Franciaországban 20 milliárd eurót, Írországban 210 millió eurót költött az állam az energiaválság elhárítására – írja a brüsszeli Politico, amely 11 uniós tagállamot vizsgált meg ebből a szempontból. Egy év alatt több mint ötszörösére nőtt az elektromos áram ára Görögországban, de Magyarország sem nagyon marad el ettől: 4,6 szoros a növekedés (nálunk ezt a háztartási fogyasztók ebből a hatósági árazás miatt közvetlenül nem tapasztalják). Ez hasonló Franciaországhoz, ahol 4,4-szeres áremelkedés következett be. Németországban ennél jóval kisebb (2,3) és ugyanez a helyzet Lengyelországban (2).

Miután Brüsszelben a bizottság közölte, hogy nincsen pénze az energiaválságra, minden tagállam maga próbálta meg kezelni a helyzetet – írja a Politico.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A legkülönbözőbb megoldásokat. Spanyolországban adócsökkentést, pénzügyi támogatást a rászorulóknak Franciaországban, fűtési árstopot Görögországban, Hollandiában pedig a korszerű berendezéseket használók olcsóbban juthatnak energiához.

A baj az, hogy mindenütt azt feltételezték, átmeneti árnövekedésről van szó, és a fűtési szezon elmúltával csökkenni kezdenek az árak. A szakértők úgy vélik, hogy ez illúzió:

az energia ára egyelőre tartósan magas marad.

Mindehhez járul még a háborús feszültség Ukrajna körül, amely a gázár további növekedését vetíti előre. Ha viszont tartósan magasan marad az energia ára, akkor a kormányoknak irdatlanul nagy összegeket kell mozgósítaniuk, hogy elkerüljék a lakosság elégedetlenségét. Mindezt akkor, amikor a költségvetés csaknem mindenütt elszállt, mert a pandémia utáni helyreállítás rengeteg pénzbe kerül. Az eurózónában az államadósság eléri a GDP 97%-át, vagyis messze meghaladja az előírt 60%-ot. Néhány tagállam esetében ennél sokkal rosszabb a helyzet: Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban 120% fölött van ez a mutató.

Ha az állami költségvetés fedezni akarja az energiaválság költségeit, akkor ez lényegesen magasabb lenne. Olaszországban például a vállalkozások energiaszámlája 8 milliárd euró volt 2019-ben, idén ez 37 milliárd euró körül várható – mondta egy szakértő a Politico tudósítójának. És ez még csak a vállalati szféra, nem beszéltünk a lakosságról – tette hozzá Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet energiaszakértője. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek meg kell változtatnia a szokásait a magas energiaárak miatt. A cégek jelentős része már lépett is: ott spórolnak az energiával, ahol lehet. Például úgy, hogy áttették a termelést a hétvégére, amikor olcsóbb az energia. Vagy megrövidítik a munkahetet. Erre kellene rávenni a családokat is, bár az emberek nem szeretik, ha előírják nekik, miképp éljenek – mutat rá az energiaszakértő.

Mi lesz hosszú távon, ha magas marad az energia ára? „A vészhelyzet megoldására vannak intézkedések, de globális kategóriákban kell gondolkodnunk, át kell strukturálni az egész energiapiacot az Európai Unióban” – nyilatkozta a Politicónak a zöld átmenet francia minisztere, Barbara Pompili.