Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nagy lehallgatási botrány tört ki, komoly magyar szállal; addig nem hagyja jóvá az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, amíg nincs igazságügyi reform; a kormány népszavazást kezdeményezett. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés, amelyben magyar részről a Direkt36 vett részt. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét. Magyarországon legalább 300 célpont lehet, újságírók - köztük a hvg.hu volt kollégája, Dercsényi Dávid -, Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa, Aszódi Attila volt államtitkár, Gémesi György gödöllői polgármester, több ügyvéd, köztük Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, sőt, Simicska Lajos fia és a CEU egy külföldi diákja is a listán szerepel.
A Pegasus gyártója ugyan nem árulta el, kik voltak a vevőik, de a Washington Post azt állítja: a cég egy volt alkalmazottja megerősítette a magyar kormány érintettségét. A kormány hárít, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos pedig még szabadságon van, ezért augusztus 3-ig biztosan nem indít vizsgálatot.
Egy év csúszással, zárt kapuk mögött, de csak elkezdődött az olimpia. Annak, hogy nézők nélkül, a járványveszély ellenére megtartják a játékokat, az egyik legfőbb oka az, hogy anyagi katasztrófa lett volna Japán számára a lemondás. Így is sokat buknak azon, hogy nézőket nem engedhetnek be: a legóvatosabb becslések szerint kétmilliárd dollár a közvetlen veszteség, de olyan számítás is készült, amely szerint tíz éves távon 23 milliárd dollár, vagyis közel 7 ezer milliárd forint is lehet a bukás.
A helyi döntéshozók nagy szerencséje az, hogy a legtöbb, az olimpiára ígért fejlesztés már 2019 végére elkészült, így most nem kell magyarázkodniuk, hogy a tokióiak nem tudják kihasználni azt az infrastruktúra-fejlesztést, amit több százezer, meg nem érkező néző kiszolgálásáért végeztek el. Az olimpiai falu pedig jól jön helyben mindenkinek: az önkormányzat már jó előre eladta az ottani lakásokat, az új lakók októbertől költözhetnek majd be.
Az Európai Bizottság nem hagyja jóvá a helyreállítási tervet, amíg nincs igazságügyi reform Magyarországon - mondta el Didier Reynders uniós biztos az EUrológusnak adott interjújában. Mindezt azzal magyarázta: rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében.
Orbán Viktor erre válaszul be is jelentette: a kormány magyar helyreállítási alapot hoz létre, és elindítja a magyar költségvetésből a programokat, amiket részben jóváhagyattak már az EU-val. Amilyen jól hangzik ez, akkora blöff: valójában a normál uniós támogatások mindig utólag folynak be.
A miniszterelnök azt is közölte: népszavazást ír ki, hogy „visszaverjük a brüsszeli támadást”. Ez persze sokkal inkább arról szól, hogy a lehallgatási botrány helyett újra a Fidesz tematizálja a közbeszédet, jogilag szinte semmi értelme nincs. Nem csak azért, mert olyan, a melegek és transzneműek ellen hergelő kérdésekről szavaztatna Orbán, amelyekről már most is törvény van, hanem azért is, mert a népszavazás nem teszi semmissé az EU-s eljárást.
A kormány egyébként is inkább lemondott 77 milliárd forintról, de nem tűrte el, hogy nem volt beleszólása abba, mely szervezetek kezelhetik a civileknek szánt pénzt. A Norvég Alap feltétele mind a 15 kedvezményezett országban az, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Előbb csak az derült ki, hogy nem találtak határidőre senkit, később a kormány finom fogalmazással arról számolt be, hogy „nem sikerült kiválasztani a szervezetet”, aztán viszont a norvég külügyminiszter egyértelművé tette, mi történt: a magyar kormány nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást.
A hét képe: a zsámbéki hulladéklerakó
Közzétették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ami egyben azt is jelenti, hogy elkezdődött az idei albérletszezon. Az egyetemisták alig negyede juthat be kollégiumba - ennek az ára 10 és 30 ezer forint között mozog egy hónapban -, aki erről lecsúszik, az vagy kifizeti a havi 100-150 ezer forintos albérletet, vagy a szüleinél marad. Körbenéztünk a nagy egyetemi városok választékában, milyen árakon lehet albérletet szerezni, és mi a teendője annak, aki reménykedik a kollégiumba kerülésben.
Annyi biztos: nem érdemes várni a kereséssel, mert aki lemarad, az magasabb áron találhat csak helyet. Pedig az elmúlt hónapokban Budapesten olcsóbbak lettek az albérletek, vidéken folytatódott a drágulás, ráadásul a kereslet is vidéken nőtt nagyot.
Aggódva figyelik a Budapest környéki települések lakói a Budapest–Varsó nagysebességű vasút beruházásának előkészítését. A beruházás várhatóan csak 2030 után készül el, a megvalósíthatósági tervek eredményeit most mutatták meg az érintetteknek.
A törökbálintiak például azt kérték, hogy hosszú alagútban vezessék a pályát, ne vágja ketté a vonal a település határában fekvő mezőgazdasági területeket. Budaörs a zajvédelmi kérdések miatt tárgyal a tervezőkkel, Biatorbágyról pedig az a kérés érkezett, hogy a nyomvonal kerüljön távolabb a védett Nyakas-kő mészkőszirttől.
Nagyobb fogyasztói tudatosság kellene ahhoz, hogy még több magyar élelmiszert egyenek az emberek - mondta Nagy István agrárminiszter a hvg.hu-nak adott interjúban. „A dinnyét akarjuk enni februárban, júniusban még roppanós almát akarunk, friss salátát karácsonykor”, de nem fogjuk sem a hazai termékek arányának növelését, sem a környezetvédelmi problémákat megoldani, ha senki nem hajlandó a saját kényelméből egy kicsit feladni - magyarázta.
A miniszter azt ígérte, 2030-ra Magyarország agrárgazdasága a lengyel előtt lesz. A nagy erősségünk a jobb termőhelyi adottság, ezt kell technológiai fejlesztésekkel segíteni. Több dolgozó ehhez nem kell, mert a precíziós gépek kiváltják az élőmunkát.
Nem túl jó negyedévről szóló jelentést tett közzé a Netflix: a vártnál lassabban nő az előfizetők száma és a bevétel is, az amerikai ügyfelek száma pedig még csökken is.
Pedig a Netflix próbálkozik: sokat költ új tartalmakra, elindította a webshopját, élő rendezvényeket szervez, és most a játékiparba is beszáll. Ez azonban inkább előre menekülésnek tűnik. A fő kérdés most, hogy mi a terv: eddig az organikus növekedést részesítették előnyben, ám lehet, most egy felvásárlással nagyobbat léphetnének előre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
