Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Folyószámlahitellel, a tartalékok fölélésével és egyes projektek esetében kifizetési tételek 2022-re tolásával próbál elevickélni az év végéig a kormányzati megszorításoktól sújtott főváros. A közösségi közlekedési cégeket és magát az önkormányzatot is cash-flow problémák fenyegetik, ami példátlan.
Szerdai ülésén dönthet a fővárosi közgyűlés Budapest folyamatban levő, 2021-es költségvetésének módosításáról, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester terjesztett be a testület elé. A büdzsé módosítására alapvetően azért van szükség, mert az önkormányzatok nem zárhatják hiánnyal az évet. Vagyis ha úgy fest, hogy a tervezettnél több lesz a kiadás és/vagy kevesebb a bevétel, akkor a költségvetést módosítani kell.
Ugyanez nem igaz a kormány fennhatósága alatt álló központi költségvetésre, a kormány csinálhat hiányt (csinál is, 2021-ben a deficit várhatóan a GDP 7,5 százalékára fog rúgni, vagyis közel 4 ezer milliárd forintra). A kormánynak ráadásul nem kell módosítania a költségvetést, ha eltér attól, lényegében szabadon hajthat végre átcsoportosításokat, és kihasználhatja a sok felülről nyitott előirányzatot. A sarokszámoktól (például a kiadási és bevételi főösszegektől) való eltérést elvileg meg kellene szavaztatni az országgyűléssel, de ezt sem veszik komolyan.
Veszteséges évre volt már példa, cash-flow gondokra még nemigen
A főváros esetében most a legnagyobb eltérést a főpolgármester előterjesztése szerint a közösségi közlekedés okozza: még 13,5 milliárd forintot kell belepumpálni. A hiányzó pénzt ez sem fogja teljesen pótolni, ezért a városvezetés a „feladatok átütemezését” kérte a közlekedésszervező BKK-tól, illetve a szolgáltató BKV-tól. Magyarán azt, hogy spóroljanak, ahol tudnak. És a „szállítói számlák kifizetésének átstrukturálását” – magyarán, hogy lehetőleg minél később fizessék ki a számláikat. Amire egy határon belül persze van lehetőség, de azért nem feltétlenül elegáns megoldás, még ha szükséges is.
Abban persze nincs semmi meglepő, hogy a BKK és a BKV veszteséggel zárják az évet, így volt ez már tavaly is, és tavalyelőtt is, sőt a fővárosi tömegközlekedés hosszú évek óta (lényegében a rendszerváltás óta) alulfinanszírozottsággal küzd, hol jobban, hol kevésbé.
A mostani helyzet azonban szokatlan, amennyiben kritikus: az előterjesztés szerint likviditási problémák előállása fenyeget. Vagyis az, hogy a közlekedési cégeknek adott pillanatban nem áll rendelkezésére annyi pénz (vagy könnyen pénzzé tehető eszköz), amennyire szükségük lenne a folyó kiadások (például bérkifizetések) fedezésére.
Az emberek nem akarnak visszaszokni a tömegközlekedésre
A pénzhiány elsődleges okaként az előterjesztés a menetdíjbevételek elmaradását említi. Az összeg az év első felében 18 milliárd forint volt, miközben még a járvány által sokkal jobban sújtott 2020 első felében is 22 milliárd. Amit magyarázhat, hogy a menetdíjbevételek nagy részét a bérletek adják, a járvány pedig csak 2020 márciusában robbant be, amikor sok éves és havi bérletet már megváltottak. A visszaesés különösen jelentős az utolsó békeévhez, 2019-hez képest, amikor az első félévben közel 35 milliárd folyt be.
A BKK és a városvezetés egyébként már hónapokkal ezelőtt igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy
a közösségi közlekedés kihasználtsága még mindig nem állt vissza a járvány előtti szintre, miközben a gépjárműforgalom egyes pontokon már meg is haladta azt.
Ezt elsősorban annak tulajdonították, hogy a járvány alatt (mikor a forgalom gyér volt, a személyes távolságtartás szükségessége pedig sokat hangoztatott szempont) sok utas szokott át az autóba, ahonnan nehezen váltanak vissza.
A menetdíjbevételek visszaesésének tükrében meglepő, hogy Karácsony Gergely épp most hirdetett ingyenes tömegközlekedést a 14 éven aluliaknak. A Városháza azonban mégis bevételkiesés-mentes jegyeladással számol, ugyanis abban bíznak, hogy a 6–14 éveseknek ingyenesen járó tömegközlekedés a most őket autóval fuvarozó szüleiket is visszacsábítja a közösségi közlekedésbe. A főváros által a BKK-tól rendelt felmérések alapján Budapesten nagyjából 121 ezer 6–14 éves korosztályba tartozó vásárol bérletet a jelenlegi adatok alapján – vagyis korántsem az összes, ebben a korosztályban lévő fiatal. A bevételkiesés erre az évre – ha az ő számukat felszorozzuk a bérlet áfamentesített árával – nagyjából 320 millió forint, jövőre pedig 960 millió forint lesz.
Egyáltalán nem kizárt, hogy beválik a városvezetés számítása. Az ingyen bérlet egyrészt önmagában kiváló reklámfogás. Másrészt különösen a párhuzamos felújítások miatt napról napra kialakuló közúti óriásdugók közepette biztosan akad majd bőven olyan szülő, aki anyagi számításból vált tömegközlekedésre. Hiába kerül ugyanis egy felnőtt bérlet 9500 forintba, ha a gyerek ingyen utazik, emellett spórol közel 3500 forintot. Ha a szülő két gyereket szállít, akkor közel 7 ezer forintot. Nem beszélve az el nem használt üzemanyag költségéről, ami a jelenlegi árak mellett szintén nem kis tétel.
A főváros feléli a tartalékokat és a jövő évet terheli
A költségvetésben a kiadásokat növelni kell a szociális intézmények, elsősorban az idősotthonok miatt is – pluszpénz nélkül az előterjesztés szerint ezek működése „ellehetetlenülne”. A mindenféle (a közösségi közlekedésen kívül főleg apróbb) módosításokkal együtt összesen közel 25 milliárdos kiigazításra van szükség a büdzsében. És mivel önkormányzati költségvetésben nem lehet hiány, ugyanennyi pluszpénzre van szükség, esetleg még a kiadási oldalon lehet faragni.
Az előterjesztés szerint a fővárosnak 17 milliárd forint kiesést okoz, hogy a kormány a járványra hivatkozva megfelezte a kisebb vállalatok által fizetendő iparűzési adót. A kormány ezt ráadásul már azután lépte meg, hogy az önkormányzatok elfogadták költségvetéseiket, ezzel azonnal lyukat ütött rajtuk. A vártnál gyorsabb gazdasági visszapattanásnak köszönhetően azonban a felezés előtt várt adóbevétel várhatóan mégis be fog folyni.
Sőt van néhány, a bevételi oldalt javító tétel, néhány önkormányzati cégtől több osztalékbevétel várható, továbbá nagy segítség, hogy a pünkösdfürdői védműre kifizetett 2,5 milliárd forint elszámolható uniós forrásra.
A hiányzó pénz nagy részét, 13,5 milliárdot ezzel együtt a főváros a tartalékok feloldásával biztosít. Ami azonban azzal jár, hogy
Budapestnek lényegében nem marad tartaléka, pedig az évből még elég sok van hátra.
Mindezek után még mindig van bő 7 milliárd forint pluszkiadás, amire fedezetet kell találni. A pénzt a városvezetés más kiadások lefaragásával teremtette elő, illetve elsősorban úgy, hogy
egyes projektek 2021-re beütemezett kiadásait 2022-re tolta át. Így 2,8 milliárd forintot sikerült felszabadítani.
A Széna tér felújításán például 300 millió forintot sikerült így spórolni, míg a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep beruházásain egymilliárd forintot. Mármint 2021-re, viszont ezekkel a lépésekkel a főváros a 2022-es költségvetést terheli jó előre.
Maga az önkormányzat is cash-flow nehézségekkel küzd
Végül a költségvetést azért is módosítani kell, mert – ahogy azt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes már bejelentette: a fővárosnak szeptember elején elfogy a pénze. Legalábbis az éppen felhasználható pénze, az iparűzési adó második előlegbefizetései ugyanis csak a hónap közepén folynak be.
Ezt az időszakot a főváros egy 25 milliárd forintos folyószámla-hitelkeret igénybevételével tervezi átvészelni. Ennek igénybevételét azonban szintén át kell vezetni a költségvetésen. Kiss Ambrus szerint a finanszírozási problémákat részben az okozza, hogy a kormány még nem fizette ki a közösségi közlekedés üzemeltetése után járó 12 milliárd forintot.
Szeptember közepétől aztán „már feléljük a tartalékokat, és a kockázatok mérséklése mellett megpróbáljuk pénzforgalmi szempontból is befejezni az évet” – utal Karácsony Gergely előterjesztése arra, hogy a tartalékok feloldása után év végén még problémák lehetnek a főváros finanszírozásában.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
