Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szinte minden járványügyi korlátozást eltörölnek; a vártnál sokkal kisebb mértékben esett vissza a gazdaság teljesítménye; alapkamat-emelést is belengettek az elszállt infláció miatt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hamarosan eltörlik a járványügyi korlátozások nagy részét – jelentette be Orbán Viktor. A köztéri maszkviselés és a kijárási korlátozások mellett az üzletek korai zárása is megszűnik, szabadtéri rendezvényeket 500 főig lehet tartani, lakodalmakat pedig 200 főig, szabad lett a kórházi látogatás, és újra fizetős lesz a parkolás. A hitelmoratóriumot a bankok álláspontjával szembemenve a kormány augusztus végéig fenntartja, utána nagy valószínűséggel türelmi időszak következik.
Az EU 26 tagállama úgy döntött, hogy 1,8 milliárd dózis vakcinát vásárolnak a Pfizertől 2023-ig, Magyarország az egyetlen, amely kimarad. A Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatója, Vereckei Péter pedig azt mondta kérdésünkre: a második negyedévben összesen 4,6 millió Pfizer–BioNTech oltóanyag érkezhet Magyarországra, így, ha megérkezik az Európai Gyógyszerügynökség engedélye, már csak döntés kérdése, itthon beoltják-e a 12–15 éves korosztályt.
A járványhelyzet valóban javul minden fontos mutató szerint. Persze minden relatív: más országokhoz képest itt sokkal lassabban cseng le a harmadik hullám, mostanra sikerült oda eljutni, hogy miután másfél hónapig minden héten a világ legrosszabb halálozási adata volt a magyar, már csak a világ 15, Európa három legrosszabbja között vagyunk.
A nyers adat szerint 2,3, szezonális és naptárhatással kiigazítva 1,8 százalékkal csökkent a magyar GDP idén január-márciusban 2020 első negyedévéhez képest. Ez csak első ránézésre rossz hír, valójában ahhoz képest, hogy tavaly az első negyedévnek csak az utolsó két és fél hetében voltak lezárások, most pedig végig, meglepően jó az adat.
A vártnál sokkal kisebb visszaesés fő oka az, hogy az ipar szépen nőtt az első negyedévben – persze a bázishatás is fontos, tavaly sokkal több gyárleállás volt, mint idén. Azonban míg a gyárakban nyugodtan folyt a munka az idei év elején, a szolgáltató szektor hatalmas károkat szenvedett.
A nyolcéves rekordszintre ugró infláció miatt az is elképzelhető, hogy alapkamatemelés jön – mondta a Reutersnek Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az ígéret hatása szinte rögtön látszott: egy időre még 350 alá is lement a forint/euró árfolyam, ahol tavaly augusztus óta nem járt.
Megnéztük, hogy a kormánynak, valamint a jegybanknak mekkora mozgástere van, ha vissza szeretné fogni a drágulást. A választásokra készülve elvileg lehetséges volna a világrekorder 27 százalékos forgalmi adót csökkenteni, de ez nem túl valószínű. A hatósági árakkal is lehet machinálni, de korlátozottak a lehetőségek itt is. A forint erősítése azonban hozhat árcsökkenést, vagy legalább kisebb inflációt.
A hét képe: az új Mol Bubi.
A bitcoin új szintre emelte az árfolyamzuhanás fogalmát: csak szerdán a dollárral szembeni árfolyama 30 százalékkal esett. De más fontos kriptopénzek árfolyama is nagyot esett, összesen nagyjából 500 milliárd dollár a heti veszteség.
Ebben szerepe volt annak is, hogy Elon Musk bejelentette, nem lehet bitcoinért venni Teslát – hogy pontosan miért rúgott bele a bitcoinba, nem világos. De sok elemző arra is figyelmeztetett, hogy ha Musk egy szót sem szólt volna, akkor is csak idő kérdése lett volna, hogy mikor ereszt le a bitcoinbuborék.
Nevezhetjük-e fenntarthatónak a napelemet, ha azoknak a nagy része vélhetően ujgur kényszermunkában készül? Ez a dilemma foglalkoztat egyre többeket, miután a Sheffield Hallam egyetem közzétette a jelentését a napelem és a kínai kényszermunkatáborok kapcsolatáról. Bár az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyelőre csak szankciókat fontolgat, az Egyesült Államok már megtiltotta az ujgur kényszermunkához köthető termékek importját.
Egyébként is nagy kérdéseket vet fel, hogy a klímaváltozás káros hatásait megfékezni hivatott technológiák milyen mellékhatásokkal járnak. Az elektromobilitás például növényfajokat sodorhat a kihalás szélére, a kényszermunka a ruhaiparban is jelen van, és persze bármilyen, amúgy környezetkímélő termék lesz népszerű, abból előbb-utóbb úgyis szemét lesz.
Különleges gazdasági övezetté minősítheti a kormány az iváncsai ipari parkban létesítendő akkumulátorgyárat – derült ki a birtokunkba jutott előterjesztésből. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára is. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne, amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.
De az új gazdasági övezet része lenne a Hankook gyára is. Ez Rácalmás közigazgatási területén fekszik, de részben a dunaújvárosi önkormányzat birtokában lévő területeken. A két önkormányzat közt szerződés van érvényben, amelynek értelmében fele-fele arányban osztoznak a területről befolyt iparűzési adón, az elmúlt években ez mindkét önkormányzat számára egymilliárd forint körüli bevételt jelentett. Ennek fényében legalábbis érdekes, hogy Dunaújvárost egyeztetésre sem méltatja az előterjesztés.
Azonnal politikai vitatémává vált Magyarországon, hogy Budapesten méhlegelőket alakítanak ki részben azért, mert sokan nem tudják, hogy mi is az. Első körben kísérleti projektként több mint 28 hektárnyi területen alakítanak ki rovarbarát zöldfelületeket a fővárosi parkokban és zöldsávokban, ott kifejezetten olyan növények vannak, amelyek táplálékot szolgáltatnak a méheknek. Jólfésült gyepek helyett vadvirágos rétek lesznek ott, amit úgy érnek el a Főkertnél, hogy az évi 5-7 kaszálása helyett 1-3-szor kaszálnak a kijelölt területeken, hogy hagyják a virágokat fejlődni.
Logikus félelem, hogy mi vár ez után az allergiásokra. Csakhogy a vadvirágos réteket olyan jó állapotú gyepfelületeken létesítik, ahol nincs tere az invazív, allergén gyomoknak a megtelepedésre. A virágos gyepen a vadvirágok időben és térben is elszórtan jelennek meg, ezáltal a terület pollenszennyezése az intenzív egynyári vagy évelő virágágyak töredéke lesz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
