Aláírta a bérmegállapodást Orbán Viktor miniszterelnök a munkáltatók és szakszervezetek képviselőivel hétfőn a Karmelita kolostorban.

Az eseményen Orbán arról beszélt, hogy a kormányzásuk kezdetekor a legfontosabb vállalásuk a munkaalapú gazdaság létrehozása volt, 2010 óta pedig negyedével csökkentették a munkát terhelő adók mértékét.

Kiemelte, hogy a minimálbér legalább háromtényezős egyenlet, vannak a munkavállalók, akik magasabb fizetést szeretnének, a munkaadók, akik meg akarják őrizni a versenyképességüket és van a kormányzat, amelynek az a kötelessége, hogy az ország pénzügyeit rendben tartsa. Ahhoz, hogy a bérek növekedjenek, a versenyképesség megmaradjon, és a pénzügyek is rendben legyenek, belátásra van szükség.

Sokan nyernek a 200 ezres minimálbérrel, de lesznek vesztesei a béralkunak

Úgy folytatta: 2010 után belátták, hogy nem ideológiai okoskodásra van szükség, hanem az emberek képviseletét kell a kormányzás középpontjába tenni, és akkor megvan a közös alap, amelyről létrehozható a szakszervezetek és a munkaadók megállapodása.

Az ország gazdaságának növekedését robusztusnak nevezte, Európában az egyik legnagyobbnak, amely mögött komoly munka van. Ez a növekedés minden magyar közös sikere, ezért mindenki részesülni fog belőle, még a nyugdíjasok is – jelentette ki.

Emlékeztetett: a garantált bérminimum 260 ezer forint lesz, a minimálbér pedig 200 ezer forint. A minimálbérrel együtt a közmunka bére is jelentős mértékben emelkedik.

Orbán szerint a munka jó dolog, feltéve, ha tisztességesen megfizetik. 2002 és 2010 között 2 százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke Magyarországon, miközben a többi V4-es országban ugyanez a mutató plusz 30 százalék volt. 2010 után a legfontosabb feladat az volt, hogy szakítsanak az alacsony minimálbér gyakorlatával, segély helyett munkát kínáljanak, hogy mindenki, aki tud, dolgozhasson, és a munkát ne csak erkölcsi, hanem anyagi értelemben is becsüljék meg. Ennek a megközelítésnek a sikerét az bizonyítja, hogy az elmúlt 12 évben összesen 172 százalékos volt a minimálbér növekedése, ez a magyar szakszervezeti mozgalom legnagyobb sikere. Az, hogy mindenki dolgozhat, a munkaadók legnagyobb sikere, és hogy közben a pénzügyek, az államháztartás rendben van, a kormány sikere – sorolta.

Orbán úgy látja, hogy minden bérmegállapodásnak a velejárója nemcsak a minimálbérek emelkedése, hanem a munkáltatókat terhelő adók és járulékok csökkentése is. Ha csökkentik az adókat, akkor a vállalkozók ezt a pénzt a munkásoknak adhatják, több marad a vállalkozásoknál, ezért több maradhat a családoknál. Ebből a pénzből újabb munkahelyek és emelkedő fizetések lesznek, amelyek végső soron tovább növelik a gazdasági teljesítményt. Az egész mostani munkaalapú gazdaságnak az archimédeszi pontja a versenyképességet javítani tudó adórendszer, az adócsökkentésekkel teremtették meg a lehetőségét annak, hogy minden évben arról beszélhessenek, hogy mennyivel tudják emelni a béreket.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta: rendkívüli eredményeket értek el az elmúlt időben, mert a magyarok nem segélyből, hanem munkából akarnak megélni. A járvány alatt is értek el eredményeket, úgy tűnik, a kormány intézkedései működnek, a magyar gazdaság ismét a legjobban teljesítők között van és a foglalkoztatottság is kiheverte a válságot. Megjegyezte azt is, hogy a magyar munkanélküliségi ráta a legalacsonyabbak között van az EU-ban.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy fontos volt a minimálbér emelése azért is, hogy ne szakadjon le túlságosan az átlagkeresettől.

Elmondása szerint minimálbérért 300 ezer ember dolgozik, a szakmunkás bérminimum 800 ezer embert érint.

Rolek Ferenc, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy optimisták a megállapodás miatt, mert azt jelzi, hogy azzal számolnak, hogy folytatódik a gazdasági növekedés, és ki tudják gazdálkodni a növekvő béreket.