Összesen 14,9 millió vendégéjszakát regisztrált a három nyári hónapra a Magyar Turisztikai Ügynökség, ebből 12 milliót magyarok töltöttek el a hazai szálláshelyeken – derült ki Guller Zoltán, az ügynökség vezérigazgatójának pénteki, szezonzáró sajtótájékoztatóján. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ által számokkal bőven ellátott ismertetőn kiderült, hogy

a belföldi turizmus minden idők legsikeresebb nyaraként

értékeli az idei júniust, júliust és augusztust az MTÜ, amely többek között a szálláshelyek adatszolgáltatásai, illetve egyéb anonimizált adatok, például bankkártya-tranzakciók, mobiltelefon-cellainformációk, online kasszák alapján elemzi az ágazat helyzetét, és alakítja személyre szóló közösségi médiás kampányát.

Az igazgató szerint a magyarok 40 százaléka, vagyis négymillióan itthon (vagy itthon is) töltötték a szabadságukat, de sokan jöttek külföldről is: az összesen közel ötmillió vendég közül egymillióan. Ők egyébként 2,9 millió vendégéjszakát töltöttek el itt.

Hol nyaraltunk?

A belföldi turizmus desztinációinak népszerűségét nézve évek óta változatlan a sorrend: első a Balaton, második a Bükk és Mátra térsége, harmadik pedig Debrecen és környéke. A Balaton környékén 1,4 millió vendéget, köztük 181 ezer külföldit regisztráltak, Budapesten 263 ezret, Debrecen és térségében 300 ezret, Bük-Sárvár környékén 124 ezret (itt emelkedett legnagyobb mértékben a vendégéjszakák száma, közel 45 százalékkal).

A vendégek összesen 183 milliárd forintot költöttek a szálláshelyeken, ami tavalyhoz képest 41 százalékos emelkedést jelent. Ebből 62 százalékkal részesedtek a hotelek, 13,7 százalékkal a magánszálláshelyek, és 5 százalékkal a panziók. A szálláshelyek közül a legnépszerűbbek a szállodák voltak, amelyek összességében 46 százalékos kihasználtsággal működtek (ez a panziókban 37, a magánszálláshelyeken 35 százalék volt), és közülük is a 4-5 csillagos hotelek, ahol a vendégéjszakák felét töltötték el.

Az országos kihasználtsági adatokat Budapest húzta le, ahol a szálláshelyek csak 31 százalékig teltek meg, a vidéken mért 53 százalékkal szemben.

Vidéken 13,6 millió vendégéjszakát töltöttek el a vendégek, amely 20 százalékkal volt magasabb, mint 2020-ban, a vidékre érkező 4,4 millió vendég 13 százaléka volt külföldi. A vidéki szálláshelyek 156 milliárdos árbevétele 31 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, ebből a legtöbbet a hotelek (59%) és a magánszálláshelyek (15%) könyvelhették el.

Budapesten még mindig a külföldiek vannak többségben

Az adatokból kiviláglik a fővárosi turizmus túlzott külföldi-fókusza, de idénre már javult a mérleg, legalábbis ebben a három hónapban. Itt 1,5 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 2020-as járvány miatti lezárásoktól sújtott évhez képest hatalmas, 83 százalékos emelkedés.

Juhász István András

Nagyot nőtt a vendégek száma is: tavalyhoz képest 88 százalékkal több, 501 ezer vendég érkezett, akiknek 67 százaléka volt külföldi. A szálláshelyek tavalyhoz képest két és félszeres árbevételt könyvelhettek el: 26,8 milliárd forintot. Ennek 81 százaléka a hotelek, 6 százaléka magánszálláshelyek, 1 százaléka pedig panziók kasszáiban csengett.

Guller Zoltán a tájékoztató végén jelezte, az ügynökség célja, hogy 2030-ig 75 százalékosra szorítsák vissza a főváros külföldi vendégeknek való kitettségét, de úgy, hogy ne az ő számuk csökkenjen, hanem a magyaroké nőjön.

A nagyrendezvények segítettek a fővárosnak is

Az igazgató szerint a fővárosi forgalomhoz jelentős mértékben járultak hozzá a nyári nagyrendezvények, mint a foci-EB, a Forma-1-es futam, illetve az augusztus 20-i a Szent István napi rendezvények. Az MTÜ kétmillió látogatót regisztrált a fővárosban az ünnepen, és a szokásoshoz képest kétszeres vendégéjszaka-számot, ami megközelítette a 25 ezret (és 50 százalékkal magasabb volt, mint tavaly ilyenkor). A vendégéjszakák háromnegyedét szállodákban töltötték el a látogatók.

Augusztus 20-a országos szinten is kiemelkedő volt, például 230 ezren voltak aznap a hazai szálláshelyeken, és a Balatonnál is kiemelkedő volt a forgalom 340 ezer vendégéjszakával a hétvégén. A szálláshelyek foglaltsága ezeken a napokon 58, de csak 20-án 66 százalékos volt, ami komoly emelkedés a tavalyi 22 százalékhoz képest.

Többet is költöttek az idei ünnepnapokon az emberek, mint tavaly: a szálláshelyeken 80 százalékkal többet, SZÉP Kártyáról háromszor annyian fizettek, és háromszorosára nőtt az egy szobára eső árbevétel is. A vendéglátásban is jó adatokat hozott az ünnep: a helyek forgalma 26,6 százalékkal volt magasabb, mint a tavaly.

Augusztus 20-a nagyot javított a fővárosi vendégek arányán is, ekkor 40 százalék belföldi vendég fordult meg itt. A legtöbb külföldi vendég német francia cseh lengyel olasz és holland volt, ők közel 20 ezer vendégéjszakát töltöttek el itt a hétvégén.

A fővárosi turizmust ősszel is több nagy rendezvény segíti, többek között a Nemzeti Eucharisztikus Világkongresszus, a vadászati világkiállítás és az MTV EMA díjátadó is – emlékeztetett a vezérigazgató.

Túry Gergely

Mennyit hagytunk az éttermekben, kifőzdéken, büfékben, kávézókban, kocsmákban?

A vendéglátóhelyeken 357 milliárd forintot költöttek a vendégek, ami tavalyhoz képest 25, de 2019-hez képest is 10 százalékos emelkedés – hangzott e la tájékoztatón. A bevételek harmada a fővárosban keletkezett.

Az ügynökségnek (anonimizálva) rendelkezésre állnak a NAV-ba bekötött kasszák adatai is, ezekből kiderítették, hogy az összes online kassza bevételének 10 százaléka érkezett a vendéglátásból, de az országos átlagból több térség is kiemelkedik, például Budapest, ahol 14 százalék volt ez az érték, vagy

a rekordot tartó Balatonfüred, ahol minden harmadik forintot, illetve Pannonhalma és Tokaj, ahol minden ötödik forintot vendéglátásban költöttünk el idén nyáron.

Rekordköltés SZÉP Kártyáról

A vezérigazgató külön kitért a SZÉP Kártya forgalmára is. Tavalyhoz képest 17 százalékkal többet, 17 milliárd forintot töltöttek fel a kártyákra a munkáltatók a nyári hónapokban, de az idei az első nyolc hónapban összesen 244 milliárdot, amekkora összeget még soha eddig. Guller Zoltán szerint idén összesen elérheti a 360 milliárd forintot a kártyákra feltöltött pénz.

És ebből hogyan költöttünk, az MTÜ-nek erre is részletes adatai vannak: csak augusztusban 50,5 milliárdot, ami 38 százalékkal magasabb, mint tavaly, az első nyolc hónapban pedig 252,9 milliárdot, ami 56 százalékkal haladja meg a 2020-as értékeket. Az ügynökség becslései szerint a költés az év végére elérheti a 300 milliárd forintot, ami rekord lesz (az összes költés 2018-ban 109,4, 2019-ben 190,5, 2020-ban pedig 234,5 milliárd forint volt). 2021. augusztus 31-én a SZÉP Kártyákon 139,2 milliárd várt még arra, hogy elköltsék.

Mit tudunk a külföldi nyaralókról?

A külföldi vendégek száma egymillió körül alakult, ami tavalyhoz képest 40 százalékos emelkedés. Ők összesen 2,9 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon. Guller Zoltán szerint számuk főként Gyula térségében ugrott meg, ahova háromszor annyian mentek el, mint 2020-ban – feltehetően visszatértek a romániai vendégek. Gyula más szempontból kedvezőtlen értékeket mutatott az ügynökség adatai alapján: a tájékoztató végén egy kérdésre válaszolva derült ki, hogy a közösségi médiás felületeken folytatott 12 hazai térséget célzó kampányokkal csak a gyulai térségben (illetve Budapesten) nem tudtak nagyságrendi (10 százalék feletti) forgalomnövekedést elérni – ennek okait meg kell vizsgálni – közölte Guller Zoltán.

Nagyot nőtt a 19–24 éves külföldi vendégéjszakák száma, és az adatokból kiderül az is, hogy a Budapestre érkező külföldiek zöme a 19-44 éves korosztályból kerülnek ki, az ettől idősebbek és fiatalabbak inkább a Balatont választják. Azt is megtudtuk, hogy Németországból, Csehországból és Szlovákiából a siófoki Aranypartra mentek a legtöbben, a lengyelek pedig a hajdúszoboszlói gyógyfürdőt keresik fel előszeretettel.

Az ügynökség megvizsgálta az (anonimizált) bankkártyaadatokat is, ezekből kiderült, hogy egy átlagos külföldi turista 450 eurót költ el nálunk. A legtöbbet az amerikaiak, az angolok és a németek, a legnagyobb összegeket egyszerre pedig az osztrákok csengetik ki.

A vendéglátóhelyeken a hazai gasztroélményeket kereső amerikaiak, angolok, hollandok és az olaszok költöttek a legtöbbet Budapesten. A német, cseh, lengyel, osztrák vendégek összesen 5500 véleményt írtak a hazai szálláshelyekről.

Egy fok melegedés, 70 forint plusz bevételt hoz minden vendégszobára

Az igazgató a belföldi turistákkal kapcsolatban is elárult pár érdekességet, amit az ügynökség 14, big datával foglalkozó munkatársa mazsolázott ki: országosan 50 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a 65 év felettiek, és minden térségben növekedett a 18 év alattiak, valamint 19 és 24 év közöttiek vendégéjszakáinak száma. Kiemelkedő, 3 százalékos növekedést mutatott a 24 éven alattiak körében Tokaj és Nyíregyháza térsége.

A Balatonnál az országos forgalom 37 százaléka jelent meg, ez 5,5 millió vendégéjszakát, és tavalyhoz képest emelkedést jelent.

A legérdekesebb adat maradt a legvégére: az MTÜ szerint a kánikula érezhetően nagyot dob a szálláshely-foglalási kedven: ez 31 Celsius-fok felett ötven százalékkal nő, majd minden további fokonként további 3–5 százalékos a növekedés. Kiszámolták azt is, hogy ez hogyan befolyásolja az egy vendégszobára eső árbevételt:

egy plusz fok hőmérséklet-emelkedés 70 forint pluszt jelent.