Ha a jogi eljárást nem akasztja meg a népszavazás, fordítva miért lenne igaz?
A népszavazás okafogyottá válik, ha az Európai Bizottság visszavonja a kötelezettségszegési eljárást – fogalmazott a hvg.hu kérdésére Gulyás Gergely a Kormányinfón. Ha jól értjük, ez abból a kormányzati logikából eredhet, amit nemrég cáfoltunk, vagyis, hogy a referendum sikeressége önmagában semmissé tenné az európai uniós eljárást. (fideszül: „visszaverjük a brüsszeli támadást”.)
Ez természetesen nincs így.
Egy kötelezettségszegési eljárás abból a feltételezésből indul, hogy valamilyen intézkedés (ebben az esetben a melegellenes törvény passzusai) nem felel meg a tagországok számára is kötelező uniós jogszabályoknak. Mivel a referendum jórészt elfogadott törvények (politikai) legitimációját szolgálja, logikusan fel sem merül a kormányban, hogy módosítsa ezeket, legalábbis a népszavazás előtt. Vagyis mindkét oldalon merevek az álláspontok, amit vagy a bizottság visszalépése mozdíthatna meg – de ha már elindította, ezt miért tenné? –, vagy az eljárás végigvitele. Ez jó eséllyel az Európai Bíróságon történik meg, jóval a népszavazás után.
Van azonban egy másik probléma is, mint arra egy korábbi cikkünkben az EUrologus felhívta a figyelmet: a népszavazásnak vannak olyan kérdései, amelyeket nem is érinti a kötelezettségszegési eljárás. Ilyen például a nemváltoztatásról szóló, a valóságban nehezen értelmezhető, a kormány által annál valóságosabbnak tartott probléma – ha jól értjük, ez a kérdés is okafogyottá válik, ha Brüsszel visszavonul?
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.