Az, hogy korán elkészül a költségvetés, a magyar gazdaság stabilitását mutatja – ezzel indokolja a kormány évről évre azt, hogy más országok szokásával ellentétben nálunk már a nyáron elfogadja az Országgyűlés a következő évi büdzsét. A 2021-es költségvetést például már 2020. július 3-án megszavazták, nem sokat törődve azzal a kritikával, hogy még alapesetben is nehéz ennyi időre előre tervezni, nemhogy egy világjárvány alatt.

2021. január 1-jén tehát hatályba lépett a költségvetés, majd január 5-én, az év második munkanapján átírták egy kormányhatározattal. Majd még egyszer, még egyszer, és még rengetegszer, egész pontosan összesen 85-ször. Ami azt jelenti, hogy

2021-ben átlagosan 4 nap 7 óránként írták át a költségvetést kormányhatározatokkal.

Ezeken kívül még egyszer volt egy módosítás, május 26-án, de akkor bevitték a parlament elé a büdzsé átírását, így ott nem egy késő esti Magyar Közlönyt kellett böngészni a változásokért.

Azt az egyet kivéve azonban úgy írták át a költségvetést, hogy arról semmilyen parlamenti vita nem volt, az új számok egyszerűen megjelentek a közlönyben. A büdzsé kiadási főösszege 25 052 milliárd forint volt, ennek majdnem a hetedét, 3354 milliárd forintot mozgatott meg a kormány ezzel a 85 alkalommal. Ez természetesen szabályos így, de azt sikerült elérni vele, hogy szinte teljesen átláthatatlan legyen, épp mi a költségvetés aktuális állapota. Mi ezt megtettük legalább most, hogy már a 2021-es büdzsét nem módosíthatják újra.

Varga Mihály pénzügyminiszter (b) átnyújtja a 2021. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országházban 2020. május 26-án

MTI / Koszticsák Szilárd

Mielőtt belemélyedünk a számokba, néhány apróság a dátumokról:

• januárban és októberben volt a legvisszafogottabb a kormány, akkor csak 4-4 alkalommal írták át a költségvetést,
• a 85 módosítás közül 6 december 20-a után történt,
• ebből december 20-a és 24-e közül (ami egy teljes munkahét, hétfő–péntek volt) minden egyes napon volt egy módosítás,
• korábban június 8-a és 11-e között zsinórban négy napon láttunk módosítást,
• a leghosszabb idő, amíg nem nyúltak a büdzséhez, 12 nap volt, április 17. és 28. között egyszer sem módosították,
• a hónap végén ki kellett szórni a pénzeket, hat olyan hónap is volt, amelynek az utolsó napján belenyúltak a költségvetésbe, két további másiknak pedig az utolsó előtti napján,
• jól láthatóan a hét közepén dolgoztak legkeményebben: 21 szerdán volt változtatás, viszont csak 10 hétfőn. 16 kedden, 18 csütörtökön, 17 pénteken, és még 3 szombaton is.

A módosítások, amiket átnéztünk, legalább abból az egy szempontból könnyen áttekinthetőek, hogy a kormány minden alkalommal köteles egy táblázatban közölni azt, hogy honnan vesz el pénzt, és hova tesz át. Egy fokkal könnyebb dolgunk lenne az adatok összesítésekor, ha mindez mondjuk egy Excel-tábla formájában is felkerülne valamilyen kormányzati honlapra, így jobb híján a pdf-ben megjelenő Magyar Közlöny táblázataiból kellett kimásolgatni mindent – de ne legyünk telhetetlenek, legalább nem képformátumban adják meg a számokat, mint néhány adatigénylési per végén.

A pénzek átcsoportosításának főbb módjai a következők:

• 366 milliárd forintot vettek ki a Központi Maradványelszámolási Alapból, további 108 milliárdot pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó központi tartalékból – itt egyszerűen úgy tervezték a költségvetést, hogy legyen egy ekkora mozgástér, ahonnan el lehet költeni pénzt,
• 1350 milliárd forintot vettek ki a Gazdaságvédelmi, illetve a májusi átnevezése után a Gazdaság-újraindítási Alapból, továbbá 320 milliárdot az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapból. Ez a két alap szolgálja nevében azt, hogy a kormány gyorsan tudjon reagálni a járvány és a válság okozta kihívásokra – a gyakorlatban, mint a részletekből látni fogjuk, biankó csekket adtak a kormány kezébe, hatalmas összegeket oszthatnak ki úgy, hogy az eredeti költségvetésben azokat nem kellett sehogy sem megcímkézni.
• Minden mást pedig a „hagyományos” költségvetés-módosítási úton csoportosították át, azaz a büdzsé egyik fejezetéből elvették és áttették egy másikba.

Ha megnézzük a költségvetés fejezeteinél azt, hogy hova mennyi pluszpénzt adtak, honnan mennyit vettek el, és az elvett összeget kivonjuk a többletből, akkor 2021-re a következő mérleget kapjuk:

Négy olyan része van a költségvetésnek, amely nem szerepel a rajzban: a Gazdaságvédelmi/Gazdaság-újraindítási Alap papíron ezermilliárdosnál is nagyobb mínuszban volt, a központi maradványelszámolási alap 366 milliárdosban, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda 64-64 milliárdosban. Ezeket azért nem tettük be a grafikonba, mert ott csak számviteli értelemben történt átcsoportosítás: valójában azért voltak ott brutális mínuszok, mert ezeket úgy tervezték meg, hogy onnan tudjon a kormány kivenni és elosztani pénzt – nyilván semmi értelme nem lett volna betenni pénzt mondjuk a Gazdaságvédelmi Alapba, majd ott állni hagyni. (Az itteni szám azért nem ugyanannyi a két alapnál, mint ami pár bekezdéssel ez előtt szerepelt, mert volt arra is példa, hogy a költségvetés más részeiből töltötték fel az alapot.)

Mire ment el a Gazdaságvédelmi/Gazdaság-újraindítási Alap pénze?

Az alapot május 26-ig hívták gazdaságvédelminek, utána gazdaság-újraindításinak, de a lényege ugyanaz maradt. Egy hatoldalas táblázatot tudtunk ebből összeállítani, érdemes lapozgatni a részletekért. Az viszont már első ránézésre is szemet szúr, hogy toronymagasan a legtöbb pénz a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadásokra ment el (ide tartoznak a vízművekkel, a közútkezeléssel, Magyar Postával, a MÁV-val vagy az áramszolgáltatással kapcsolatos költségek), a második a listán pedig az ő hivatalának cége alá tartozó vállalatok forrásjuttatása.

Az ötödik legnagyobb ezen a listán egy egyszeri tétel volt: augusztus 9-én kivettek 100 milliárd forintot az alapból, hogy a Pénzügyminisztérium alá tartozó cégek tőkeemeléseit finanszírozzák belőle.

A kormány nagy trükkje az, hogy a gazdaság újraindításába gyakorlatilag bármi beleszámíthat, amire ők azt mondják. Logikus, ha egy fillér is bekerül a gazdaság körforgásába, az segíti az újraindulást – csak épp így bármi ide tartozhat különösebb indoklás nélkül. Azon persze így is érdemes lehet vitatkozni, hogy mondjuk a nemzetközi vadászati, természeti, lovas rendezvényekre és az Eucharisztikus Kongresszusra szánt 11,6 milliárd forint, a Nemzeti Sportközpontok 9,9 milliárdja, vagy épp a kisebb tételek közül a Veritas Történetkutató Intézet 500 milliója mennyire támogatja a gazdaság újraindulását.

Vannak viszont olyan tételek is, amelyekre a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy bármi közük volna a gazdaság védelméhez vagy újraindításához. Már a Top20-ba odakerült a „külképviseletek igazgatása” nevű tétel, de a Miniszterelnökség igazgatására is elment 5,1 milliárd, a KKM központi igazgatására 1,4 milliárd, az Agrárminisztériuméra 1,1 milliárd, de 559 milliót az Igazságügyi, 100 milliót a Belügy-, 36 milliót pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatására is kivettek. A részletekből pedig az is kiderült, hogy ez a pénz nagyrészt arra az egyszerű célra kellett, hogy fizetést adjanak az ottani dolgozóknak, valamint a munkabérek utáni járulékokat kifizessék.

Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap esetében már sokkal szerényebbek voltak, ott egyrészt sokkal rövidebb a lista, másrészt a pénz nagy része tényleg olyan célra ment el, aminek köze van az egészségügyhöz. Az egyetemek, főiskolák tétel az első helyen persze gyanús lehet, de csak amíg hozzá nem tesszük, hogy nagyrészben egészségügyi kutatásokról van szó. A kormányhivatalok 3,4 milliárdjára lehet azt mondani, hogy nem biztosan szolgálja a járvány elleni védekezést – az pedig csak 2021 nagyon szomorú fejleménye, hogy meg kellett emelni a beteg- és halottszállítási keretet.

De nézzük az összes olyan célt, ami miatt átírták a költségvetést! A legtöbb pénzt az állami vagyon kapcsán csoportosították át – nagy részét a Gazdaságvédelmi Alapból –, ezen belül is a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter költhette a legtöbbet a hozzá tartozó cégekre.

A listán a második az Innovációs és Technológiai Minisztérium lett, amely 411 milliárd forintból többől gazdálkodhatott, mint ahogy eredetileg tervezték. A legtöbb pluszpénzt a felsőoktatásra, valamint a közlekedésfejlesztésre költötték, és ez volt az a tárca, amely még spórolt is a saját működtetésének költségein.

A harmadik-negyedik helyen, 220, illetve 216 milliárd forinttal áll a Pénzügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A pénzügyi tárca egyrészt a már említett augusztusi 100 milliárdos tőkeemelési pénznek köszönhette, hogy ennyivel többet tudott költeni az eredetileg tervezettnél, másrészt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság felújításaira és beruházásaira szántak több tízmilliárd forintot.

Az Emmi pluszpénzeinek listája sokkal hosszabb, itt már lapozgatni kell a táblázatot – ahogy az teljesen logikus is egy akkora minisztériumnál, ami alá az egészségügy, a sport, az oktatás és jó néhány művészeti támogatás is tartozik. Messze a legnagyobb összeg a Nemzeti Népegészségügyi Központé volt itt, de a művészet és az oktatás is megjelenik a legjobban támogatottak között. Utóbbinál azzal az erős kiegészítéssel, hogy a Klebelsberg Központ 16 milliárd forintos pluszpénzének több mint felét, 8,6 milliárdot a Gazdaságvédelmi Alap oktatással kapcsolatos keretéből vették el, a 2019 és 2027 közötti idegen nyelvi stratégiától. Az Emmi azért is egyedi, mert ez a minisztérium a pénzügyei kincstári díjait is sok esetben a költségvetési módosításokkal átcsoportosított pénzekből fizette.

Kicsit becsapós az Emmi-lista vége is: azzal, hogy a „versenysport és szakmai feladatok támogatása” sorról elvettek 8,3 milliárd forintot, úgy tűnik, mintha 2021 vesztese lett volna a magyar sport (főleg, hogy az MLSZ-nek a minisztériumból utalt pénzt is megvágták 3 milliárddal) – de azért a Nemzeti Sportközpontok 10,5 milliárdja, a „sporttevékenység támogatása” címkéjű 1 milliárd forint, vagy épp a kiemelt sportegyesületek 765 milliója bőven kárpótolt ezért. Egymilliárdos spórolás volt a munkahelymegőrző közfeladatokon, 1,3 milliárdos a Nemzeti Népegészségügyi Stratégián. És ennél a minisztériumnál láttuk az egyik legfurcsább tételt:

november 22-én megjelent egy költségvetés-módosítás, amellyel az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények támogatásából elvettek 554 forintot.

A Miniszterelnökségnél az egyik legérdekesebb a lista utolsó helyezettje, egy belső átcsoportosítás nagy vesztese: a gyermek-, ifjúsági és családpolitikai programokra jóval kevesebb pénz jutott, mint ahogy eredetileg tervezték. Nagyrészt amiatt, mert még februárban elvettek onnan 3,5 milliárd forintot, hogy abból 3,38 milliárdot a Miniszterelnökség dologi kiadásaira adjanak inkább, a többi 120 milliót pedig a Miniszterelnökség személyi juttatásaira. A tárca a saját igazgatására összesen 9,4 milliárd forinttal többet költött, mint amiről a büdzsé elfogadásakor szó volt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium listája mindössze tíz tételből áll, és azért érdemes kiemelni, mert egy tárca sincs, amely ennél nagyobb arányban finanszírozta volna a saját működését költségvetési módosításokból. A külképviseletek igazgatása 28 milliárdos, a KKM központi igazgatása pedig 1,47 milliárdos tétel volt, ami az esetek döntő többségében az ott dolgozók fizetését és a hozzá kapcsolódó járulékokat jelentette – ami azért problémás, mert ezzel lehetett volna számolni már a büdzsé elfogadásakor is, nem kellett volna emiatt újra és újra belenyúlni a költségvetésbe. A lista végén magyarázatot érdemel a beruházások mínusz 100 milliárdja: ezt a pénzt a „KKM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok” sorra tették át kilenc nappal az év vége előtt, ami ettől zárhatott óriási pluszban.

A Honvédelmi Minisztérium 75 milliárd forintos többletpénze közel sem ennyire bonyolult: 46 milliárd jutott ebből a Magyar Honvédségnek, 18,3 milliárd a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak, 8,1 milliárd a minisztérium szervezeteinek, 1,1 a Magyar Honvédség Egészségügyi Központnak, 3,6 milliárd forint pedig a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulás volt, a többi néhány tízmilliós apró tétel, amelyre a „honvédelmi és gazdasági felkészülés” sorról vettek el pénzt.

Az önkormányzatok összesen 69 milliárd forinttal többet kaptak 2021-ben, mint amiről eredetileg szó volt. Ez a mondat persze nem mutatja azt, hogy már a költségvetés tervezésekor is úgy volt, hogy az év óriási vesztesei lesznek a nagyvárosi önkormányzatok, ebből kompenzált valamennyit a kormány.

Amennyire az él a köztudatban, hogy a kormány a fideszes vezetésű városokat támogatja, valószínűleg a legtöbbek tippje az lenne, hogy Debrecen kapta a legtöbb pluszpénzt, de nem. Sőt, az ottani 2,9 milliárd forintot még a Nyíregyházának az ipari parkra adott 3,2 milliárd forint is megelőzi. De az első helyezett 4,4 milliárd forint plusszal:

Karcag.

Azaz egy sokkal kisebb, szintén észak-alföldi, erős fideszes bázisnak számító város. Az, hogy pontosan mire ment a pénz, a közlöny alapján csak sejthető. A határozatban "kulturális fejlesztési célok" szerepelnek, ezek közül nagyobb volumenűt egyet találtunk: a 2015-ös milánói világkiállítás elhíresült sámándobot csaknem 4 milliárdból állítják fel újra.

Az sem teljesen igaz, hogy a rossz anyagi helyzetre panaszkodó ellenzéki nagyvárosok ne kapnának támogatást, erre példa Pécs 2,05, Szeged 1,95, Miskolc 1,35 milliárd forintja, bár mind a három elmarad Győr 2,5 milliárdjától. Budapesten belül már annál látványosabb a különbség: ott a költségvetési többlettámogatásokból egyetlen fillért sem kaptak az ellenzéki vezetésű kerületek.

A Belügyminisztérium 50 milliárd forint pluszpénzt kapott az eredeti tervhez képest. Ebből 18-18 milliárd a vízügyi igazgatóságoknak, valamint a büntetés-végrehajtásnak jutott, 9,7 milliárd a rendőrségnek, 2,1 milliárd pedig a Katasztrófavédelemnek.

A minisztériumok és az önkormányzatok után következik a listán a Bethlen Gábor Alap.

A határon túlra támogatásokat utaló alapba 20,7 milliárd forinttal több támogatás érkezett, mint ahogy tervezték.

Ezt ráadásul fel sem címkézték úgy, hogy lehessen tudni, konkrétan mire szánják a pénzt, 16,9 milliárd forint a „felhalmozási célú kiadás” nevet kapta, 8,9 milliárd „működési célú kiadás” volt, míg a „nemzetpolitikai célú támogatás” 4 milliárdos mínuszban volt az első tervhez képest, egyetlen jól nevesített tételként pedig a Rákóczi Szövetség 1 milliárddal kevesebbet kapott.

A lista alsóbb régióiból az Agrárminisztériumot érdemes még kiemelni. A tárca egyébként sem lett volna az év nagy győztese, de rögtön 2021. január 5-én, az év második Magyar Közlönyében kihirdetett módosítással kimondottan rosszul járt: akkor elvett a kormány a földügyi feladatoktól 9,5 milliárd forintot, hogy abból 8,5 milliárdot a kormányhivataloknak adjon, 1 milliárdot pedig a Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadásokra. Az Igazságügyi Minisztérium szép csöndesen meghúzódik a lista közepén: ez a tárca kimaradt a nagy költségvetési átalakításokból. Másokhoz képest elenyésző tétel az, hogy 1,4 milliárd forint pluszt kapott a saját fizetéseire, illetve 606 milliót a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetre.

Ez a két minisztérium viszont még így is pluszban zárt ahhoz képest, ahogyan eredetileg tervezték a költségvetést. Nem így a Központi Statisztikai Hivatal – az, hogy egy ilyen szervezettől elvegyenek tízmilliárd forintot, első ránézésre elég meglepő volt. A magyarázata viszont teljesen logikus: a KSH legtöbb embert foglalkoztató feladatát, a népszámlálást elhalasztották a járvány miatt, így az arra szánt pénzre sem volt szükség, inkább visszatették azt a Gazdaság-újraindítási Alapba.

Reviczky Zsolt

Minden megy tovább ugyanígy, csak azt nem írják át, amit tényleg fontos lenne

Ugyan 2021 speciális év volt, de tévedés lenne azt hinni, hogy az új évben máshogy bánnának a büdzsével. A 2022-es költségvetést először 2021. december 3-án módosították, majd december 20-án, 21-én, 22-én, 24-én, 27-én és 28-án is – és ekkor még csak el sem kezdődött az új év. Januárban eddig 7-én írták át a büdzsét.

A legfontosabbat azonban még nem vezették át: a 2022-es költségvetésben még mindig úgy számolnak, hogy 3 százalékos lesz az idei infláció. Pedig ezt a célt már a kormány szerint sem fog sikerülni tartani, erre utal legalábbis az, hogy a nyugdíjemelés mértékét, amely pedig törvény szerint mindig az inflációt követi, 3-ról 5 százalékosra vitték fel. És komoly esély van arra, hogy a valódi áremelkedés még ennél is magasabb lesz az idei év végére.