Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az MNB kamatemelése jó irány, de késve jött és kevés, az infláció letöréséhez nem elég a jegybank, a kormányra is szükség van, az államadósság magas szintje pedig akkor okozhat bajt, ha rossz célra költik el a pénzt – erről is beszélt Surányi György a HVG-nek adott interjújában.
Jó irányba indult el a Magyar Nemzeti Bank a kamatemeléssel, de késve – így kommentálta Surányi György az e heti HVG-ben megjelenő interjújában a jegybank új lépéseit. Az MNB egykori elnöke úgy látja: a 350-es forint/euró árfolyam is annak a jele, hogy a piac nagyobb emelést várt, ráadásul ez nem mérsékeli érdemben az inflációs nyomást.
Surányi arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság túlfűtött, amihez nem csak a kormány, hanem az MNB politikája is hozzájárult. Egy olyan túlkereslet jött létre, amely inflációhoz és a külső egyensúly sérüléséhez vezet. Az infláció azért nem volt nagy eddig, mert a külföldi folyamatok, mint például az olajárak esése, kioltották a hazai folyamatokat, most viszont a külső és a belső hatások együtt növelik az inflációt, ezt pedig „csak úgy lehetne fájdalommentesen kontroll alá helyezni, ha nemcsak kamatemelés történik, hanem a monetáris politika egésze mellett a költségvetést is újragombolják”.
Azt nem gondolja, hogy a nagy államadósság okozna kritikus helyzetet a magyar gazdaságban, baj akkor lehet, ha az eladósodás nem a versenyképességet, az innovációt, vagy épp az oktatást, az egészégügyet javítja, hanem helyette „a betont is betonba öntjük”. De legalább „az MNB is rádöbbent: nem lehet korlátlanul eladósodni és azt büntetlenül jegybanki pénzteremtéssel finanszírozni”.
Részletek az e heti HVG-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
