A Világgazdaságnak írt cikket Varga Mihály a magyar gazdaság legfontosabb folyamatairól. A pénzügyminiszter fő állítása az:

Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők – mint az energia-, nyersanyag- és szállítmányozási árak emelkedése, alkatrészellátási problémák, a járvány miatt visszaeső nemzetközi turizmus – hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.

Varga szerint ezt a „kellemetlenül magas ütemű pénzromlást” – ami 9 éves rekordszinten álló, 6,5 százalékos inflációt jelent – nem az állam okozza. Erre két érvet hoz fel: egyrészt azok a termékek, amelyeknek az árát az állam rögzíti, 2013 óta alig drágulnak. Másrészt pedig ugyan nőnek a bérek az állami ösztönzés hatására is, de ahogy a munkáltatóknak egyre kevesebb adót és járulékot kell ezek után befizetni, a bérköltség növekedése a gazdaság teljesítőképességével összhangban emelkedett, ezért szerinte a béremelés nem gerjesztette tovább az inflációt.

A költségvetés hiánya most magasabb, de Varga szerint ez hamar rendeződni fog, a válságkezelés miatt pedig szükség volt növelni a hiányt. Nem nehéz ebből azt kiolvasni, hogy a miniszter Matolcsy Györgynek üzen: a jegybankelnök egy hete írt arról a Magyar Nemzetben, hogy „nem egy-egy egyensúlyi mutató romlik, hanem valamennyi egyszerre”, emiatt a versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét el kell engedni.

Varga Mihály szerint az igazi problémák külföldről szivárognak be. Az importárak megnőttek, a forint gyengül, az energia- és a nyersanyag-, valamint a szállítási árak drágulnak a világpiacon, de a turizmus gyengélkedése és a járműipari leállások is károkat okoznak.

A miniszter négy pontban foglalta össze, milyen lépéseket lát szükségesnek:

• a költségvetési hiány csökkentése,
• az energiafüggőségünk csökkentése,
• az ország vonzerejének erősítése a külföldi turisták körében,
• a gazdaság diverzifikációja, az autóiparhoz kevésbé kötődő ágazatok erősítésével.

„Az elkövetkező időszakban fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása, amelyek révén a magyar gazdaság megerősített pénzügyi fundamentumokon építkezve folytathatja dinamikus növekedési pályáját” – zárta az írását.