Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Új történelmi mélypontra esett a forint; egyre bizonytalanabb a BKV finanszírozása; újabb kamatemelést hajtott végre az MNB. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
372,008 – ez a forint új történelmi mélypontja. Hétfőn még csak a 370-es szintet érte el először a forint az euróval szemben, keddre aztán még tovább esett. Onnan aztán sikerült egy kicsit visszakapaszkodni, de a hét második felében is 365-369 között járt az árfolyam.
A gyengülés okai között elsőként a dollár erősödését érdemes említeni, egyre több befektető viszi a pénzét a biztonságos, és még jó hozamot is ígérő amerikai pénzbe a forinthoz hasonló devizák helyett. De nem tett jót a régiónkban egyre aggasztóbb járványhelyzet miatti bizonytalanság sem.
Pár nap alatt elég sok értelmezésben jelent meg, hogy a fővárosban „leáll a tömegközlekedés”. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes előbb a Népszavának arról nyilarkozott, hogy november 25. után „kiürül a kassza”, ha a kormánytól nem kapja meg a főváros a törvényileg járó 12 milliárd forintos támogatást, akkor „felmerül a közösségi közlekedés korlátozása”. Később az atv.hu-nak már azt mondta: ha a kormány nem adja oda a pénzt időben, akkor folyószámlahitelből finanszírozhatják a BKV-t.
A BKV-nak jelenleg likviditási problémája van: likviditási, vagyis nincs annyi pénze, amennyiből fedezni tudná az épp aktuális kiadásait. Ez kellemetlen, de nem példa nélküli, a kórházaknál előfordul, összességében jelen állás szerint nem reális, hogy a BKV napi szintű működését ezek a gondok kritikus helyzetbe sodorják. Hosszabb távon is biztosított lehet a működés, a kérdés az, hogy mennyire lesz fájdalmas a spórolás néhány következménye.
Az önkormányzat nagyjából eljutott arra a határra, ameddig képes és kész növelni a finanszírozást – legalábbis ezt mondta Karácsony Gergely főpolgármester. A jegy- és bérletárak emelése nem lenne ördögtől való, de a kormány megtiltotta az önkormányzatoknak a saját adóik, díjaik emelését. Ettől függetlenül sem nyilvánvaló, meglépne-e ilyesmit a városvezetés. A kormánynak több hozzájárulást kellene adnia, de erre szemmel láthatóan nem hajlandó.
Újabb kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. Bejelentették ugyanis, hogy az MNB 2,9 százalékos kamattal fogja megtartani az egyhetes betéti tendert, ennek pedig ugyanolyan hatása lehet, mint ha magát az alapkamatot növelték volna meg ekkorára. Az alapkamat jelenleg csak 2,1 százalék, így valójában nem ez az irányadó ráta, hanem az egyhetes betéti tender kamata.
Összegyűjtöttük, mit érezhetünk meg ebből a mindennapokban. A hitelmoratórium lejártakor sem kell sokaknak aggódniuk amiatt, hogy megugranak a törlesztőrészleteik, a kivételt azok jelentik, akiknek változó kamatozású hitelük van, vagy olyan, amelyet előre megadott időre fixáltak, és épp a moratórium idején volt a fordulónap, amikor új kamatszintet lehet számolni. Aki ez után venne fel hitelt, az drágábban juthat csak hozzá, az inflációt pedig valamennyire fékezheti a jegybank, de annyi külső körülmény is befolyásolja most az árakat, hogy egyhamar nem térünk vissza még a 2-4 százalék közötti inflációs célhoz. És persze bár sokszor jelezte az MNB, hogy az infláció érdekli őket, nem a forintárfolyam, a forint zuhanását is lassíthatja a kamatemelési ciklus egy kicsit.
A hét képe: A Gellért szálló
Beadta a kormány az őszi adócsomagot. Így ha ez átmegy a parlamenten változtatás nélkül, a munka közterhe 4 százalékponttal csökken, a babakötvény után járó állami támogatás 6 ezerről 12 ezer forintra nő.
Ezek után a kormány kiadott egy rendeletet, amellyel jövőre sem engedi, hogy az önkormányzatok emeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket. Ez pedig még jobban leszűkíti az önkormányzatok mozgásterét.
De arról is döntött a kormány, hogy az emberek szabadon költhetik a pénzüket a Szép-kártyák alapvetően célhoz kötött alszámláiról 2022. szeptember 30-ig. Ezzel a döntéssel a turizmust igyekeznek pörgetni, de a munkavállalóknak fontosabb az étkezés.
A Rheinmetall AG megveszi a 4iG negyedét – erről írtak alá előzetes megállapodást. A német hadiipari óriás és a 4iG egy közös informatikai vállalatot is létre fog hozni. Az is kiderült, hogy a közös informatikai cég lehet a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában Zalaegerszegen megvalósuló harcijármű-gyárának IT szolgáltatója is 2023-tól.
A 4iG azt is bejelentette: a nettó árbevétele 2021 január-szeptemberben 58 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, így már elérte az 53 milliárd forintot.
A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Azt tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc egyes cégei részt vesznek a beruházásban, azt viszont nem, hogy rajtuk kívül még kikkel kötöttek szerződést, mire és milyen értékben. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.
„A Budapestet Belgráddal összekötő vasútpálya fejlesztése 750 milliárd forintba fog kerülni, a kormány azonban trükkös megoldást eszelt ki az átláthatósági követelmények kijátszására: a beruházás költségeit formailag kínai állami hitelből fedezik, de a számlát a végén persze a magyar adófizetőknek kell állniuk” – kommentálta a döntést Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a friss országjelentéseit. Így kiderült: több makrogazdasági mutató alapján romlott Magyarország állapota 2020-ban, de egyensúlytalanság nem volt ekkor.
A bankrendszerünk stabil, az államadósság viszont túl magas volt tavaly. A fiatalok munkanélkülisége is magas, ráadásul tovább nőtt, ahogy a munkaerőköltség drágulása is okozhat még problémákat. Összességében azonban az EU-nak azon 15 állama közé tartozunk, ahol nem tartja az Európai Bizottság szükségesnek további, mélyreható vizsgálat elkészítését.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
