Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A felcsúti milliárdos tőzsdei holdingja visszatér az energetikai szektorba, megveszi a Tigáz azon felét, amelyik még nem Mészáros-érdekeltség.
Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, az Opus Global megveszi a svájci központú, de magyar többségi tulajdonban álló MET-csoporttól a Tigáz gázelosztó felét – jelentették be a cégek a szerződés aláírását. Mivel a Tigáz másik fele már Mészáros érdekeltségében van, a gázcég lényegében teljes egészében a felcsúti milliárdos kezében lesz. A cég feletti irányítási jog az Opushoz kerül.
A Tigáz Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, amely 33 760 kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet, és Magyarország területének közel felét látja el földgázzal.
Az Opus egyrészt saját forrásból, portfóliójának egyes elemeinek eladásából, másrészt növekedési kötvényprogramjának keretein belül kibocsátott kötvényekből fedezi a bevásárlást – árulta el a Portfolio.hu-nak Dzsubák Attila vezérigazgató. A jegybank 2019-ben indította el a programot, amelynek keretében vállalati kötvényeket vásárol – más szóval finanszírozást nyújt cégeknek. A program keretösszegét épp januárban emelték meg újra, immár 1150 milliárd forinton áll.
Megváltoztak a partneri elképzelések
A Tigáz tulajdonosváltása a lakossági ügyfeleket nem érinti, mivel a területen az állami MVM Next (volt NKM Energia) a szolgáltató. Az elosztók ugyanis sem energiatermelést, sem pedig energiakereskedelmet nem folytathatnak. Mindez tehát azt jelenti, hogy a jövőben az állami MVM Next Mészáros Lőrinc hálózatát fogja használni a lakosság ellátásához.
Az ügylet a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően, várhatóan március 31-én zárul, a társaság ezt követően Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. néven folytatja. A tranzakció részeként a MET megveszi az Opustól a 77 MWp teljesítményű, buzsáki naperőműpark 100 százalékát – Dzsubák a naperőművet kimondottan említette önerős fedezetként. A MET deklaráltan a megújulóenergia-szektorban kíván erősíteni, ebből a szempontból a lépés logikus.
A Tigáz-adásvétel bejelentésekor jelent meg a Növekedés.hu-n egy interjú Lehőcz Balázs Gáborral, a MET Eszközmenedzsment Igazgatóság elnökével, amiben beszélt az ügyletről. Lehőcz szerint miután megvették a Tigázt a francia ENI-től, a működési és szabályozási kockázatok megosztása, valamint a tőkefelszabadítás érdekében vonták be partnernek a Status Energyt (a cég egy magántőkealapon keresztül érdekeltsége Mészáros Lőrincnek), és szerettek volna „közösen nagyobb energetikai infrastruktúra-portfóliót létrehozni”. Azonban „időközben megváltozott a partnerek hosszú távú stratégiai elképzelése” – magyarázta a szakítást Lehőcz. „Így aztán mindkét fél úgy döntött, hogy továbblép: az Opus a magyarországi energetikai elosztórendszerek, a MET pedig elsősorban a megújuló energiaforrások felé.”
Villany és gáz
A Tigáz megszerzésével az Opus portfóliójában újra van energetikai vállalat. A Mátrai Erőmű eladása után ugyanis egy darabig nem volt. De csak azért nem, mert még nem zárult le a Titász (Tiszántúli Áramhálózati Zrt.) megvásárlása az E.On-tól, amit 2019 végén bejelentettek és 2020 harmadik negyedévében terveztek lezárni. Az Opus 2020 harmadik negyedéves jelentése szerint a csúszás oka a koronavírus-járvány.
Az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-é az ország északkeleti ötödének elektromos hálózata, az adásvétel azt jelenti, hogy a hálózat az Opusé lesz, azonban az áramot továbbra is az E.On fogja szolgáltatni.
A megállapodás része volt egy jelentős, a teljes magyar energiaszektort érintő átalakulásnak.
Az E.On-csoport ugyanis többségi tulajdont szerzett Észak-Magyarország elektromos szolgáltatójában, az Émászban, illetve budapesti párjában, az Elműben, illetve kivásárolja a cégekből az állami MVM Magyar Villamos Műveket. Az E.On ugyanakkor lepasszolja az MVM-nek az Émász hálózatát, továbbá az Elművel megszerzett részesedését a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben. De nem csak egyszerű csereüzlet történik (az egész procedúra még folyamatban van) a két nagyvállalat között, hanem összefonódás is: az MVM ugyanis 25 százalékos részesedést vesz az E.On Hungáriában.
A legújabb fejlemény, hogy az Elmű-Émász Energiaszolgáltató bejelentette: befejezi a villamos energia egyetemes (lakossági) szolgáltatását. Az energiahivatal már közzétette a felhívást a 2,2 millió lakossági ügyfél átvételére. Mivel a piacon csak két másik egyetemes szolgáltató van, az E.On Áramszolgáltató és az MVM Next, minden bizonnyal egyikük fogja átvenni az ügyfeleket.
Ha a Tigáz- és a Titász-ügylet is lezárul, Mészáros Lőrinc Opusa meghatározó szereplő lesz Észak-Kelet-Magyarország gáz- és elektromos hálózatában is.
A Mátrai Erőmű az évszázad üzlete volt – legalábbis Mészároséknak
Az Opusnak volt már energetikai érdekeltsége Észak-Magyarországon: a Mátrai Erőmű. A veszteséges, elavult széntüzelésű erőműtől épp az állami MVM szabadította meg Mészárosékat, ráadásul szép summáért.
Az MVM 2020 elején vásárolta meg az erőmű többségi részesedését az Opustól, illetve a Tigáz kapcsán már említett Status Energy magántőkealaptól 17,4 milliárd forintért. Az erőmű azonban ennél jóval többe került az állami cégnek, így az adófizetőknek – derült ki, miután az adásvétellel kapcsolatos dokumentumokat (ugyan szinte már komikus szinten cenzúrázott verzióban) kiadták Tóth Bertalan MSZP-pártelnöknek.
Az MVM nemcsak magát az erőművet (mármint a Mátrai Erőmű Zrt.-t) vette meg, hanem egy egész cégcsoportot. Az MVM az igazgatóság döntése alapján három cégnek összesen 26,4 milliárd forint hitelkeretet biztosított. A hitelkeretekre a cégekben végrehajtandó tőkeemelések megérkezéséig volt szükség, ami összesen majdnem pontosan ugyanekkora összeg. 7,5 milliárdot kapott az erőműcsoport főcége, a Status Power Invest, és 19 milliárdot maga az erőmű, aminek jelentős részét elvitte saját leányának, a Status Geo Investnek a tőkeemelése.
A dokumentumok kitakarásai miatt nehéz volt megmondani, hogy az MVM 44 milliárdos összkiadásából mennyi az erőműcsoport értéke (vételár + külső hitelek kifizetése) és mennyi tőkeinjekció kellett a további működéshez. Úgy tűnt, a csoport értékét nagyjából 33 milliárd forintra taksálták.
Az MVM egyébként 2020 végén egyszerűsítette az erőmű körüli cégcsoportot – az MVM-nek a jelek szerint nem volt szüksége arra a hálóra, amiben Mészárosék még milliárd forintokkal sakkoztak. Az erőművet a tervek szerint leszerelik, mármint a széntüzelésű blokkokat, azok helyett gáz- és biomassza-blokkokat építenek.
Ha a Mátrai Erőműben beindul a gázos termelés, akkor a Tigáz hálózata megkerülhetetlen lesz annak üzemanyaggal ellátásában. Így végső soron az erőmű mégsem válik le teljesen Mészáros Lőrincről.
Már az a kérdés, miben nincs benne valamelyik csápja
Ami az Opust illeti, a Tigáz felének megszerzése jelentős lépés. És nem csak azért, mert így újra lesz energetikai vállalat a portfólióban. A Tigáz valóban nagy cég, még az Opushoz képest is. A Tigáz 2019-et 32 milliárd forintos árbevétellel zárta, amiből 2,3 milliárd forintos profitot ért el. A cégben van 123 milliárd forint eszköz – igaz, 64 milliárd forintnyi kötelezettség is, aminek jó részét vélhetően az a hitel adja, amiből anno a MET megvásárolta. Az Opus árbevétele 2019-ben közel 200 milliárd forint volt, 2020 első három negyedévében pedig 162 milliárd forint, 3,5 milliárdos profit mellett.
Az Opus csápjai szinte a teljes magyar gazdaságot átjárják:
A leányok rendszeres befutók mindenféle állami közbeszerzéseken. Újabban pedig a turisztikai érdekeltségekről hallani sokat, mivel sok támogatást kapnak a járvány okozta válság átvészeléséhez és különféle fejlesztésekhez.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
