Digitális pénz kibocsátását tervezi már a Magyar Nemzeti Bank is. Milyen következményekkel jár egy ilyen lépés a pénzügyi rendszerre?
Megváltozhat a globális pénzügyi status quo annak következtében, hogy a nemzeti bankok digitális pénzt is kibocsátanak – állítják sokan, de a Berkeley Egyetem professzora szerint ez nem fog megtörténni. Miért nem?
Az amerikai dollár azt követően is meghatározó maradt a globális piacon, hogy Richard Nixon elnök épp 50 éve letért az aranyalapról – emlékeztet Barry Eichengreen, aki a Berkeley Egyetem pénzügyprofesszora, de korábban az IMF főtanácsadójaként is dolgozott.
A hétvége, amely megrázta a pénzügyi világot 1971 augusztusában, azzal a kockázattal járt, hogy a dollár elveszíti domináns szerepét, hiszen az árfolyama éppúgy ingadozni kezdett, mint minden más valutáé. Miért tegyünk minden tojást egy kosárba? – gondolhatták az államok, a nagy bankok és befektetők. Miért nem történt ez meg? Mert nem volt vonzó alternatíva.
Miért nem jó erre az euró? Mert hiány van AAA minősítésű eurókötvényből, melyeket a bankok tartalékként felhalmozhatnának – hívja fel a figyelmet Eichengreen.
Miért nem vonzó a kínai jüan? Egyrészt, mert Peking ellenőrzési rendszere nehézkessé teszi külföldi felhasználását, másrészt pedig ott a jogos félelelm: mi van akkor, ha Hszi Csin-ping elnök egyszercsak meggondolja magát.
A többi valuta más miatt esik ki: nem áll mögöttük eléggé nagy gazdaság ahhoz, hogy a globális pénzügyekben meghatározó szerepet játsszanak. Sokan azt állítják, hogy a digitális pénzek viszont betölthetik ezt a szerepet, ráadásul sokkal olcsóbban, mert kisebb a tranzakciós költség. Csakhogy ez nem következik be, mert a gyakorlatban nem működne.
Tételezzük fel, hogy egy kolumbiai kávéexportőrt digitális vonban fizetnének ki Dél-Koreában. A probléma ott van, ha a pénzt nem Dél-Koreában akarja elkölteni, akkor szüksége lesz egy olyan valutára, amelyet mindenütt elfogadnak.
Lehet persze, hogy a jegybankok kibocsátanak kereskedelmi digitális pénzeket, ebben az esetben a kolumbiai exportőr bankszámlára kapja a digitális vont. De mihez kezd vele? Meg kell kérnie a dél-koreai bankját, hogy keressen egy másik bankot, amely dollárt ad neki von helyett.
Nemzetközi folyosó
Akkor változnának meg a játékszabályok a globális pénzpiacokon, ha létrejönne egy olyan nemzetközi korridor, ahol kereskedni lehetne a digitális pénzekkel. Adott esetben a digitális dél-koreai vonnal, illetve kolumbiai pesóval. Ebben az esetben real time ügyleteket lehetne kötni jóval olcsóbban, mint eddig.
Sajnos ennek óriási akadálya van, méghozzá több is – hangsúlyozza a Berkeley Egyetem professzora. A két nemzeti banknak ugyanis megállapodást kellene kötnie arról, hogy mindketten a digitális korridorban hasonló szabályok szerint játszanak. Közösen kellene lebonyolítaniuk az ilyen kereskedelmi ügyletek pénzügyeit. Ehhez olyan rendszerre van szükség, amely garantálja, hogy a von–peso-árfolyam ugyanolyan a digitális folyosón, mint a külső világban.
A nemzeti bankoknak természetesen abban is meg kellene állapodniuk, hogy vészhelyzetben ki biztosítja a pluszpénzeket a válság elhárítására.
200 valuta kering a globális gazdaságban, vagyis számtalan ilyen megállapodásra lenne szükség. Ráadásul ezeken a folyosókon sokkal szigorúbb megállapodásokat kellene kötni, mint amilyenek jelenleg a WTO vagy az IMF esetében működnek. Mindebből a Berkeley Egyetem professzora levonja a következtetést a Project Syndicate portálon: a digitális pénz jön, de nem változtat alapvetően a nemzetközi pénzügyeken. Ennek következtében a dollár nem veszíti el a trónját, melyet a második világháború végén szerzett meg Bretton Woodsban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.