Az elemzések alapján továbbra is a fiatalok és az alacsony végzettségűek a legelutasítóbbak a kérdésben.
Az egy héttel korábbi adatokhoz képest ismét emelkedett azoknak az aránya, akik tervezik, hogy beoltatják magukat a koronavírus ellen, vagy már meg is kapták az első dózist. Ez a friss számítások alapján 67,5 százalékon áll most a korábbi 63,6 százalékhoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) méréseiből.
Az adatok a 24. heti állapotot mutatják. Eszerint a vizsgált népesség több mint 80 százaléka vagy a már beoltottak körébe tartozott, vagy úgy nyilatkozott, hogy biztosan, illetve talán beoltatja magát. A KSH szerint az oltást ellenzők, illetve azok együttes aránya pedig, akik nem kívántak válaszolni, 20 százalék körüli volt. Az előbb említettek esetében a mérés kezdetéhez (2020. november 30.–december 6.) képest közel a kétszeresére nőtt, az utóbb említettek esetében pedig közel a harmadára csökkent az arány.
A KSH adatai alapján a mérés kezdetéhez képest már négy és félszeresére emelkedett azok aránya, akik úgy gondolják, beoltatnák magukat, vagy már be is oltották őket.
A bizonytalanok aránya ugyan jelentősen csökkent, de még mindig 17 százalékos. Az adatok alapján a 64 év felettiek (89 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (87) tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.
Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja az elemzők szerint. A megkérdezettek 86 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma, 79 százalékát az oltással kapcsolatosan a sajtóban, médiában megjelenő hírek, 77-et a kormányzati kommunikáció, 62-t pedig a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják. Ugyanakkor a válaszadók több mint a fele (59 százalék) egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.