Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Januárban még nagyon sürgős volt, hogy a szenátusokon átverjék a modellváltást néhány egyetemen, de most csigalassúsággal alakulnak az alapítványok. Ez pedig bizonytalan helyzetet teremt a dolgozók számára.
Április 30-án a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy a korábban már alapítványi fenntartásúvá vált felsőoktatási intézmények után újabb 11 kerülhet fel a modellváltók listájára. Bár januárban napok alatt lezavarták a szenátusokban a fenntartóváltásra előzetesen rábólintó döntéseket, most mintha megállt volna az idő. Egyelőre a bírósági honlapon elérhető nyilvántartásban egyetlen alapítvány sem szerepel azok közül, amelyek magalakításáról az áprilisban elfogadott törvény rendelkezik.
Mindez azért problémás, mivel az érintett egyetemek dolgozóinak közalkalmazotti státusza a törvény szerint a fenntartóváltással együtt szűnik meg. Fenntartót értelemszerűen csak akkor lehet váltani, ha a kifejezetten erre megalakult alapítványokat hivatalosan is bejegyzi a bíróság. Ráadásul az átalakuló egyetemek közül van olyan, ahol a szakszervezet új munkaszerződéseket emleget, másutt úgy tudják, hogy csak tájékoztatást kapnak majd az új jogállásról. A 11 intézményen túl a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t is alapítvány veszi majd át, erről a magyarnarancs.hu írta a napokban, hogy a szervezet bejegyzési eljárása még el sem indult.
Az Országos Bírói Hivatal feladata a civil szervezetek nyilvántartása, a nyilvánosan elérhető adatok között egyelőre nem szerepelnek az intézmények fenntartására létrehozandó, az április 30-i közlönyben felsorolt alapítványok. Pedig a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény szerint haladéktalanul, de öt napon belül mindenképpen elérhetővé kell tenni a bejegyzett szervezetek adatait. Megkerestük az OBH-t, hogy a 11 szervezet közül vajon hány eljárás indult meg, és van-e olyan alapítvány, amely még be sem nyújtotta a kérelmét, a napokkal ezelőtt elküldött kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ, az OBH sajtótitkára csütörtökön türelmünket kérte, amint választ kapunk, beszámolunk róla.
Összehasonlításképpen: az agráregyetemeket bekebelező Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet kezelő alapítvány megalakulása a február 1-i Közlönyben jelent meg, januárban már adószáma is volt a szervezetnek, és február 26-án már a bejegyzéshez szükséges legfontosabb dokumentumot, az alapító okiratot is benyújtották, majd április közepére a bejegyzés is jogerőre emelkedett. Tehát gyakorlatilag két és fél hónap alatt tető alá hozták az alapítvány bejegyzését.
Ha ezt a tempót vesszük alapul, akkor nagyjából július közepére válhatna ismertté, hogy mi áll a fenntartó alapítványok alapító okiratában, kinek milyen hatásköre lehet, hogyan oszlik meg a kuratórium és az egyetemi szenátusok hatásköre, és sok egyéb lényeges elem. A szakszervezetek már lóhalálában próbálják a munkavállalói biztosítékokat kőbe vésni, Pécsett ebben partner az egyetemi vezetés, Debrecenből egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre, Szegeden szerdára hívták össze a munkavállalókat érintő egyeztetésre az érdekvédelmi szervezeteket, de itt sem tudtak meg többet az eddigieknél az érdekvédők. Míg Pécsett új munkaszerződésekre készülnek, amelynek aláírása előtt egyéni jogsegélyszolgálatot biztosítanak, Szegeden egyelőre úgy tudják, hogy egyszerűen csak kiértesítik az egyetemi dolgozókat jogállásuk megváltozásáról.
A szegediek helyzetét az is bonyolíthatja, hogy necces lehet az augusztus 1-re időzített fenntartóváltás, ugyanis, ahogy az újonnan létrehozandó alapítvány elnevezésével már működött egy alapítvány: a Szegedi Egyetemért Alapítványt már korábban létrehozták az oktatás minőségének javítására, támogatására, a nemzetközi kapcsolatok szélesítésére. A névazonosság azért csavar a történetben, hiszen a hivatalos bejegyzéssel akár még azt is meg kell majd várni, hogy annak a végelszámolása lebonyolódjon, egy ilyen folyamat pedig akár évekig is eltarthat. Ezzel viszont a munkavállalók jogi státuszának átalakulása is tolódhat, bár erről az egyetemi vezetés nem tájékoztatta az érintetteket. A hvg.hu megkereste a szegedi egyetem vezetését, hogy valóban csúszhat-e az alapítvány bejegyzése a fenti okok miatt, illetve az hatással lehet-e a munkavállalói szerződések változására, eddig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Az ügy szempontjából talán nem lényeges, de pikáns, hogy a „régi” alapítvány beszámolóiból kiderül: azt elsődlegesen az Olasz Intézet oktatási színvonalának emelésére használták. Eredetileg ugyan a nemzetközi kapcsolatok szélesítésére szánták, de ahogy már a 2012-es beszámolóból kitűnik, ebből festették ki az Olasz Intézetet, némi bérre is futotta. Igaz, hogy nem túl nagy összegekkel működtek, az alapításkor 5 millió forinttal indultak, majd az utóbbi években lényegében már csak a számla költségeit finanszírozták. Évtizedeken át az Olasz Tanszéken dolgozott Pál József, aki a bölcsész Doktori Tanács elnöki posztjáról januárban mondott le, amikor a testület véleménye ellenében szavazott a modellváltás mellett. Pál József a „régi” alapítvány alapításkor, bár az alapítók között nem szerepel, éppen az egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese volt, az eset némileg magyarázatot ad a professzor alapítványi szimpátiájára.
Ennél az epizódnál most lényegesebb, hogy mi lesz a munkavállalókkal. Szegeden az egyetemi dolgozók közül többen azt furcsállják, hogy az egyetemi honlapon megjelent tájékoztató szerint nem lesz alternatívája augusztus elsején a közalkalmazottaknak, ha nem fogadják el az új jogállást, akkor végkielégítés sem jár, nem kell új munkaszerződést aláírniuk, csak egyszerűen tájékoztatja őket az intézmény a változásról. A felsőoktatási törvény valóban leszögezi a 2020. decemberi módosításával (117/C§), hogy a fenntartóváltással az egyetemi alkalmazottak jogállása automatikusan alakul át a fenntartóváltással együtt, magyarul nem sok mozgástere marad az érintetteknek. Tehát legfeljebb a kollektív szerződéseken keresztül szerezhetnek az érdekvédők többletjogokat a munkavállalók számára, de a munkaszerződések átalakulásával kapcsolatban nekik is csak tájékoztatási szerepük van. Szerdára ugyan összehívták a szegedi egyetemi érdekvédelmi szervezetek képviselőit, de úgy tudjuk, hogy a korábbiakhoz képest sok novum nem hangzott el a megbeszélésen, de informálisan a vezetők nyugtatják az érintetteket.
A Pécsi Tudományegyetemen sem állt fel még hivatalosan az alapítvány, de a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete már elkészítette az egyébként december 31-ig hatályos kollektív szerződés módosítását, amit az egyetemi vezetőkkel és a tagokkal is egyeztetnek, még az új munkaszerződések mintáit is megkapták, amit közszemlére bocsátottak.
Azt szeretnék, ha az új munkaszerződések legalább 30 nappal augusztus 1. előtt ismertek lennének minden érintett számára. Az FDSZ pécsi alelnöke, Kosaras Attila azt is elmondta a hvg.hu-nak, hogy ingyenes jogsegély-szolgáltatást is biztosítanak még a szerződések aláírása előtt.
Az alapítványokról, azok majdani működéséről, a kuratóriumi tagok személyén túl alig ismert bármi is, pedig másfél hónap sincsen augusztus 1-ig, amikor is a közalkalmazottak jogi státusza megszűnik, pontosabban szólva, a törvény szövege szerint átalakul, ha addig sikerül bejegyeztetni az alapítványokat. Ha valaki úgy döntene, hogy nem vállalja az új jogállás szerinti foglalkoztatást, akkor annak sem felmentési idő, sem végkielégítés nem jár. A dolgozók ugyan az egyetemekkel állnak majd továbbra is jogviszonyban, de talán nem mindegy, hogy azok milyen feltételek mentén működnek majd. Pont ez nem látszik egyelőre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
