Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a magyar miniszterelnök, de konkrétumok helyett csak újabb tárgyalásokról egyeztek meg; hiába lépett életbe az élelmiszerpazarlás elleni törvény, a végrehajtásáról nem tudni semmit; több milliárd forintos hitelt kapott Marine Le Pen egy magyar banktól. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Mielőtt Orbán Viktor Moszkvába utazott, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon, azt ígérte, hogy gazdasági ügyekről beszél majd az orosz elnökkel. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón valóban gazdasági témákról esett szó, de nem véletlen, hogy a nagy bejelentések helyett csak a szürreálisan hosszú asztal maradt meg az emlékeinkben - konkrét új ígéret nem hangzott el, céldátumokat nem tűztek ki, és szerződéseket sem írtak alá. A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztató közben egyszer azt mondta, megállapodtak az éves gázmennyiség megemeléséről, de gyorsan javította magát: még csak abban állapodtak meg, hogy tárgyalni kezdenek.
Persze nem szabad elhanyagolni, hogy egy igencsak oroszbarát, de mégis NATO-tagállam ország miniszterelnöke akkor találkozik az orosz elnökkel, amikor az egész világ azt figyeli, az oroszok megtámadják-e Ukrajnát. Orbán saját maga is arról beszélt, hogy békemissziónak is tekintette azt útját – persze ismerve Magyarország geopolitikai súlyát, ez inkább csak belső használatra alkalmas kampányszlogennek tűnik. Azért mégsem mindegy, mire jutunk az oroszokkal: az EU vezetői készek lennének súlyos gazdasági szankciókat bevezetni, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, de ezt mind a 27 tagállammal meg kellene tárgyalniuk.
9,6 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés 2021-ben a 2020-asnál. Ez első ránézésre szép számnak tűnik, de a nagy növekedést szinte egyedül az magyarázza, hogy ezúttal nem volt olyan zuhanás, mint 2020 tavaszán. A részletes adatokból az is kiderül, hogy az alapanyaghiánytól szenvedő járműipar húzza le az összesített számot, de annyira, hogy 2020 szeptembere óta gyakorlatilag egy helyben topog a magyar ipar.
A termelői árak viszont jócskán megnőttek, az év egészében 13,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2020-ban. Az év végi növekedést az dobhatja meg, hogy a vártnál jobb kiskereskedelmi adat érkezett, a decemberi 6,2 százalékos emelkedésnek köszönhetően 2021-ben 3,5 százalékkal volt nagyobb a forgalom 2020-hoz képest.
Életbe lépett a törvénymódosítás, amelynek az volt a célja, hogy kisebb legyen az élelmiszerláncok ételpazarlása. Sőt, létrejött az az állami cég is, amelynek a feladata lesz, hogy újra elossza a boltok által felajánlott, lejárat közeli ételeket is. Csakhogy hiába hatályos a törvény, egyelőre senki nem tud semmit arról, hogyan lehet betartani.
És ez nem nagyotmondás: a végrehajtás szabályai nem jelentek meg, iparági forrásaink pedig azt mondták, hogy „az ügy még képlékeny”, térjünk vissza rá később. Az élelmiszermentési terv elkészítésének határidejét pedig május 31-re tették, nem csodálkozhatnánk, ha akkortól lenne kötelező a felajánlás is.
A hét képe: ellenzéki képviselő-jelöltek teleplakátolták az Orbán család hatvanpusztai birtokának bejáratát a kormányfő átdolgozott vagyonnyilatkozatával. A héten leadott 2021-es vagyonnyilatkozatok szerint a magyar politikusok puritánok, semmi urizálás nincs a köreikben, Orbán Viktor nyilatkozata szinte üres - persze mind tudjuk, hogy a vagyonnyilatkozatok többsége egy kicsit sem vehető komolyan, semmilyen retorzió nem éri a politikusokat, ha hazudnak benne. És persze azt sem érdemes elfelejteni, hogy a családnak is ki lehet szervezni a vagyont, a céges beszámolók szerint például a miniszterelnök maga szegény, ám a családjának több milliárd forintja lehet. Az OLAF-jelentés a korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios közvilágítási pályázatairól most lett nyilvános, miután a Társaság a Szabadságjogokért kiperelte azt: a vizsgálat arra jutott, hogy mai árfolyamon több, mint 13 milliárd forint kár érte az uniós költségvetést.
Az adónemek száma 2022-re ismét csökkent – mondták a hvg.hu-nak Fehér Tamás és Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői. A magánszemélyek számára az adózás sokkal egyszerűbbé is vált. Ugyanez nem feltétlenül igaz a vállalkozásokra, különösen a nagyokon jelentős adminisztrációs teher van.
A jövedelmeket terhelő adók csökkentek, azonban a fogyasztást és a forgalmat terhelők nőttek, nem beszélve a sok szektoriális különadóról – mondták el. Az a kritika is elhangzott, hogy az adórendszer kiszámíthatatlan, gyakran változik, ráadásul a Fidesz például a családtámogatásokat is ebben kezeli, ami nem szerencsés.
Sokáig egyetlen pénzintézet sem adott hitelt Marine Le Pen elnöki kampányára, majd hirtelen megérkezett valahonnan 10,6 millió euró. A francia RTL úgy tudja, egy magyar banktól jöhetett a pénz, a párt pedig meg is erősítette azóta ezt.
Hogy melyik magyar bankról lehet szó, az nem derült ki. Az viszont biztos, hogy nem ez volt az első eset, amikor a francia szélsőjobboldal külföldi pénzintézethez fordult, 2014-ben az Első Cseh-Orosz Bank nyitott 9,4 millió euró hitelkeretet Le Pennek, majd gyorsan tönkre is ment, ám az eszközeit előtte kimenekítették.
Visszatérőben van a karate népszerűsége, ezt a Karate Combat nevű amerikai profi liga is hajtja, mégpedig azzal, hogy kirángatja a sportot a hagyományos keretei közül, és úgy rámegy a szórakoztatásra, ahogy azt eddig leginkább a pankráció világában láthattuk. A 2018-ban indult promóciónak S. Kovács Ádám Világjátékok-győztes magyar karatéka az egyik legfontosabb embere, ő nyilatkozott nekünk a ligáról. De nem ő az egyetlen magyar ott: a tavalyi szezonban négy hazai karatéka küzdött, és az idei évadban is több magyar versenyző lesz.
A cél az, hogy már idén májusban tudjanak olyan rendezvényt csinálni, ahol jegyértékesítéssel töltik meg a nézőteret, a CGI-háttér is megmarad, de az egészet élőben közvetíti a tévé. Igazán nagyot dobni ebben a bizniszben igazán nagy, amerikai tévés szerződéssel lehet, a nagy amerikai csatornák meg szeretik az élő produktumot, ezért is jön az újabb kanyar, az elmúlt két év fejlesztéseivel felvértezve – magyarázta S. Kovács. A cél ötmillió nézőt elérni.
Az ellenzéki összefogás bácskai képviselőjelöltje, Kiss László radikális ötlettel állt elő, petíciót indított azért, hogy kettévágják Bács-Kiskun megyét, és a déli járásokból – Baja, Jánoshalma, Bácsalmás és Kalocsa járásból – egy önálló Bács megyét kerítsenek alakítsanak.
Videós riportot készítettünk Bácskában, ahol ezen a héten egy tüntetést is tartottak, a kacsatenyésztők a mélykúti Hunent Zrt. előtt tiltakoztak, mert a takarmány- és energiaár-robbanás miatt amúgy is egyre nehezebb a helyzetük, és szerintük még a nekik járó állatjóléti támogatásnak is csak töredékét kapták meg.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
