Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az újranyitás ellenére egyre nagyobb a baj a vendéglátásban; az eddiginél jóval több vendégmunkást hívna ide a kormány; visszavonták a civilek támogatóinak listázásáról szóló rendeletet. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A korlátozások feloldása ellenére szinte csak azok az éttermek tudtak kinyitni és életben maradni, ahol magyar a vevőkör. A hvg.hu-nak nyilatkozók abban egyetértenek, hogy egy újabb lezárás szinte az összes éttermet csődbe juttatná. A turizmusra épülő budapesti helyek pedig valószínűleg a nyár végét sem fogják megérni. Vidéken nem olyan szörnyű a helyzet, hiszen helyi közönségnek főznek az éttermek, így nem függnek annyira a korlátozásoktól és a külföldiektől.
Az áremelés minden megkérdezett étterem szerint elkerülhetetlen. Ennek az egyik oka az, hogy a járvány idején távozó munkatársak közül sokan nem térnek vissza a vendéglátásba, de az áram ára is óriásit nő. Ráadásul a vendéglátóhelyek már csak július 31-ig alkalmazhatják az 5 százalékos áfamértéket az elviteles, valamint házhoz szállított ételekre és italokra.
Azzal, hogy a kormány megszünteti az anonim adományozást, a NER-hez közeli alapítványoknak is listázniuk kell a támogatóikat. A Felcsúti Utánpótlásért Nevelésért Alapítvány például eddig csak úgy jelölte az összesen közel 28 milliárd forint támogatás felajánlóit, hogy „más gazdálkodó”, a Nézőpont Alapítvány pedig „belföldi vállalkozásokról” írt.
Azt minden kormányközeli alapítvány megígérte a hvg.hu-nak, hogy be fogja tartani a szabályt, akármi is lesz az. Pénteken este azonban kiderült: semmit nem kell betartaniuk, a kormány visszavonta a listázásról szóló rendeletet. Vajon a tiltakozó 19 civil szervezet vagy a NER-hez közeliek felfedése nyomott többet a latba?
10-ről 20 százalékra emeli a kormány azt a kvótát, ameddig EU-n kívüli munkavállalókat alkalmazhatnak a külföldi cégek Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter. A miniszter szerint ez a döntés a magyarok munkához jutását is segíti: ha ezt nem lépik meg, akkor nem jönnek Magyarországra a külföldi vállalatok.
Magyarországon már elég rég munkaerőhiányról lehet beszélni, bár ennek mértéke szektoronként és földrajzi területenként eltérő. Erősen munkaerőhiányos terület például a zöldség- és gyümölcstermesztés. Úgy tűnik, nem több munkahelyre van szükség, inkább több munkavállalóra, a hiányzó munkaerőt külföldről kell importálni. És mivel a magyar fizetések uniós összehasonlításban enyhén szólva nem versenyképesek, leginkább Magyarországnál szegényebb harmadik országokból, ami a régióban elsősorban Ukrajnát és Szerbiát jelenti. De mellettük létezik egy magasan képzett munkavállalókból álló csoport is, amely főleg Ázsiából érkezik.
A hét képe: árvíz pusztít Németországban és a Benelux-államokban
Az épp a napokban derült ki, hogy a kormány vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra. A német főtulajdonos AviAlliance továbbra sem akar kiszállni a reptércégből, de a nyilatkozatuk alapján nagyon erős nyomásgyakorlás mehet a háttérben.
Évtizedek óta nem látott tüntetéshullám volt Kubában. Havannában és több vidéki városban is tömegek vonultak az utcára – hogy pontosan mennyien, azt az ország vezetői nagyon próbálják titkolni, mindenesetre beszédes adat, hogy legalább ötezer embert tartóztathattak le. Ahogy egy tüntető összefoglalta: „Elnyomnak minket, éhezünk, nincs otthonunk, nincs semmink”.
A demonstráció oka leegyszerűsítve az, hogy a koronavírus-válság és az amerikai szankciók kiütötték az ország gazdaságát. A kubai turizmus lényegében megszűnt, az import pedig olyan szinten akadozik, hogy mára nemcsak ételből, de gyógyszerből is komoly hiány alakult ki. De hogy mi lesz a folytatás, az kérdéses, a kormány mindent megtesz, hogy elfojtsa a tüntetést.
Nem száll-e el még jobban az infláció az újabb béremelések hatására? Ezt a kérdést jártuk körül, miután a kormány és az ellenzék is minimálbér-emeléssel kampányol, és arra jutottunk: egyáltalán nem biztos. Közgazdászok eddig nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy pusztán attól, hogy az emberek több fizetést kapnak, máris kilőnek az árak. Ami pedig a magyar helyzetet illeti, egy-egy termék ára annyira bonyolult folyamatok eredményeként jön ki, hogy abban egy ekkora ország bérszínvonala nem mindig fontos tényező.
Van azért néhány olyan része a gazdaságnak, ahol az elmúlt pár évben lett látványos a drágulás úgy, hogy ebben komoly szerepet játszott a kormány politikája. Csakhogy ez sem a bérekről szól, hanem a támogatásokról: a lakásfelújítás és az új autók vásárlásának költsége is az egekben van, miután a kormány ezeket elkezdte szubvencionálni. Az inflációt az is meghatározza, hogy mennyire hiszik el az emberek azt, hogy szabad költekezni – láthattuk a járvány második és harmadik hulláma alatt, hogy nagyon sokan visszafogták a kiadásaikat, a pénzt inkább félretették, attól tartva, hogy hosszan elhúzódik a válság.
Sorra módosítják a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot a Balatonnál, elsősorban az északi parton, hogy ne lehessen újabb lakóházakat és nyaralókat építeni a vízparton. A polgármestereken nagy a nyomás az engedélyekért, különösen, hogy sokan a karantén idején fedezték fel maguknak a Balatont.
Czeglédy Ákos paloznaki polgármester arról beszélt: volt, hogy már az áram- és a vízellátás is akadozott a településen, mert annyi nyaralót, lakóházat és gazdasági épületet húztak fel, hogy a közművek nem bírták a terhelést. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy – megvédve a település falusi jellegét – változtatási tilalmat rendel el. „Mindenki ide akar jönni, akinek van egy kis pénze, már ott tartunk, hogy kitehetjük a megtelt táblát” – csatlakozott hozzá Balassa Dániel, Szigliget polgármestere is. Az ő javaslatára az eddiginél is szigorúbb településrendezési tervet fog elfogadni hamarosan a képviselőtestület.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
