6,1 százalékkal nőtt a GDP az idei harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez viszonyítva 0,7 százalékkal nőtt a gazdaságunk teljesítménye.

Negyedéves alapon a mostani a legkisebb növekedés azóta, hogy elkezdtünk kijönni a válságból.

A negyedéves adat a legpesszimistább elemzői várakozásoka is elulmúlta: a Portfolio elemzői hétfőn átlagosan 1,1 százalékos növekedést reméltek az idei év július-szeptemberi időszakára, a megkérdezett szakértők közül csupán egy prognosztizált a 0,7 százalékosnál rosszabb harmadik negyedévi eredményt.

Január és szeptember között a nyers adat szerint 7,1, naptárhatással kiigazítva 6,8 százalékkal nagyobb az idei GDP, mint a tavalyi volt. Az nem kérdés, hogy az 5,5 százalékos éves növekedés, amelyhez a gyereket nevelők személyi jövedelemadójának visszatérítését kötötte a kormány, meglesz; az elemzők inkább azt tartották kicsit pesszimista becslésnek, amikor a Pénzügyminisztérium nemrég 7-7,5-ről 6,8 százalékosra csökkentette az éves növekedési előrejelzését. Ha pedig a válság előtti időszakhoz viszonyítunk, akkor azt látjuk: a 2019. harmadik negyedéves GDP-nél 1,5 százalékkal nagyobb az idei.

Jócskán lefelé módosították a statisztikusok a második negyedévről korábban kiadott adatot is.

Három hónapja még azt tették közzé, hogy a nyers adat szerint 17,9, naptárhatással kiigazítva 17,7 százalékos volt a növekedés április-júniusban, most már csak 17,3 százalék áll az adatok között.

A mostani adat egy kimondottan furcsa időszak gazdasági teljesítményét mutatja. Idén július és szeptember között ugyanis a szolgáltató szektor igen jól teljesített, az ipar viszont döcögött, így a szokásosnál nehezebb volt előre látni, hogy a két folyamat közül melyik volt az erősebb.

A GDP-adat részletes összetevőit a KSH szokás szerint két héttel az első becslés után teszi közzé. A többi adatból viszont, ami az elmúlt hetekben megjelent, jól lehet látni, mi történt július és szeptember között a gazdaságban.

Audi

Az ipar teljesítménye a leginkább pesszimista várakozásokat igazolta. Onnantól, hogy tavaly októberben visszatért az ipari termelés a válság előtti szintre, gyakorlatilag stagnál a mutató, sőt, a most vizsgált negyedév mindegyik hónapjában még csökkent is a termelés az előző hónaphoz képest. Az, hogy tavaly olyankor még tartott az első hullám leállásai utáni visszaállás, azt eredményezte, hogy még ez a mostani gyengébb teljesítmény is elég volt júliusban 8, augusztusban 2,6 százalékos növekedésre. Szeptemberben viszont, amikor már a majdnem teljesen a válság előtti szintet elérő volt az egy évvel korábbi bázis, már 2,3 százalékos csökkenést jelentett az idei adat.

Ennek a fő oka a járműgyártás akadozása. A globális félvezetőhiány miatt a gyárak sorra álltak le vagy tértek át egyműszakos munkarendre, így júliusban 6,7, augusztusban 34, szeptemberben 26 százalékkal kisebb volt a járműipar teljesítménye az egy évvel korábbinál. Márpedig a magyar gazdaságnak annyira fontos alapja a járműipar, hogy ha ott bajok vannak, akkor az a teljes gazdasági teljesítményt képes visszavetni.

A lakásépítések száma is visszaesett, 1,7 százalékkal kevesebb új lakást adtak át, mint egy évvel korábban. Ebben az iparágban még jócskán látszik a válság hatása, most azért van kevesebb új lakás, mert 2020-ban az akkor még magasabb lakásáfa, valamint nagyobb gazdasági bizonytalanság mellett kevesebben mertek belevágni építkezésbe.

A szolgáltató szektor azonban nagy növekedésbe kezdett. A teljes szektor adatairól később adnak majd csak ki részleteket - egyelőre annyit írt a KSH, hogy a növekedéshez leginkább ez járult hozzá - az azonban az egy hete közzétett inflációs számon már látszott, hogy az árak sokkal jobban nőnek, mint máskor az évnek ebben az időszakában szoktak. Úgy tűnik, sokan most próbálják visszahozni a lezárások alatt kiesett bevételt, kereslet pedig a drágulás ellenére is van.

A kiskereskedelem forgalma júliusban 3, augusztusban 4,1, szeptemberben már 5,8 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ezt részben az magyarázta, hogy idén jóval több külföldi turista jött Magyarországra, mint tavaly ilyenkor, a szeptemberi kiugró növekedés oka viszont az volt, hogy 8,4 százalékkal nőtt a benzinkutak forgalma. Tavaly szeptemberben még többen dolgoztak home office-ban, mint idén, emiatt aztán hiába kezdtek az üzemanyagárak már az ősz elején elszállni, sokkal többet tankoltak az emberek, mint egy évvel korábban.

A turizmusban volt a leginkább látványos a visszapattanás, már csak azért is, mert tavaly nyáron a magyarok még csak-csak mertek nyaralni itthon, külföldiek viszont a szeptemberi határzár előtt sem sokan érkeztek, utána pedig szinte egyáltalán nem. A vendégéjszakák számában úgy jött ki júliusban 10, augusztusban 11, szeptemberben pedig 70 százalékos növekedés, hogy a belföldi vendégeknél 8,1, 2, majd 19 százalékos volt az emelkedés, a külföldieknél viszont 16, 50, majd 440 százalékos. 2019 forgalmától ugyan még mindig jócskán elmaradt az idei, tehát a szálláshelyek tulajdonosai még mindig nincsenek kint a vízből – az augusztus 20-i hétvégére szervezett nagy ünnepségek sem csábították úgy a turistákat, mint ahogy előtte remélték -, de a tavalyi mélyponthoz képest már javult annyira a helyzet, hogy ez százalékos növekedésben óriási.

Hogyan tovább?

A rövid távú cél, a válság utáni gyors visszapattanás teljesül, de a gazdaság minden problémája ettől még nem oldódik meg. Az iparban a félvezetőhiány és az energiaárak világpiaci elszabadulása okozhat problémákat, a szolgáltató szektorban a kilencéves rekordszinten álló infláció jelent növekedési kockázatot. Nem nyugodhatunk meg teljesen a járvány miatt sem, de itt azért árnyalja a képet, hogy a kormány már a harmadik hullám alatt is megmutatta, ameddig és amennyire csak lehet, a gazdaság korlátozása nélkül képzeli el a járványkezelést, a gyárak pedig már tavaly ilyenkorra felkészültek arra, hogy miként kell nagyobb egészségügyi szigor mellett dolgozni, ezért az ipart nem rengette meg a második és a harmadik hullám.

MTI / Koszticsák Szilárd

Arra pedig Matolcsy György jegybankelnök is felhívta a figyelmet egy hétfőn, a Magyar Nemzet honlapján megjelent cikkében: a gyors helyreállás mellett is sokkal sérülékenyebb lett a magyar gazdaság. A következő fontos lépést épp az általa vezetett Monetáris Tanács teheti meg, a kedd délutáni kamatdöntés az inflációt, a forintárfolyamot és az országgal szembeni befektetői bizalmat is nagyban befolyásolhatja.