Pekingben új fegyverbeszerzési szabályozást írtak alá március 19-én, szombaton – írja a Reuters a kínai Xinhua hírügynökségre hivatkozva. Az új szabályok a kínai haderőmodernizációs törekvéseket hivatottak előmozdítani: Peking a modernizációt 2035-re kívánja lezárni, az évszázad közepére pedig „világklasszis” hadsereggel akar rendelkezni.

Hszi Csin-ping elnök, aki egyben a Központi Katonai Bizottság elnöke egy ideje folyamatosan sürgette az új szabályok és szabályozások elfogadását a fegyverek és hadászati eszközök beszerzését és tesztelését illetően. A kínai hírügynökség nem számolt be az új szabályok részleteiről, a cél általánosságban a hadászati beszerzések hatékonyságának növelése, illetve a katonasághoz kerülő eszközök megfelelő minőségének biztosítása.

Az új szabályok március 20-án lépnek életbe, a bejelentésre egy nappal azután került sor, hogy Hszi elnök videokonferenciás megbeszélést tartott Joe Biden amerikai elnökkel. A hívás során Biden óva intette a kínai elnököt attól, hogy fegyverekkel támogassa Oroszországot.

Peking elítélte az ukrajnai háborút, ám nem foglalt egyértelműen állást Moszkva agressziójával szemben. Korábban napvilágot láttak olyan találgatások, hogy Moszkva Pekingtől próbálhat támogatást szerezni az ukrajnai háború folytatásához, mind hadianyagban, mind pénzügyi forrásokban. A kínai hadsereg az orosz hadiipar gyakori vevője, de eddig a nyilvános információk szerint még soha nem volt rá példa, hogy eladott volna bármilyen fegyvert Oroszországnak.

Kína (is) sok energiahordozót importál Oroszországból, a háború, illetve az Oroszország elleni nyugati szankciók így Peking számára sem kellemesek. Az orosz gazdaság megroppanása pedig a fegyverimportban okozhat fennakadásokat.

Kínai az ukrajnai konfliktusban nem érdekelt, Indiával van régóta határvitája, illetve jelentős katonai jelenléttel rendelkezik a Dél-kínai-tengeren, amelynek jelentős részére (vitatott) igényt tart.