Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megnyitja első, egyelőre időszaki kiállítását új otthonában, a volt Északi Járműjavító területén a Közlekedési Múzeum. A Dízelcsarnokban megtekinthető egyebek mellett a legendás 424-es és a 242-es sebességrekorder gőzmozdony. A kiállítás azonban elsősorban a múzeum múzeuma, magát a helyszínt és tágabb környezetét helyezi középpontba. Emellett a majdani múzeumkomplexum ízelítője és apológiája.
Vitézy Dávid szemében gyermeki öröm csillog, ahogy a Közlekedési Múzeum új, időszaki kiállítását mutatja körbe. Az öröm érthető, a múzeum ezzel a kiállítással nyitja meg kapuit új otthonában, Kőbányán, a volt Északi Járműjavító területén. A kiállításnak ennek megfelelően három vetülete van.
Volt egyszer egy Északi
Elsősorban a kiállítás a múzeum múzeuma. Helyszíne, a Dízelcsarnok önmagában történeti érték, ami jelen formájában, a felújítást és átalakítást követően soha többé nem lesz látható, a kiállítás így a kiállítás részeként kezeli a helyszínt. A 242-es gőzmozdony, avagy a Szellem, amely mind a mai napig a hazai gőzhajtású sebességrekord és a mai szemmel is futurisztikus vonalak tartója önmagában lenyűgöző látvány, de igaz ez a fényezőteremre is, amelyből a Szellem kidugja orrát. Ahol nem csak több évtizednyi rárakódott festékréteg tárul fel a falakon, de az egykori munkások keze nyoma is. Szó szerint, a falra fújt „Hobo” feliratban, és a festékből az ajtó mellé fölkent fa alakjában.
Nem beszélve a Dízelcsarnok (illetve a Járműjavító, vagyis a leendő Közlekedési Múzeum tágabb környezetéről, helytörténeti kapcsolódásairól, beleértve a Törekvés Művelődési Házat, a Ganz Vagongyárat, a MÁVAG gyárat, illetve a munkások lakótelepeit, a Jancsi-telepet és a MÁVAG-kolóniát – amelyeket a kiállítás mind igyekszik behúzni magába, és a fizikailag korlátozott keretekhez képest bemutatni.
Ha esetleg valaki csodálkozna, hogyan kerülnek biciklik és motorok a mozdonyok közé: voltaképpen a mozdonyokon dolgozó munkások hozták be őket, akik drótszamáron érkeztek a Jancsi-telepről a munkahelyükre. A Formula V-ös versenyautó pedig a népligeti kapcsolódást idézi, ott ugyanis 1969-től versenyeket tartottak.
Ilyen módon a kiállítás vizuális válasz, apológia is Vitézyék részéről a költöztetés eldöntése óta sem szűnő kritikákra, miszerint miért kell kiköltöztetni a múzeumot egy rozsdaövezetbe. Ahogy a főigazgató fogalmaz: „Amióta itt bármi történik, azóta a vasút történik” – utalva arra, hogy a környék városiasodása, beépülése a vasúthoz kapcsolódó gyártással és vasúti közlekedéssel kezdődött, azzal folytatódott, és a területnek soha nem volt más funkciója. Így ha a múzeumnak valahol van keresnivalója, akkor épp ez a környék az.
Lesz egyszer egy Közlekedési Múzeum
Másodsorban a kiállítás amolyan teaser, ízelítő ahhoz, hogy milyen lesz majd a múzeum teljes pompájában, ha egyszer elkészül. A tervezés még folyamatban van, az építési engedélyek idén meglehetnek, az építkezés pedig 2023-ban indulhat – mondja Vitézy Dávid. Addig a terület kármentesítése zajlik, illetve feltárása, helyiségről helyiségre – az Északi Járműjavító önmagában történeti értéket képvisel. A tervezés-előkészítés finanszírozása teljeskörűen biztosított, a kivitelezési forrásokról 2022 végén-2023 elején dönthet a kormányzat, a tervek teljes körű elkészülte után. A múzeum 2026-ban nyithatja meg kapuit.
Jelen állapotában a Dízelcsarnok igazából nem alkalmas tartós kiállítótérnek, hiszen nincs például fűtés, és nagy esők idején beázik. A tervek szerint némi előkészítés után látogatható raktár lesz a múzeum teljes elkészültéig. A jelenlegi kiállítás és a kísérőprogramok július 16-tól október végéig látogathatók. A Dízelcsarnok melletti ipari kertben vendéglátóhely is nyílik. Lehetséges, hogy ősztől kibővítik a nyitvatartást, ez az érdeklődéstől függ. Vitézy Dávid mindenkinek az online jegyvásárlást ajánlotta, a tér nagysága és a járványügyi helyzet miatt az egyszerre beengedhető vendégek számát ugyanis 300-ban maximálták.
A múzeum felépülésével a tervek szerint a tágabb környezete is megújul, jelentős fejlődésen megy át. Az új múzeumépület közvetlen környezetét parkosítják, itt szabadtéren elhelyezett közlekedési műtárgyak lesznek láthatóak. Ezenkívül közvetlen gyalogos kapcsolatot alakítanak ki a múzeum és a Népliget között.
A Mocorgó óvoda eléggé lerobbant épületét a múzeum megvette a kerülettől, amely másik helyszínen épít új óvodát. A múzeum bejárata részben az óvoda helyén lesz, az 1-es villamos felé. A Dízelcsarnoktól arrafelé eső Törekvés Művelődési Háznak is szerepet szánnak.
Az Északi Járműjavítónak a Józsefvárosi Pályaudvar felé voltak vágánykapcsolatai, ezért is zárt be a pályaudvar megszüntetése után. Ma egy vágány van meg, azon érkeztek a most bemutatott járművek. A közlekedési múzeumnak is, ha elkészül, lesz vágánykapcsolata a vasúti főhálózattal, így például nosztalgiajáratok akár be is járhatnak. Sőt a villamoshálózattal is lesz kapcsolata a 28-as vonalon, így nosztalgiavillamosok is bejárhatnak majd.
Az Új Közlekedési Múzeum tervezése egy új vasúti megállóra is kiterjed, a Keleti pályaudvarról Hatvan–Miskolc és Újszász–Szolnok felé haladó vonatok számára, a Hungária körút csomópontjában, az új múzeum mellett, Közlekedési Múzeum néven. Így átszállási lehetőség jöhet létre a vasút és az 1-es villamosvonal között, a múzeum területe élő közlekedési csomópont is lesz.
Van egyszer Bivaly, Szellem, Árpád és Bobó
Harmadsorban a kiállítás természetesen járművek, elsősorban mozdonyok bemutatásáról szól. A fent már említett motorokon, bicikliken és versenyautón túl megtekinthető egyebek mellett a 242-es sebességrekorder gőzmozdony, a Szellem. Helyet kapott egy 424-es gőzmozdony, a Bivaly, sőt ami azt illeti, épp az a példány, amelyik a régi múzeumépület előtt állt a Városligetben. A jármű vezetőállására most minden látogató beléphet, amire ritkán nyílik másutt lehetőség.
És nem csak a 424-esre lehet felmenni, bejárható az Árpád utastere is. A sínbusz Budapest és Bécs között közlekedett, az utat 2 óra 58 perc alatt tette meg már az 1930-as években.
Szintén bejárható a legnagyobb darabszámban gyártott magyar vasúti kocsitípus, a Cmn. A harmadosztályú kocsikból több mint 1500 darab készült.
Az M44-es tolatómozdony, becenevén Bobó az egyik legsikeresebb típus a magyar mozdonygyártás történetében és egyben a legnagyobb példányszámban legyártott dízelmozdony. A kiállításban két példánya látható, motorterükbe is be lehet nézni, ezeken mutatja be a múzeum a dízelmozdonyok működését, illetve az egyik jármű vezetőfülkéjébe is fel lehet menni. A mozdonyok a MÁV tulajdonában vannak, szándékosan meghagyták őket abban az állapotban, ahogy a vasúttársaság leselejtezte őket.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
