Domány András
Szerzőnk Domány András

Ismét növelik a külügyi költségvetést, de a Nemzeti Választási Iroda is többet kap, mint amit a költségvetési törvény tartalmaz.

28 milliárd forintot oszt szét a költségvetés központi tartalékából a kormány egy kedd este közzétett határozattal. A legnagyobb tétel, 11 milliárd a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak megy külképviseleti beruházásokra. Ahogy azt korábban megírtuk, 2021-ben 85-ször módosították a költségvetést, azoknak az átcsoportosításoknak is ez a tárca volt az egyik fő haszonélvezője.

Emellett a Nemzeti Választási Iroda kap 7 milliárdot az országgyűlési választások előkészítésére a költségvetési törvénybe betervezett 12 milliárd mellé, a Miniszterelnökség pedig plusz csaknem 5 milliárdot „nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatására”. A járvány elleni védekezés központi tartalékából a Nemzeti Népegészségügyi Központnak adtak 336 milliót, főleg dologi kiadásokra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek pedig a gazdaság-újraindítási programok keretéből 1,8 milliárdot szintén dologi kiadásokra.

Külön tétel az a 250 millió forint, amit Sopron kap „a népszavazás 100 éves jubileumi évfordulójának méltó megemlékezése céljából a Hűségkút folytatásaként, a soproni Kisvárkerületen elterülő zöldterületen a Hűségpark emlékhely kialakítására külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül vissza nem térítendő egyedi támogatásként”.

Egy másik döntésével a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Károli Gáspár Református Egyetem „oktatási feladatai ellátásának elősegítése érdekében átfogó egyetemi campus céljára történő funkcióbővítő felújítást és átalakítást”. Arról a IX. kerületi, Kinizsi utca 12. alatti épületről van szó, amely a Magyar Királyi Központi Zálogház, majd a BÁV székháza volt, és korábbi kormánydöntésekkel vásárolták meg az állam javára és nyilvánították műemlékké.

zöldhasú
Hirdetés
Gazdaság Argyelán József Bankmonitor 2025. február. 28. 10:00

Kinyírhatja a kormány a családi szja-mentességgel a nyugdíj-megtakarítást?

Alapvetően a családi adókedvezmény emelése és a két-, háromgyermekes nők szja-mentessége érdemben növelheti a családok jövedelmét. Ugyanakkor vannak olyan megtakarítások, amelyeknél az egyik legerősebb hívószó az állami támogatás, ami gyakorlatilag az érintettek személyi jövedelemadójából jár vissza. Ezek a megtakarítások nagyon fontos részét képezik a hazai nyugdíjrendszernek. De mi lesz a sorsuk most, hogy számos csoport nem fog szja-t fizetni, vagy az adófizetési kötelezettsége érdemben csökkenni fog?