Több mint egymilliárd tonna olajat fedeztek fel a Hszincsiang-Ujgur tartományban. Ez a legnagyobb feltárt olaj- és gázlelőhely Kínában az elmúlt évtizedben – írja a pekingi Global Times, hozzátéve: itt, a Tárim medencében van Kína legnagyobb olajtartaléka.

A dinamikusan növekedő kínai gazdaságnak óriási az olaj- és földgázigénye, amelyet főként importból elégítenek ki. Ezért a saját készletek stratégiai jelentőségűek az északnyugati határtartományban.

Némi problémát jelent, hogy az új olajkészletek több mint 8000 méter mélységben helyezkednek el. A CNPC olajvállalat, amelynek leányvállalata végzi az olajkitermelést a Hszincsiang-Ujgur tartományban, rendelkezik megfelelő technológiával.

Az északnyugati határtartomány gyors modernizációja éles kontraszt van az őslakosság helyzetével. A muzulmán ujgurok diplomáciai problémává váltak Peking számára. Az USA és az EU ugyanis számonkéri Pekingen a nemzeti kisebbség jogainak betartását. Kínában a gyorsított asszimiláció ősrégi gyakorlat, és ezt a dinamikus gazdasági növekedés felgyorsította. Az ujgurok, akik a török nyelvcsaládhoz tartozó nyelven beszélnek, és döntő többségükben muzulmánok, kisebbségbe kerültek a saját hazájukban. A döntéshozó posztok meghatározó többsége a kínaiak kezében van a tartományban.

Stratégiai fontosságú tartomány

Az olaj- és földgáz-kitermelés csak az egyik ok, ami miatt Pekingben stratégiai fontosságú területnek tekintik a Hszincsiang-Ujgur tartományt. A másik, hogy ritkaföldfémeket is bányásznak itt, amelyek jelentősége az informatikai iparban meghatározó. A harmadik ok pedig az, hogy a hadsereg itt rendezte be támaszpontjait, ahol a nukleáris kísérleteket is folytathatják.

A hatalmas területű, gyéren lakott tartományban ezért igen szigorú a központi irányítás, mert az 1,4 milliárd lakosú birodalom létfontosságú érdekeiről van szó.

Az ötvenes években a lakosság döntő többsége még analfabéta volt a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahova tömegesen telepítettek kínaiakat a fejlettebb országrészekből. Így változtak meg a demográfiai arányok annak ellenére, hogy a muzulmán ujgur családokban több gyerek született. Nyugati szakértők szerint emiatt sterilizációs programot vezettek be a kínaiak, Pekingben természetesen mindent tagadnak. Arra hivatkoznak, hogy az elmúlt évtizedekben mindenütt korlátozták a gyerekek számát, nemcsak a Hszincsiang-Ujgur tartományban.

Az ujgurok közben mind nagyobb számban költöznek be a városokba, ahol a kis lakásokban a nagy család óriási gondokat jelenthet. A szabályok szerint eddig egy ujgur családnak két gyereke születhetett, ezentúl náluk is három lehet.

Képünkön: tüntetés az ujgurok elnyomása ellen