Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A soha nem látott gazdasági sokkot hozó 2020 után 2021 is a szélsőségek éve volt – igaz, a szélsőségesnek tűnő folyamatok között volt olyan – az infláció –, amelyik a hagyományos közgazdasági realitás visszatérését jelezte, épp csak elszoktuk tőle az elmúlt években. Azt mindenesetre megtanultuk, hogy bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is.
Megpróbáltuk szabadjára engedni a képzeletünket, és kitalálni, mi várhat ránk 2022-ben. Mára az extrém lett a norma. Mi most olyan jóslatokat találtunk, amelyek bár megtörténhetnek, de azért felhúznánk a szemöldökünket, ha valóban be is következnének.
Helikopterpénz. De nem úgy
Decemberben még úgy tűnt, a kormány minden osztogatási patronját ellőtte, az év elején azonban kiderülhet a közvélemény-kutatási adatokból, hogy az szja-visszatérítés, a fiatalok szja-mentessége vagy a 13. havi nyugdíj ellenére még mindig kétesélyes a tavaszi parlamenti választás végeredménye. Mivel az előbbiekhez hasonlítható intézkedésre már nincs mód, az a terv pedig technikai akadályokba (a Covid ötödik hullámába) ütközik, hogy minden Szép-kártyával rendelkezőnek biztosítsanak egy hosszú hétvégét Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István valamelyik szállodájában, a kormányfő jobb híján Rogán Antal segítségével helikoptert bérel, és arról szór pénzt a választók közé.
Gulyás Gergely a kérdésekkel provokáló újságírókat kioktatja a kormányinfón arról, hogy a helikopterpénz létező támogatási forma, Matolcsy György jegybankelnök közben a Magyar Nemzet hasábjain egy Garfield-idézet fölött próbálja elmagyarázni, hogy azt azért nem egészen úgy kell elképzelni, ahogy a kancelláriaminiszter igyekszik láttatni.
Ketrecharc
Matolcsy György nem csak az új unortodoxiával kerül konfliktusba, de vitája nem enyhül Varga Mihály pénzügyminiszterrel sem azzal kapcsolatban, ki felelős a tovább száguldó inflációért (ellenzéki olvasók kedvéért: ki profitál jobban a drágulásból). A jórészt a kormánypárti sajtó hasábjain és a Mark Zuckerberg eszén túljáró Mészáros Lőrinc által kirobbanó sikerrel újraindított iwiwen zajló vita buborékjából kilépve új terepet találnak párbajuk eldöntésére: két brazil politikus mintájára ketrecharcban döntenek arról, melyiküknek van igaza.
A harc első menetében még mindketten hatalmas elánnal futnak neki: Varga Mihály Excel-táblákkal támadja ellenfelét, Matolcsy György Egyensúly és növekedés című könyvének megmaradt példányait vagdossa a miniszter felé. Később azonban gyorsan múlik a lendület, és végül az ötödik menetben abban egyeznek ki, hogy maradjon is öt. Az alapkamat, az infláció, a növekedés, a hiány és az egy hónapra jutó elnöki publikációk száma egyaránt.
Kívül tágasabb
Az Európai Bizottság továbbra sem járul hozzá ahhoz, hogy a helyreállítási alapból uniós forrásokat kapjon Magyarország, ez nehéz helyzetbe hozza a költségvetést, az állam ugyanis már kiírta a közbeszerzést arra, hogy minden óvoda köré építsenek falat, meggátolva a nemváltó műtéteket népszerűsítő Soros-migránsok bejutását. „Van élet az unión kívül is” – adja ki a parancsot Orbán Viktor, majd a veszélyhelyzetre hivatkozva egy péntek este 23:50-kor a Magyar Közlönyben kiadott rendelettel kezdeményezi Magyarország kilépését az EU-ból.
Amíg a hírszerkesztők a szombat reggeli kávéval a kezükben próbálják értelmezni a jogi nyelven megfogalmazott rendelet szövegét, Emmanuel Macron francia államfő a Brexit utáni brit korlátozások miatt dühödt halászok seregét indítja el az európai egység nevében Magyarország felé, akik ugyan meglepődnek, hogy semmilyen tengert nem találnak, így jobb híján elfoglalják az első CBA-t. Megérkezik a brit kormány küldöttsége is, de az Orbán Viktor által remélt tanácsadási szolgáltatás helyett túszul ejtenek minden kamionsofőrt, akit csak találnak a Waberer's telepén, hogy velük enyhítsék a nem szűnő munkaerőhiányt.
Soros-terv
Soros György rájön, hogy jobban jár, ha migránsok helyett influenszereket fizet le, így pár fenntartható gasztronómiát hirdető blogger és hamis kínai Gukki táskákkal pózoló wannabe fashionista Instagram-posztjai nyomán elviselhetetlen szintre nő a társadalmi ellenállás a Fudan Egyetemmel szemben. Amikor Berki (nem a tornász) Krisztián is #reklám No Fudan feliratú biopamut szatyorral pattan be a Bentley-jébe, a kormány úgy dönt: eláll a beruházástól. Az Európai Bizottság (a testület még ekkor is csak értelmezni próbálja, mire gondolt a kormány a kilépésről szóló rendeletével) üdvözli a döntést, Kínában már nem annyira lelkesek. Olyannyira, hogy úgy döntenek, a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát Bécs és Belgrád között, Magyarországon kívül építtetik meg, az eredeti hitelkonstrukcióval, viszont a túlárazott autópálya-építés miatt morgolódó montenegrói vállalkozók bevonásával.
Nekem a Balaton
Az extrém hideg telet követő áprilisi aszály és májusi kánikula következtében a főszezon kezdetére (és mire a leköszönő Áder János végre nyugodtan mehetni horgászni) kiszárad a Balaton. A klímaválság így nem csak a magyarok, de a Németország keleti felében élők számára is kézzelfogható valósággá válik, de még Greta Thunberg is elindul Magyarországra, hogy számonkérje a politikusokat – a nem túl korszerű európai vasúti hálózaton ez némi időbe telik, pláne, miután Győrnél felsővezeték-szakadás miatt két napig áll a vonatközlekedés.
Mire Thunberg megérkezik, szerencsére körvonalazódik a megoldás: az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc részben a környezettudatosság jegyében, részben turisztikai érdekeltségei megmentésének vágyától hajtva gyors tempóban lát neki a vízbázis megvédésének és a tó újbóli feltöltésének.
Az Opus Nyrt. részvényei száguldani kezdenek a tőzsdén, mivel a világon jelentősként számontartott zöld alapokba egytől egyig bekerülnek az addig csak MKB-brókerek által látott papírok. A cégtulajdonos pedig szerényen csak ennyit jegyez meg a tó új nevezetességénél, a balatonfüredi lápnál tartott sajtótájékoztatóján: „Manapság sajnos egyre kevesebb a valódi férfi.”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
