Az új szabályok szerint a használati útmutatók online is kiadhatók a fogyasztók biztonsága érdekében. Az ITM szerint jogos elvárás, hogy a Magyarországon értékesített termékekhez magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kapjanak a vásárlók. Ehhez képest gyakran előfordul, hogy egy-egy árucikk mellett tucatnál több nyelven megtalálható, de éppen magyarul nem érhető el az akár összeszerelésben vagy karbantartásban is eligazító leírás.

A korábbi előírások szerint a használati útmutató csak külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott termékköröknél – a többi között játékoknál, villamossági cikkeknél vagy egyéni védőeszközöknél – volt kötelező.

A továbbiakban minden nem élelmiszer termékhez közérthető és egyértelmű, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni.

A külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre az útmutató online formában is kiadható. Számos vállalkozás saját weboldalán már most biztosít letöltési lehetőséget. Ha a honlapcím nem helyezhető el a csomagoláson, célszerű lehet az üzlet polcain, akár QR kóddal tájékoztatni a vevőket az útmutató elérési helyéről. A rendelkezés a hazai fogyasztók biztonságát szolgálja, egyúttal a rendeltetésszerű felhasználást is segíti – részletezte az ITM.

Erre a rendelkezésre reagálva Nyáry Krisztián arról elmélkedett, hogy akkor ezek szerint a könyvekhez is kell majd használati útmutató. "Szerintem ez pompás lehetőség: eddig valószínűleg nagyon sokan nem tudták, hogyan kell használni a könyveket, csak sosem merték megkérdezni" – írta ki Facebook-oldalára, hozzátéve, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése hivatalos állásfoglalást kért a tárcától, hogyan alkalmazzák a kereskedők a jogszabályt.

Könnyebben büntethető cégek

Az ITM tájékoztatója kitért arra is, hogy ha az értékesítési lánc más szereplőit nem érik el, a piacfelügyeleti hatóságok a logisztikai szolgáltatóval szemben is eljárhatnak veszélyes termék árusítása esetén. A nem biztonságos termékeket terítő, jellemzően külföldi webáruházak így nem játszhatják ki a hatóságokat egy közvetítő beiktatásával.

A minisztérium arról is írt, hogy a kereskedők többet tehetnek vevőik biztonságáért, mivel termékbiztonsági kockázat felderítésével mostantól nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás, hanem a vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére: a veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önszántukból visszahívhatják, akár megsemmisítésükről is maguk gondoskodhatnak, amivel kiváltják a hatósági eljárást. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek. Elrendelhetik a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt. A mulasztó cégeket ekkor már bírság kiszabásával is együttműködésre késztethetik.

Ha a hatóságok veszélyes portékát találnak a webáruházban, végső esetben akár a honlap blokkolására is lehetőségük lesz – emelte ki az ITM. Eddig azonban – kizárólag súlyos kockázat megállapítása esetén – egy több fokozatú eljárás vezethet el. Az első lépcsőben arra kötelezhetik a kereskedőt, hogy a termékről szóló információt távolítsa el, vagy a felhasználóknak szóló közvetlen figyelmeztetést közöljön, például egy felugró ablakban. Ha a vállalkozó a kötelezés ellenére sem lép, a hatóság blokkolhatja a honlap elérhetőségét. Az új hatáskör célja, hogy a veszélyes termékek eltűnjenek a webáruházakból. A honlapblokkolás hozzájárul az online piac megtisztításához a kockázatos, bizonytalan eredetű árucikkektől és a tisztességtelen, nyerészkedő forgalmazóktól – hangsúlyozza a minisztérium.

A piacfelügyeleti törvény módosításait tavaly fogadta el az Országgyűlés, az új rendelkezések több mint egy év felkészülési idő után pénteken lépnek hatályba.