Többe kerülnek a hazai idénygyümölcsök, mint tavaly, és a következő időszakban sem várható nagy áresés. De mi a drágulás oka? És legalább a dinnye olcsó lesz? Szakértővel eredtünk a drágulás okainak nyomába, és le is teszteltük, megéri-e a drágábbat venni.
Volt már két félkilós vétel – kommentálja a Lehel piac egyik kiskereskedője, hogy nem drágállják-e a vevők a 2280 forintos kilónkénti áron kínált cseresznyéjét. Árul olcsóbbat is, 1300 forint körül, de abból ötször annyija van.
Muszáj különbséget tenni
– avat be árképzési metodikájába. A piacon szerda reggel az övé volt a legdrágább cseresznye, de el is kérhette ezt az árat, hisz más nem kínálta a klasszikusan ropogós germersdorfit.
A hvg.hu által megkérdezett kofák nem tartják magasnak az árakat, volt, aki még olcsóbbnak is érezte, mint tavaly. Ennek az érzésnek azonban ellentmond az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Információs rendszere (PÁIR), amely szerint két hete még majdnem harmadával volt magasabb a cseresznye ára, mint tavaly, de a múlt héten is 2,5 százalékos drágulást regisztráltak, amikor 1050 forintos kilónkénti árakon ment a gyümölcs a nagybanin. A Lehel piacon persze már 500 forintért is lehet cseresznyét venni, de a kofák többsége az 1000-1600 forintos árkategóriában kínálta a cseresznyét.
A Bosnyák téri piacon is hasonlóak voltak a cseresznyeárak előző nap: a legolcsóbb 800, a legdrágább 2800 forintba került.
Drágább az eper is mint tavaly. Hunyadi István, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) ügyvezető igazgatója 30 százalékos áremelkedést tapasztalt. A nagyobb szemű hazai szamócáért 2500-at is elkérhetnek, az apróbbért 1900 forintot, de a város környéki szedd magad akciókban sem ússzuk meg 1000-1200 forint alatt kilóját szerinte.
A hvg.hu két piacon nézte meg az árakat, és nem tapasztalt jelentős különbséget: kedd délelőtt a Bosnyák téren 1000-1500 forintért, szerdán a Lehel piacon 1000-2000 forint közötti összegekért kínálták az árusok a szamócát. A drágábbak jellemzően a nagy szemű, szabadföldinek mondottak közül kerültek ki. A meggy kilója is 1000 forint felett jár, a drágábbért 1500-at is elkérnek, a tavalyi árakhoz képest itt 16 százalékos növekedést regisztrált a PÁIR – aminek adatait ugyanakkor Hunyadi István szerint óvatosan kell kezelni, mivel sok múlik az adatszolgáltatás minőségén.
Nincs nagy hiányhelyzet, de a termés kisebb a vártnál, ami miatt keresleti piac alakult ki, és innentől magától értetődő az áremelkedés
– értékelte az idénygyümölcsök árait a hvg.hu-nak Hunyadi István, aki szerint a magas árak hátterében az időjárás szempontjából kedvezőtlen évkezdet áll. Mostanra már jócskán benne kellene legyünk a hazai szabadföldi szezonban – mondta a szakember.
Elsősorban a hűvös, esős tavasz okozott sok növénynél megfázásokat, és a kedvezőtlen időben a beporzók sem tudtak elég aktívak lenni. Ezek hatása később jelentkezik, de nem csak a szamóca, a cseresznye vagy a meggy esetében: a termesztők jelzései szerint a dió is jobban hullik, mint a korábbi években. A minőségre ugyanakkor a szakember szerint egyik esetben sem lesz panasz. Ezt megerősítette a Lehel piacon áruló egyik kistermelő is, aki szerint náluk Csomádon a termés egy része elfagyott, de sok fájuk van, így nem érzik meg annyira a terméskiesést, és az általuk termesztett Bigarreau Burlat* fajta ízére sincs panasza a vevőknek, akik kérdés nélkül kifizetik kilogrammjáért az 1600 forintot.
A rossz időjárás miatt körülbelül kéthetes a csúszás a kertészeti kultúrákban, sok gyümölcs esetében csak az utóbbi pár napban volt számottevő fejlődés – mondta Hunyadi István. Szerinte nincsenek arra utaló jelek, hogy jelentősebben esni fognak az árak, a piacra ugyan érkezik a frissen beérő áru, de csak lassan, és nem látni, hogy dömping lenne, ami feltétele a komolyabb árcsökkenésnek.
Persze lehetnek egyes termelői körzetek, vagy egy-egy termelő egy-egy táblája is, ahol kedvezőbben alakul a termés, de összességét nézve nem áll jól a hazai ágazat.
Szóval keserves lesz az idei év.
Egyedül dinnyéből lehet még jó a szezon: a kezdeti nehézségek ellenére lesz belőle elég a hazai piacra, de ahhoz, hogy tényleg jó évet zárjanak a termelők, kell egy jó hosszú kánikulai időszak is, amikor szívesebben fogyasztják az emberek a gyümölcsöt. A dinnyetermesztők közül sokan bíznak ebben – mondta.
A kedvezőtlen kilátások ugyanakkor nem csak Magyarországra jellemzőek idén: Európa-szerte problémás a helyzet, sőt Hunyadi István kínai mezőgazdasági forrásaitól is úgy értesült, hogy arrafelé sem lesz jó az idei év. Az ügyvezető szerint azonban fontos megjegyezni, hogy
a fogyasztói árak köszönőviszonyban sincsenek a termelői árakkal, amelyek messze nem emelkednek olyan mértékben, mint a piacon bevásárláskor tapasztaljuk.
Ez okozhat kellemetlenségeket: a Magyar Mezőgazdaság agrárgazdasági portálja például arról ír, hogy 100-120 forintot kínálnak a konzervgyárak a rázott meggyért, ami a tavalyi árnak is csak a fele, és nem tükrözi, hogy a termés messze elmarad az eredetileg vártnál.
A meggynél fontos kérdés, hogy nem a hazai kereslet szabja meg az árat, hanem a német piac és feldolgozóipar, hiszen a gyümölcs nagyját hagyományosan befőtt formájában értékesítik Németországban. Ebben az esetben hiába magas a magyar áru beltartalmi értéke, az háttérbe szorul, amikor a cukros felöntőlével bekerül az üvegbe a gyümölcs. Attól, hogy magyar, nem fognak érte többet fizetni a német háziasszonyok, ha olcsóbban megkapják a szerb, lengyel, vagy szovjet utódállamokban termesztettet. Erős verseny van a piacon, és elsősorban a feldolgozóipar dönti el, hogy neki mennyit ér – mondta erről Hunyadi István.
Azoknak ugyanakkor, aki előre leszerződött áron értékesítenek, a hozamuk elsősorban azon múlik, mennyire tudnak hatékonyan, kedvező költségekkel termelni. Az importáru esetében is a nagyobb hatékonyság, az alacsonyabb költség (a munkaerőé például) tudja lentebb tartani az árakat.
Megéri a drágább cseresznye?
A legnagyobb árkülönbséget a cseresznyék között tapasztaltuk, ezért egy kis – inkább szubjektív, mint tudományos – tesztet végeztünk a kollégák segítségével. Élvezeti szempontból érdemes-e a kicsengetni a több mint négyszeres árat a drágábbért? A kollégáktól azt kértük, kóstolják meg, majd rakják sorrendbe a háromfajta cseresznyét, és ha gondolják, értékeljék pár szóval is.
A tesztelt cseresznyék között volt a Lehelen kilónként 498 forintért mért ismeretlen eredetű koránérő, az 1600-ért kínált Bigarreau Burlat Csomádról, és a 2280 forintos Germersdorfi Érsekcsanádról. Kóstolóink nem tudták előre melyik-melyik, a számukra csak A, B és C betűvel jelölt fajták voltak.
Az összesítés után a következő sorrend alakult ki:
- Bigarreau Burlat (1600 Ft) – viszonylag nagy és sötét, bár kissé puha szemek. Az értékelők többsége szerint ez volt a legédesebb és legzamatosabb, azonban volt, akinek nem jött be, a puhasága, „mint egy nagyon édes meggy”. Többeknél hozott elő gyermekkori emlékeket.
- Germersdorfi (2280 Ft) – a legnagyobb szemű élénkpiros fajta. A kóstolók elsősorban a roppanós állagát értékelték pozitívan, az ízét kevésbé. Volt ugyan, aki zamatosnak találta, de a többség inkább éretlennek, majdnem ízetlennek, vagy enyhén vizesnek. Esztétikailag is ez tetszett a legtöbbeknek.
- Koránérő (498 Ft) – ez volt a legkisebb szemű, legkevésbé kívánatos kinézetű, de az ízéről többen mondták, hogy zamatos, karakteres. Volt, aki kissé túlérettnek találta, más szerint savanykás, bár teltebb íze volt mind például a második helyezettnek.
A kis cseresznyeteszt tapasztalataiból leszűrhető, hogy aki hajlandó áldozni a szépségért, odavan a textúráért, és szívesen dobja fel egy tál tulipiros nagy szemű cseresznyével az ebédlőasztalt, az fizesse meg a drágább árut. Aki viszont inkább a pénztárcája és a zamat barátja, nem fog csalódni az 500 forintos cseresznyében sem.
* Cikkünk korábbi változatában a fajta neve az árus által a táblára írt módon szerepelt, ami, mint olvasóink jelezték, helytelen volt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.