Az egyezmény aláírása sem könnyű, de az igazán nehéz az lesz, ha alkalmazni is akarják – hangsúlyozza a brüsszeli Politico, mely arra mutat rá, hogy legkorábban 2023-ban lehet működésképes a globális adórendszer.

Két fő változás lesz, melyet elsősorban a Joe Biden vezette amerikai kormányzat sürget. Az első, hogy az olyan óriáscégek, mint az Apple vagy a Google, melyek eddig Írország adóparadicsomában adózhattak, a jövőben ott kell az adójukat megfizessék, ahol a hasznot bezsebelték. A részletekről a szakértők vitatkoznak, de valószínű, hogy olyan cégek kerülnek be ebbe a csoportba, melyek éves forgalma meghaladja a 20 milliárd dollárt. A globális társasági adó alapja pedig 10 százalékon felüli profit 25 százaléka lehet.

A második pont, és ez az, amit a magyar kormány vitat, a globális társasági adó mértéke. Minden valószínűség szerint ez 15 százalék lesz. Jelenleg a társasági adó mértéke Magyarországon 9 százalék, és ez adóelőnyt jelent, mert a külföldi cégek kedvelik azokat az államokat, ahol alacsony a társasági adó.

Itt a nagy fordulat: mégis beleegyezhet a globális minimumadóba a magyar kormány

Bár Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter beszélt ír kollégájával a globális társasági adóról, és utána úgy nyilatkozott, hogy Írország is hajlik a 15 százalékos mérték elfogadására, de ezt cáfolta az ír pénzügyminiszter. Paschal Donohoe közölte: kitartanak a mostani, 12,5 százalékos adó mellett.

Ezen felül Írország állt ellen az uniós államok közül, hiszen a kelta tigris sikertörténete jelentős részben épp az alacsony társasági adón nyugodott. Az írek meghajoltak Washington nyomása előtt, de csak bizonyos feltételekkel. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a 15 százalékos globális adó előtt ne szerepeljen az, hogy "legkevesebb". Vagyis kisebb cégek továbbra is élvezhessenek alacsonyabb adót – ez Írországban jelenleg 12,5 százalék.

"Három uniós állam: Írország, Észtország és Magyarország nem vesz részt a folyamatban, de előrelépés látszik és tárgyalások folynak velük. Én támogatom azt, hogy a G20 keretében – akár Washingtonban, akár Rómában – elfogadják a globális adóegyezményt" – mondta Paolo Gentiloni uniós biztos az OECD tanácskozás szünetében újságíróknak Párizsban.

Az ördög a részletekben rejtőzik

A Politicónak négy, magát megnevezni nem kívánó uniós tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy októberre derülhet ki, hogy valójában milyen is lesz az egyezmény. Az Európai Unió maga is készít egy tervezetet arról, hogy miképp is lehet áttérni a 15 százalékos társasági adóra mind a 27 tagállamban. Az OECD abban bízik, hogy jövő júliusig alá lehet írni az egyezményt.

Problémát okozhat viszont, hogy Washingtonban, ahonnan a kezdeményezés kiindult, nincs egyetértés: a republikánusok nem támogatják az elképzelést.

De gond lehet az is, hogy egyes uniós államok megadóztatják a digitális óriásokat már most is, Washington pedig azt szeretné, ha ezt megszüntetnék. Az EU válasza: majd akkor, ha az új egyezmény alapján már kapjuk az adó-eurómilliókat.

Az osztozkodás is problémát okozhat: minden állam nyerni akar. "Jelen pillanatban azon megy a vita, hogy ki, milyen arányban részesüljön az extraprofit után járó adóból, vagyis a tortából melyik állam mennyit kap" – idézi ezzel kapcsolatban Bruno Le Maire francia pénzügyminisztert a Politico.