A külügyminiszter szerint amíg naponta 100-150 ember meghal, és 15 milliárd forintba kerülnek a gazdaságnak a korlátozások, addig senki se mondja meg, hogy honnan legyen vakcina. A külpolitika pedig amúgy sem óvoda, hogy fejsimogatásért dolgozzanak a nagykövetek és főkonzulok.
Új világ alakul, amelyben újraalakulnak az erőviszonyok és a kapcsolatrendszerek, politikai és gazdasági verseny van – tájékoztatta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter Magyarország nagyköveteit és főkonzuljait csütörtökön, a nagyköveti értekezleten. A miniszter beszédében két versenyt nevezett meg:
- globális verseny folyik az oltásokért
- és a gazdasági kapacitások újraelosztásáért.
Miután leszögezte, hogy ez határozza meg a következő év magyar külpolitikáját, Szijjártó Kínáról és a keleti nyitásról kezdett beszélni. Mint kifejtette, szerinte ugyanaz történik most is, mint tavasszal: először rossznak és gyenge minőségűnek nevezik a kínai termékeket, majd
fordulunk kettőt-hármat és azt látjuk, hogy egész Európa Kínából vásárolt maszkokat, lélegeztetőgépeket és az orvosok, nővérek megvédéséhez szükséges védőruházatot.
A miniszter szerint aki először állt be a sorba, az nem kap majd bocsánatkérést, "de nem is ezt várjuk". Szijjártó arról is beszélt, hogy amikor nyilvánossá vált, hogy a Sinopharm vakcináiért tárgyal a pekingi magyar nagyvkövet, akkor még aznap 14 ország nagykövete hívta őt fel, hogy a megfelelő telefonszámot elkérje. Ugyanezt korábban az orosz vakcináról is elmondta a miniszter. A telefonáló nagykövetek országait most sem nevesítette, csak azt tette hozzá:
Ennyit a képmutatásról, és ennyit a kritikák megágyazottságáról..
Szijjártó úgy véli, hogy a magyar kormányt a keleti nyitás politikája miatt érő kritikák elsőszámú oka, hogy akik régebb óta jelen vannak keleten, azok nem akarnak vetélytársat. Szerinte most is ez van – a konkrétumokat pedig ezúttal is kerülte a miniszter. Majd pedig egy újabb politikai magyarázatot adott a Sinopharm vakcinájával kapcsolatos bizalmatlanságra, amikor kijelentete:
mindaddig, amíg lehet minket támadni a keleti beszerzések miatt, addig el lehet odázni a válaszadást arra a kérdésre, hogy hogyan lehet az, hogy az Európai Unió ilyen lassan, a vártnál kevesebbet és a vártnál lassabban tud oltóanyagot beszerezni.
A miniszter ezután a nemzeti érdek definiálására tért át. Mint mondta, nemzeti érdek megvédeni a magyar emberek egészségét és nemzeti érdek a munkahelyvédelem. Majd kijelentete:
amíg naponta meghal 100-150 ember, és amíg naponta olyan 15 milliárd forintnyi vesztesége származik a magyar gazdaságnak a korlátozó intézkedésekből, addig senki ne mondja meg, hogy honnan vegyünk, vagy honnan ne vegyünk oltóanyagot.
A nagyköveteket és főkonzulokat ezután arra kérte, hogy "ezzel a hozzáállással" közelítsenek a kérdéshez. A gazdaságmentés témájánál elidőzve ezután Szijjártó sikernek nevezte, hogy a kormány nem szociális alapon osztja a támogatást a rászorulóknak, és leszögezte, hogy ezt kell folytatni. Majd azt mondta közönségének:
kérlek benneteket, hogy a beruházásösztönzés és a magyar vállalatok exporttámogatása terén folytatott tevékenységetek legyen a fókuszban a következő hetekben és hónapokban.
A magyar külpolitika a kölcsönös tiszteleten alapszik – folytatta Szijjártó –, nem azért vannak a nagykövetek, hogy "beleokoskodjanak" abba, ami máshol történik. Kivétel csak az, ha a magyar érdekek sérülnek, ugyanis
Senkitől nem fogadjuk el, hogy megvédjen minket magunktól.
Mielőtt megköszönte volna a nagykövetek és főkonzulok tavalyi kemény munkáját, a miniszter még arra intette őket: "a külpolitika nem óvoda", illetve
Csak azért, hogy babusgatást, meg fejsimogatást kapjunk, nem fogunk álláspontot változtatni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.