Az egész vakcinaszerződést nyilvánosan felmondhatjuk – fenyegette meg júliusban Moszkvát az argentin elnök tanácsadója. Cecilia Nicolini e-mailjét csak később hozták nyilvánosságra, amikor a dühös argentin polgárok tüntetni kezdtek, mert nem kapták meg a második védőoltást. Az elnök tanácsadója azt írta, hogy emiatt kritikus a helyzet, különösen a 60 év feletti polgárok esetében, akik a veszélyeztetett korcsoportba tartoznak.

Argentína 30 millió Szputnyik védőoltást rendelt attól az orosz cégtől, amely ennek exportjával foglalkozik. Ebből csak valamivel több mint 12 millió érkezett meg, a második védőoltásból pedig csak 3 millió. Az oroszok most csak csöpögtetik a Szputnyik vakcinaszállítmányokat – messze elmaradva a határidőtől.

Argentína a Szputnyik referenciaországa volt

Latin-Amerikában Argentína fogadta el elsőként a Szputnyik vakcinát 2020-ban, amikor még maguk az oroszok is bizonytalanok voltak abban, mennyire hatékony a szer, és hogy milyen tempóban tudják azt gyártani. Akkoriban járt a CNN tudósítója abban a gyárban Oroszországban, amely a Szputnyik vakcinát előállítja. A tudományos igazgató őszintén elismerte, hogy nagy gondjaik vannak a tömeggyártással, mert ehhez nincsen meg a tapasztalatuk.

Buenos Airesben ennek ellenére nagyon bíztak az oroszokban. Több televízió is közvetítette, amikor elindult a küldöttség Moszkvába, hogy megszerezze az életmentő Szputnyik vakcinát.

Az argentin rock nagy öregje, a 69 éves Charly García kapta meg az első Szputnyik-oltást Argentínában –természetesen a televíziós kamerák előtt. Az oroszok is ország világ előtt dicsekedtek azzal, hogy lám Argentína és más államok gyors oltási kampányt folytatnak, míg az Európai Unió nem engedélyezi a Szputnyik vakcinát. Csakhogy gyorsan kiderült: az oroszok túlbecsülték az exportlehetőségeiket. A tudományos igazgató nem véletlenül ismerte el a CNN-nek, hogy komoly gondjaik vannak. Ráadásul a járvány komolyan beindult Oroszországban is, ezért Moszkva közölte: a hazai piac elsőbbséget élvez. Erre dühbe gurultak a latin-amerikai megrendelők, akiknek érvényes szerződéseik vannak, és mérges polgáraik, akik várják a Szputnyik vakcinát.

Argentína lakosságának mindössze a 12%-a kapta meg mindkét védőoltást, miközben Chilében és Uruguayban, a két szomszédos országban elérték a 60%-ot. Miért? Mert nem kizárólag az orosz vakcinára alapozták a számításaikat.

A helyzetet az is rontja, hogy Argentína még októberben hozott egy olyan vakcinatörvényt, amely gyakorlatilag kizárta a piacról az amerikai vakcinákat, a Pfizert és a Modernát.

Politikai kérdés lett a vakcinahiány

6 millió argentin polgár várja a második Szputnyik oltást, és emiatt igen sok bírálat éri az elnököt, akinek pártja választások elé néz novemberben.

A baloldali populista kormányzat máris kénytelen volt megváltoztatni a vakcinatörvényt, amely ezentúl engedélyezi a Pfizer és Moderna oltásokat, és lehetővé teszi az üzletkötést az amerikai cégekkel, ezenkívül adományként is érkezhetnek az USA-ból Argentínában védőoltások a koronavírus ellen.

Mit mondanak az oroszok?

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője kijelentette, hogy teljesíteni fogják a szerződést, de hozzátette, hogy "mindig is azt mondtuk, hogy az oroszok beoltása számunkra prioritás". Ennek ellenére Peszkov hangsúlyozta, hogy csak határidőcsúszásról van szó, nem pedig arról, hogy ne teljesítenék a szerződést.

A kínos csak az, hogy a Szputnyik épp most ünnepli egy éves évfordulóját, büszkén állítva, hogy 69 országban használják a vakcinát sikerrel. Putyin egész vakcinadiplomáciát alapozott az oltóanyagra, amely nem tudott megfelelni a várakozásoknak, mert az orosz gyárak nem tudnak eleget gyártani belőle. Az indiai Hyderabadban egy kínai cég megkezdte a tömeggyártás előkészítését, de szeptember előtt onnan nem várható szállítmány miközben a delta vírus egyre jobban fenyegeti Latin-Amerikát is.