Lázár János egybeterelte Mezőhegyesen az elvileg a kisgazdaságokat képviselő MAGOSZ-t és a nagybirtokot megtestesítő Csányi Sándort. Erről a mezőhegyesi középiskolai tanévnyitón beszéltek az érintettek szerdán, miközben reggel egy lapértesülésből az is kiderült, hogy a szövetségre lépők ülhetnek a Ménesbirtokot átvevő alapítvány kuratóriumába és felügyelő bizottságába. A tanévnyitón Csányi Sándor bevallotta azt is, hogy nem könnyű Lázárral együtt dolgozni.
A Ménesbirtokot átvevő alapítvány elnöke Lázár János lesz, a kuratóriumban pedig ott lesz Csányi Attila és Kerezsi Miklós is, ők jelenleg is az állami tangazdaság igazgatótanácsában ülnek. A Portfolio szerezte meg az alapítványi kuratóriumi névsort, amelynek Felügyelő Bizottságában ezek szerint helyet kap majd Jakab István, a MAGOSZ elnöke, és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is, és a Ménesbirtok 2016–2019 közötti vezérigazgatója, Pap István is, akiből időközben polgármestert csinált Lázár János.
A mezőhegyesi állami tangazdaság fenntartásában működő iskola szerda reggeli tanévnyitóján Lázár János lényegében megerősítette a lapértesülést, ahogy a kormánybiztos fogalmazott, sikerült bevonni a szövetségbe az agrárium erős embereit. Lázár szerint Csányi Sándor és családja kezébe veszi az irányítást, akik a hazai mezőgazdaság legkarakteresebb egyénisége. A politikus szerint szövetségre kell lépnie a nagybirtokoknak egymással is, és a kisgazdaságokkal is, akiket a MAGOSZ és a NAK képvisel a szövetségben. Lázár úgy látja, hogy pénz van, hiszen a kormány közel 5 ezer milliárdot szán az agrárgazdaságra, így összesen a szektorban 10 ezer milliárd áll rendelkezésre a szektor átalakításához, fejlesztéséhez. Csányi Sándor is arról beszélt a szerdai tanévnyitón Mezőhegyesen, hogy a kisgazdaságoknak és a nagybirtokoknak szükségszerűen kell együttműködniük. Csányi azt is hozzátette, hogy Lázárral nem könnyű együtt dolgozni, nem szívesen lenne sem a beosztottja, sem a főnöke, de abban biztos, hogy a kormánybiztos a rábízott feladatát maradéktalanul el fogja végezni. Lázár a nagyvállalkozót megelőzően még megjegyezte, hogy a vidéki mezőgazdaság átfogó fejlesztésére nem az önkormányzati választásokon való gyengébb kormánypárti szereplés, és nem is a közeledő parlamenti választások miatt van szükség, hanem a vidék élhetővé tétele miatt fontos.
A Portfolio értesülése szerint októberben jegyezhetik be az alapítványt, amely a 10 ezer hektáros állami birtok vagyonát tokkal-vonóval átveheti majd. A birtok értékét, ami alaphangon is minimum 20 milliárd forint fölött van, nem csak az óriási egybefüggő birtok adja, hanem az a 40 milliárd forintos beruházás is, amellyel a gazdaság gyarapodott a 2016-os államosítás óta. A tavalyi évről leadott konszolidált beszámolójuk szerint 30 millió forint nyereséget értek el, a Tangazdaság adózott eredménye pedig elérte a félmilliárd forintot. Közpénzmilliárdokból megújult a tehenészet, éppen most folyik az öntözőrendszer modernizálása, kibővítése, amire 8,5 milliárd forintot adott az állam. Mindeközben az oktatási és turisztikai infrastruktúra korszerűsítése is milliárdokat nyel el.
A kuratóriumi tagok között van Kerezsi Miklós, aki az UBM csoport egyik meghatározó tulajdonosa. A vállalkozó a Hodler Alapkezelő Zrt.-ben is 60 százalékos tulajdonrésszel bír, amely a nyár óta az Eximbank által létrehozott Európai Agrár-és Élelmiszeripari Tőkealap kezelője, a bank 42 millió euróval szállt be az alapba. A Portfolio úgy tudja, hogy a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány alapító okirata októberre készülhet el, arról nem szól a hír, hogy mi okozza az alapítvány bejegyzésének késlekedését, hiszen az alapítványi átalakulást már 4 hónappal ezelőtt bejelentette a kormány.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.