Az egyetemek kapták a legtöbbet, a támogatott fővárosi kerületek közé megint nem sikerült bejutniuk az ellenzéki vezetésűeknek.
A 23 kerület közül nyolc kapott összesen 14,7 milliárd forintot, főleg útfelújításra. Ezek közül hetet fideszes polgármester vezet, Soroksárt pedig a Fidesz által is támogatott független.
A mostani átcsoportosítások forrása főleg a gazdaság újraindítására és a járvány elleni védekezésre szánt alap, valamint különböző tartalékok, vagyis a kormányhatározat a félretett összegeket osztotta ki konkrét feladatokra.
A legnagyobb tétel a gazdaság-újraindítási alapból 185 milliárd forint a „nem állami felsőoktatási intézmények támogatására” (az alapítványokba kiszervezés óta ilyennek számítanak a korábbi állami egyetemek, noha továbbra is főleg az állami költségvetésből működnek) és a felsőoktatás közelebbről nem részletezett „speciális feladataira”. Ez bizonyára összefügg azzal, hogy az országgyűlés kedden tárgyalta az egyetemi alapítványok költségvetési támogatásáról szóló törvényjavaslatot.
Ezenkívül 33 milliárd került a büdzsé területfejlesztési, illetve – ez külön címszó – térségfejlesztési sorába, 4,5 milliárd az egyházi „felhalmozási célú kiadásokhoz” (plusz 1,5 milliárd az „egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatásokra és karitatív feladatok támogatására”), míg fővárosi fejlesztésre mindössze 381 milliót adtak. A „közlekedési ágazati programok” rubrikába
8 milliárd forintot írtak be.
A megyei és járási kormányhivatalok 1,8 milliárd pluszt kapnak főleg személyi kiadásokra, a Nemzeti Népegészségügyi Központ pedig csaknem 130 milliót, elsősorban dologi kiadásokra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.