Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormány kevésbé akar túlnyújtózni a takaróján 2022-ben, mint eredetileg tervezte. Számszerűen több mint 500 milliárd forintról van szó, de ha minden jól megy, spórolni nem kell majd, a 2021-es gazdasági növekedés miatt több pénz fog befolyni a kasszába 2022-ben is. Orbán Viktor mindenesetre úgy gondolja, a választások előtt lesz még tere az osztogatásnak.
A 2021-es osztogatások után 2022-ben is hangulatjavító intézkedésekre készül a kormány – erősítette meg Orbán Viktor kedden, a kormányinfón. A miniszterelnök azonban szűkszavú volt, mindössze annyit közölt:
lesznek még további népjóléti intézkedések a választások előtt,
de nem részletezte, mi jöhet szóba. Így azt sem, mennyi további kiadást vagy bevételkiesést jelentenek majd ezek az államnak.
Egy héttel ezelőtt a pénzügyminiszter még egészen másról beszélt: konkrétan a korábbi hiánycél csökkentéséről. A Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy a GDP több mint 5 százalékkal emelkedik, ez lehetővé teszi az államháztartási hiánycél 4,9 százalékra csökkentését – jelentette be Varga Mihály a 2022-es költségvetés finanszírozásáról tartott sajtótájékoztatón.
Varga szavai alapján mintha összefüggés lenne a hiánycél csökkentése és az 5 százalék fölötti gazdasági növekedés között. Akár lehetne, hiszen a tervezettnél gyorsabb növekedés több bevételt jelent az államnak, ha nagyobb a GDP, kisebb GDP-arányos hiánnyal is pénzénél van forintban számolva. Igen ám, de a kormány már tavasszal, a költségvetés összeállításakor 5 százalék fölötti növekedéssel kalkulált – egész pontosan 5,2 százalékossal. Utóbbi számot írták az uniónak megküldött konvergenciaprogramba is.
A büdzsé szerint Magyarország GDP-je 2022-ben 56 361 milliárd forint lesz. Ezzel számolva az egy százalékpontos hiánycsökkentés 560 milliárd forintos megszorítást jelent.
Az idei év jobb lett a vártnál
A helyzetet bonyolítja, hogy ugyan nem újdonság 2022-re 5 százalék fölötti növekedést várni, a 2021-es adat viszont biztosan jobb lesz az idei költségvetésben várt 4,3 százaléknál, méghozzá sokkal, a korábbinál pesszimistább jóslatok szerint is 6,5 százalék körüli bővülés várható. Tehát ha a GDP 2022-ben tényleg 5 százalék fölött nő majd, akkor ezt a korábban vártnál jóval magasabb 2021-es bázisról teszi majd. Így forintban a 2022-es GDP nagyobb lesz a várt 56 361 milliárd forintnál, s az állam a GDP-arányosan kisebb hiánycéllal is pénzénél lehet.
Ezzel együtt
a hiánycél csökkentése egyértelműen megszorítást jelent, nem pusztán formailag, hanem gyakorlatilag is,
hiszen a kormány az elmúlt években mindig lényegében minden elkölthető forintot elköltött. Ha máshogy nem, hát az immár hagyományosnak tekinthető nagy decemberi pénzszórások keretében.
Nem lesz ez másként idén sem, hiába nőtt a gazdaság jóval nagyobbat a vártnál, a kormány várhatóan egy tized százalékponttal sem fog kisebb hiányt csinálni a tervezett 7,5 GDP-százalékosnál.
A büdzsé is elinflálódik
A jövő évi helyzetet rontja, hogy a kormány a költségvetést 3 százalékos inflációval tervezte – a jegybank friss Inflációs jelentése szerint azonban az éves átlag 5 százalék lesz, az év elején magasabb, az infláció év végére csökkenhet a jegybanki toleranciasávba, vagyis 4 százalék alá.
És már biztosan látszik, hogy az idei infláció jóval magasabb a vártnál, éves átlagban valamivel 5 százalék fölötti adat várható.
Az infláció természetesen az államot is sújtja, a gyorsabb pénzromlás azt jelenti, hogy az állam pénze is kevesebbet ér. Ezt figyelembe véve (és minden mást változatlannak tekintve) a kormány már azzal komoly megszorítást hajtana végre, ha pusztán változatlanul hagyja a hiánycélt, hiszen a magasabb infláció miatt ugyanakkora büdzsé kevesebbet ér. Igaz, ahogy fent említettük, a büdzsé elinflálódását ellensúlyozza a vártnál combosabb 2021-es gazdasági növekedés. És az, hogy
az infláció több bevételt jelent az államnak. Különösen a magyar államnak,
amely adórendszerét a Fidesz úgy súlyozta át, hogy legfőbb bevételeit a forgalmi típusú adók jelentik, elsősorban az áfa. Vagyis minél magasabbak az árak, annál több pénz folyik be az államnak.
A jövő évi növekedés rosszabb lesz a vártnál
A nagy kérdés jelenleg, hogy 2022-ben teljesülni fog-e a várt 5,2 százalékos gazdasági növekedés. A kormány ugyebár optimista, de ezzel nagyjából egyedül van. A jegybank a decemberi Inflációs jelentésben már csak a 4-5 százalék közti sávba várja a növekedést.
A GKI Gazdaságkutató friss előrejelzésében 4,7 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.
A GKI az idei negyedik negyedévben 4,5-5% közötti, s így 2021 egészében 6,7% körüli gazdasági növekedésre számít, ami lényegében azonos a Pénzügyminisztérium prognózisával. A magyar növekedés 2021-ben várhatóan a régió élmezőnyébe fog tartozni, 2022-ben azonban csak gyenge közepes lesz az egyensúlyi problémák kezelésének szükségessé miatt.
Az infókommunikációs, a pénzügyi és a kereskedelmi ágazat már 2020-ban sem esett vissza, 2022-re pedig a turizmus, a szórakoztatóipar és a már harmadik éve csökkenő teljesítményt nyújtó mezőgazdaságon kívül minden ágazat eléri a válság előtti GDP-szintjét. 2022 egyik nagy kérdése, hogy mennyire talál magára a magyar ipari export, ami jelentős részben a globális termelési láncok helyzetétől függ - figyelmeztet a GKI.
Tegyük hozzá: a koronajárványnak koránt sincs vége, sőt több országban újra korlátozó intézkedéseket vezetnek be miatta. A magyar kormány ezeket ugyan jellemzően igyekszik elkerülni vagy legalábbis elodázni, ám előfordulhat, hogy elkerülhetetlen lesz a szigorítás. Illetve hiába nem szigorít a kormány, ha más országok gazdaságait korlátozások fékezik, az Magyarországra is kihat.
A kormány beruházásokon spórol
A 2022-es hiánycél csökkentéséről szóló bejelentés nem sokkal az után érkezett, hogy a Pénzügyminisztérium bejelentette: a kormány beruházások megvalósítását halasztja el, ettől 350 milliárd forint megtakarítását remélik.
Matolcsy György jegybankelnök régóta ostorozza a kormányt, amiért az engedi elszállni a hiányt, és nem kezdett érdemi államadósság-csökkentésbe, amint azt a gazdaság újraindulása után megtehette, hanem folytatta az élénkítést. Egyébként épp Matolcsy javasolta, hogy legalább a nem különösebben fontos beruházásokat lenne érdemes befagyasztania a kormánynak némi megtakarítás érdekében.
Apropó jegybank: a december 14-ei menetrendszerű alapkamat-emelés után jelentették be (miután már hónapokkal ezelőtt belengették), hogy azonnal leállítják az állampapír-vásárlásokat. A jegybank immár csak eseti jelleggel vásárol, ha szükségét látja az állampapír-piac stabilitása érdekében.
Ez fontos, és a kormánynak kellemetlen fejlemény. Egyrészt a jegybank az állampapír-vásárlási programjával közvetlenül finanszírozta a magyar államot és azon keresztül a teljes magyar gazdaságot, másrészt a vásárlásaival hozzájárult a hozamok alacsonyan tartásához.
Attól nem kell tartani, hogy a magyar állam papírjaira a jövőben ne lenne kereslet, ám a jegybank kivonulása borítékolhatóan meg fogja drágítani az államadósság finanszírozását.
A választások előtti osztogatás nem kérdés
Az Inflációs jelentésben a jegybank a vártnál (akkor ez még 5,9 százalék volt) magasabb államháztartási hiány kockázataként jelezte a bejelentett intézkedések és a beruházások teljeskörű megvalósítását. Azzal együtt, hogy a jegybanki elemzők szerint 2022-ben a vártnál jóval több adóbevétele lesz az államnak.
“Bejelentett intézkedések” alatt a választások előtti pénzszórást kell érteni. A gyermekes családok jövőre (felső határ mellett) visszakapják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, amelynek költségvetési hatása a jegybank prognózisa szerint a GDP mintegy 1 százalékát teszi ki. A korábban bejelentett lépcsőzetes, heti bevezetés helyett már 2022-ben teljes 13. havi nyugdíjat kapnak a kedvezményezettek, ami a GDP 0,3 százalékával emeli a költségvetési kiadásokat a törvényben tervezetthez képest. A rendvédelmi és honvédelmi dolgozók hathavi juttatása (fegyverpénz) ugyancsak az előzetesen tervezettnél korábban, már 2022 első negyedévében kifizetésre kerül, aminek költségvetési hatása a GDP 0,4 százaléka.
A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése által okozott jelentős vállalati bérköltség-emelkedést a költségvetés részben átvállalja, amennyiben több adónem mérséklődik (szocho, kisvállalati adó, helyi iparűzési adó), ami a GDP 1 százalékával mérsékelné az adó és járulékbevételeket, azonban ezt részben ellensúlyozza, hogy a magasabb bérek után a költségvetésbe több adó folyik be.
Mivel az 5,9 százalékos hiány teljesíthetősége körül is akadtak kockázatok, kérdés, menni fog-e a 4,9-es cél tartása. Ami persze attól függ, mennyit tud és akar spórolni a kormány az állami beruházásokon.
A választások után a Fidesznek győzelem esetén komoly mozgástere lesz akár egy, az eddig felvillantottnál keményebb megszorítás végigviteléhez is. Az persze teljesen más helyzet lenne, ha az ellenzék nyerne – kizárható, hogy az új kormány a Fidesz költségvetését valósítaná meg az év hátra lévő részében. Ám súlyos terhet lenne kénytelen átvenni, a felsorolt év eleji intézkedések miatt a kiadási oldal fejnehéz lesz.
(Kiemelt kép: Facebook / Orbán Viktor)
A Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy a GDP több mint 5 százalékkal emelkedik, ez lehetővé teszi az államháztartási hiánycél 4,9 százalékra csökkentését - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a 2022-es költségvetés finanszírozásáról tartott sajtótájékoztatón.
Varga szavai alapján mintha összefüggés lenne a hiánycél csökkentése és az 5 százalék fölötti gazdasági növekedés között. Akár lehetne, hiszen a tervezettnél gyorsabb növekedés több bevételt jelent az államnak, ha nagyobb a GDP, kisebb GDP-arányos hiánnyal is pénzénél van forintban számolva. Igen ám, de a kormány már tavasszal, a költségvetés összeállításakor 5 százalék fölötti növekedéssel kalkulált - egész pontosan 5,2 százalékossal. Utóbbi számot írták az uniónak megküldött konvergenciaprogramba is.
A büdzsé szerint Magyarország GDP-je 2022-ben 56 361 ezer milliárd forint lesz. Ezzel számolva az egy százalékpontos hiánycsökkentés 560 milliárd forintos megszorítást jelent.
Az idei év jobb lett a vártnál
A helyzetet bonyolítja, hogy ugyan nem nóvum 2022-re 5 százalék fölötti növekedést várni, a 2021-es adat viszont biztosan jobb lesz az idei költségvetésben várt 4,3 százaléknál, méghozzá sokkal, 6,5 százalék körüli bővülés várható. Tehát ha a GDP 2022-ben tényleg 5 százalék fölött nő majd, akkor ezt a korábban vártnál jóval magasabb 2021-es bázisról teszi majd. Így forintban a 2022-es GDP nagyobb lesz a várt 56 361 ezer milliárd forintnál, s az állam a GDP-arányosan kisebb hiánycéllal is pénzénél lehet.
Ezzel együtt a hiánycél csökkentése egyértelműen megszorítást jelent, nem pusztán formailag, hanem gyakorlatilag is, hiszen a kormány az elmúlt években mindig lényegében minden elkölthető forintot elköltött. Ha máshogy nem, hát az immár hagyományosnak tekinthető nagy decemberi pénzszórások keretében.
Nem lesz ez másként idén sem, hiába nőtt a gazdaság jóval nagyobbat a vártnál, a kormány várhatóan egy tized százalékponttal sem fog kisebb hiányt csinálni a tervezett 7,5 GDP-százalékosnál.
A büdzsé is elinflálódik
A jövő évi helyzetet rontja, hogy a kormány a költségvetést 3 százalékos inflációval tervezte - a jegybank friss Inflációs jelentése szerint azonban az éves átlag 5 százalék lesz, az év elején magasabb, az infláció év végére csökkenhet a jegybanki toleranciasávba, vagyis 4 százalék alá.
És már biztosan látszik, hogy az idei infláció jóval magasabb a vártnál, éves átlagban valamivel 5 százalék fölötti adat várható.
Az infláció természetesen az államot is sújtja, a gyorsabb pénzromlás azt jelenti, hogy az állam pénze is kevesebbet ér. Ezt figyelembe véve (és minden mást változatlannak tekintve) a kormány már azzal komoly megszorítást hajtana végre, ha pusztán változatlanul hagyja a hiánycélt, hiszen a magasabb infláció miatt ugyanakkora büdzsé kevesebbet ér. Igaz, ahogy fent említettük a büdzsé elinflálódását ellensúlyozza a vártnál combosabb 2021-es gazdasági növekedés.
A jövő évi növekedés rosszabb lesz a vártnál
A nagy kérdés jelenleg, hogy 2022-ben teljesülni fog-e a várt 5,2 százalékos gazdasági növekedés. A kormány ugyebár optimista, de ezzel nagyjából egyedül van. A jegybank a decemberi Inflációs jelentésben már csak a 4-5 százalék közti sávba várja a növekedést.
A GKI Gazdaságkutató friss előrejelzésében 4,7 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. A GKI a negyedik negyedévben 4,5-5% közötti, s így 2021 egészében 6,7% körüli gazdasági növekedésre számít, ami lényegében azonos a Pénzügyminisztérium prognózisával. A magyar növekedés 2021-ben várhatóan a régió élmezőnyébe fog tartozni, 2022-ben azonban csak gyenge közepes lesz az egyensúlyi problémák kezelésének szükségessé miatt.
Az infó-kommunikációs, a pénzügyi és a kereskedelmi ágazat már 2020-ban sem esett vissza, 2022-re pedig a turizmus, a szórakoztatóipar és a már harmadik éve csökkenő teljesítményt nyújtó mezőgazdaságon kívül minden ágazat eléri a válság előtti GDP-szintjét. 2022 egyik nagy kérdése, hogy mennyire talál magára a magyar ipari export, ami jelentős részben a globális termelési láncok helyzetétől függ - figyelmeztet a GKI.
Tegyük hozzá: a koronajárványnak koránt sincs vége, sőt több országban újra korlátozó intézkedéseket vezetnek be miatta. A magyar kormány ezeket ugyan jellemzően igyekszik elkerülni vagy legalábbis elodázni, ám előfordulhat, hogy elkerülhetetlen lesz a szigorítás. Illetve hiába nem szigorít a kormány, ha más országok gazdaságait korlátozások fékezik, az Magyarországra is kihat.
A kormány beruházásokon spórol
A 2022-es hiánycél csökkentéséről szóló bejelentés nem sokkal az után érkezett, hogy a Pénzügyminisztérium bejelentette: a kormány beruházások megvalósítását halasztja el, ettől 350 milliárd forint megtakarítását remélik.
Matolcsy György jegybankelnök régóta ostorozza a kormányt, amiért az engedi elszállni a hiányt, és nem kezdett érdemi államadósság-csökkentésbe, amint azt a gazdaság újraindulása után megtehette, hanem folytatta az élénkítést. Egyébként épp Matolcsy javasolta, hogy legalább a nem különösebben fontos beruházásokat lenne érdemes befagyasztania a kormánynak némi megtakarítás érdekében.
Apropó jegybank: a december 14-ei menetrendszerű alapkamat-emelés után jelentették be, hogy azonnal leállítják az állampapír-vásárlásokat. A jegybank immár csak eseti jelleggel vásárol, ha szükségét látja az állampapír-piac stabilitása érdekében.
Ez fontos, és a kormánynak kellemetlen fejlemény. Egyrészt a jegybank az állampapír-vásárlási programjával közvetlenül finanszírozta a magyar államot, másrészt a vásárlásaival hozzájárult a hozamok alacsonyan tartásához. Attól nem kell tartani, hogy a magyar állam papírjaira a jövőben ne lenne kereslet, ám a jegybank kivonulása borítékolhatóan meg fogja drágítani az államadósság finanszírozását.
A választások előtti osztogatás nem kérdés
Az Inflációs jelentésben a jegybank a vártnál (akkor ez még 5,9 százalék volt) magasabb államháztartási hiány kockázataként jelezte a bejelentett intézkedések és a beruházások teljeskörű megvalósítását. Azzal együtt, hogy a jegybanki elemzők szerint 2022-ben a vártnál jóval több adóbevétele lesz az államnak.
“Bejelentett intézkedések” alatt a választások előtti pénzszórást kell érteni. A gyermekes családok jövőre (felső határ mellett) visszakapják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, amelynek költségvetési hatása a jegybank prognózisa szerint a GDP mintegy 1 százalékát teszi ki. A korábban bejelentett lépcsőzetes, heti bevezetés helyett már 2022-ben teljes 13. havi nyugdíjat kapnak a kedvezményezettek, ami a GDP 0,3 százalékával emeli a költségvetési kiadásokat a törvényben tervezetthez képest. A rendvédelmi és honvédelmi dolgozók hathavi juttatása (fegyverpénz) ugyancsak az előzetesen tervezettnél korábban, már 2022 első negyedévében kifizetésre kerül, aminek költségvetési hatása a GDP 0,4 százaléka.
A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése által okozott jelentős vállalati bérköltség-emelkedést a költségvetés részben átvállalja, amennyiben több adónem mérséklődik (szocho, kisvállalati adó, helyi iparűzési adó), ami a GDP 1 százalékával mérsékelné az adó és járulékbevételeket, azonban ezt részben ellensúlyozza, hogy a magasabb bérek után a költségvetésbe több adó folyik be.
Mivel az 5,9 százalékos hiány teljesíthetősége körül is akadtak kockázatok, kérdés, menni fog-e a 4,9-es cél tartása. Ami persze attól függ, mennyit tud és akar spórolni a kormány az állami beruházásokon. Azt egyértelművé tették, hogy a választások előtti hangulatjavító intézkedéseket meg fogják valósítani. Ugyanakkor a választások után a Fidesznek komoly mozgástere lesz akár egy, az eddig felvillantottnál keményebb megszorítás végig viteléhez is. Az persze teljesen más helyzet lenne, ha az ellenzék nyerne - kizárható, hogy az új kormány a Fidesz költségvetését valósítaná meg az év hátra lévő részében. Ám súlyos terhet lenne kénytelen átvenni, a felsorolt év eleji intézkedések miatt a kiadási oldal fejnehéz lesz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
