Gazdaság Dzindzisz Sztefan 2021. február. 19. 12:00

Világot hódítana Oroszország a Szputnyikkal, de épp úgy akadozik a szállítás, mint a nyugati oltásoknál

Dzindzisz Sztefan
Szerzőnk Dzindzisz Sztefan

Az orosz diplomácia kihasználja, hogy akadozik a nyugati vakcinák gyártása és világszerte kilincselnek a saját termékükkel. Az egyetlen problémát jelenleg az jelentheti, hogy túl sok helyre ígérkeznek el, így nem lesz elég kapacitás mindent időben teljesíteni, vagyis épp olyan akadozással kell számolni. Ez látszik Magyarországon is: Szijjártó Péter erre a hónapra 600 ezer dózist ígért, ehelyett egyelőre 40 ezer érkezett.

Koronavírus – a második év

Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.

Nagyon úgy tűnik, hogy a világ kezd megbarátkozni az orosz vakcinával, a Szputnyik V-vel. Persze sosem az volt a kérdés, hogy az orosz tudnak-e hatékony szert kifejleszteni a koronavírus ellen, az aggodalmakat leginkább az táplálta, hogy az orosz tudósok munkájáról sokáig semmilyen adat, információ nem állt rendelkezésre.

A bizalmat az sem növelte, hogy amikor tavaly novemberben a Pfizer és a BioNTech bejelentették, hogy a vakcinájuk 90 százalékban hatásos, az orosz kutatók senki által nem látott adatokra hivatkozva gyorsan közölték, hogy bizony a Szputnyik V is 90 százalékban működik, sőt, talán még hatékonyabb.

A kedélyeket az nyugtatta meg némileg, amikor a világ egyik legismertebb orvosi lapjában, a The Lancetben publikálták az eredményeiket, amely szerint a Szputnyik V vakcina 91,6 százalékban hatásos a koronavírus ellen.

Ez sok országot megnyugtatott, és azóta a hivatalos adatok szerint immár 27 helyen engedélyezték a használatát: Oroszország mellett Fehéroroszországban, Argentínában, Bolíviában, Algériában, Palesztinában, Venezuelában, Paraguayban, Türkmenisztánban, az Egyesült Arab Emírségekben, Iránban, Guineában, Tunéziában, Örményországban, Mexikóban, Nicaraguában, Szerbiában, Libanonban, Mianmarban, Pakisztánban, Mongóliában, Bahrainben, Gabonban és persze, az EU országok közül elsőként Magyarországon.

Ahogy a felsorolásból látszik, az oroszok egyelőre nem a fejlett Nyugatot célozzák a termékükkel – az EU-hoz a sok ellenmondó hír ellenére még mindig nem nyújtották be az engedélyeztetési igényüket, az USA pedig ugye fel sem merül mint lehetőség – sokkal inkább olyan országokban próbálják meg eladni a Szputnyik V-t, ahol még eddig nem, vagy csak némi befolyással rendelkeztek és a jövőben erősíteni kívánják azt.

Afrikától Dél-Amerikáig

Az nem kérdés, hogy ha egy országgal az oroszok gyorsan meg tudnak állapodni és leszállítanak pár százezer vakcinát, akkor jót fog tenni a diplomáciai kapcsolatoknak, hiszen melyik kormány ne szeretne dicsekedni azzal, hogy sikerült sok-sok oltáshoz jutnia.

munkások kicsomagolják az Oroszországból érkezett Szputnyik V koronavírus elleni vakcinát tartalmazó dobozt a Buenos Aires-i Ezeiza nemzetközi repülőtéren 2021. január 16-án

Persze nem minden esetben kell az államnak szerephez jutnia: a világ egyik legnagyobb gyémántbányász cége, az orosz Alrosa például nemrég döntött úgy, hogy saját költségén szerez be Szputnyik V-t Angola és Zimbabwe számára, ezzel is segítve a két nemzet harcát a koronavírus ellen – számolt be a Bloomberg. Bár pontos mennyiséget nem közöltek, csak annyit, hogy a közeljövőben várható jóváhagyás után március második felében érkezhetnek meg a szállítmányok, a hatás nem maradt el. Zimbabwe információs minisztere egyből sietett közölni, hogy az „adományok” mellett országa megkezdte a tárgyalásokat további orosz vakcinák beszerzésére. Ennél is tovább ment az elnök, Emmerson Mnangagwa, aki úgy fogalmazott, ezt a nagylelkűséget, amit ebben a sötét időszakban nyújtottak az országa számára, nem fogják egyhamar elfelejteni. Szergej Ivanov, az Alrosa vezetője pedig bejelentette, hogy cége „fel kívánja gyorsítani” gyémántbányászatát az országban: az eddigi 25 mellé vélhetően további 15 kutatási engedélyt fognak kapni március elejéig.

Persze, van, amikor nemcsak egyszerűbb, de a politikai ambíciók miatt hasznosabb is, ha maga az állam, pontosabban a Szputnyik V fejlesztését finanszírozó és terjesztésével foglalkozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) lép a színre. Minderre példa Latin-Amerika esete, ami sokáig úgymond Washington játszótere volt, ám az oroszok most jól láthatóan akcióba léptek.

A nyugati vakcinaszállítmányok ugyanis – ahogy azt mi is tapasztaljuk a saját bőrünkön – akadoznak, ezt pedig kiválóan ki lehet használni. És nem kell bele nagy ördöngösséget látni. „Nem most van ideje az ideológiáknak. A cél egyértelmű: meg kell szerezni a vakcinákat, nem mások belügyeibe belekötni” – mondta Eduardo Valdes, az argentin képviselőház külügyi bizottságának vezetője a CNN-nek, egyértelműen utalva országa helyzetére és arra, a problémájuk megoldását fontosabbnak tartja, mint akadékoskodni a Navalnij-ügy miatt.

De nemcsak ők, hanem az addig az USA térségbeli legszorosabb szövetségesének számító Kolumbia is a Szputnyik V felé kacsingat: még úgy is, hogy a hatalmon lévő Iván Duque miniszterelnök pártja nyíltan amerikabarát és korábban számtalanszor kritizálta nyíltan, ha Oroszország bármilyen szinten megjelent Latin-Amerika politikai, gazdasági életében. A szükség azonban nagy úr: amikor országa január végén vakcina nélkül maradt, akkor egy nappal a Lancetben megjelent publikáció után felvette a kapcsolatot Moszkvával.

És hiába utasított ki néhány hónappal ezelőtt két orosz diplomatát Kolumbia, a CNN-nek Leonyid Szbojko, a bogotai orosz nagykövetség első beosztottja hamar leszögezte, ez az apróság nem akadályozza a két ország közötti tárgyalásokat. „Bár a kiutasítás sajnálatos esemény volt, de mindkét ország túl akar lépni ezen az ügyön” – fogalmazott a diplomata, aki szerint a vakcinák körüli tárgyalások pozitívan fogják befolyásolni a két ország kapcsolatát. A szavakat pedig tettek követik: az RDIF már bejelentette, hogy két héten belül le tudnak szállítani 100 ezer vakcinát.

Könnyebb, olcsóbb

Az oroszoknak pedig több fegyver is a rendelkezésükre áll ahhoz, hogy a hasonló tárgyalások Latin-Amerika bármelyik országával sikerrel járjanak. „Egy állammal mindig könnyebb tárgyalni, mint egy magáncéggel, hiszen utóbbinak szem előtt kell tartania az esetleges üzleti kockázatokat is. Az állami tulajdonú vállalatoknál nincs ilyen gond, főleg, ha politikai célokat követnek” – magyarázta az egyik ilyen fegyvert Danil Bocskov, az orosz agytröszt, a Russian International Affairs Council (RIAC) nemzetközi kapcsolatokért felelős szakértője. A RIAC alapítói között egyébként megtaláljuk az orosz külügyminisztériumot, fő feladatának pedig azt tekinti, hogy „megkönnyítse Oroszország békés integrációját a globális közösségbe”

Hasonlóan nyilatkozott Eduardo Valdes is, aki szerint Argentína hiába akart először a Pfizertől vakcinákat lekötni, a Moszkvával való tárgyalások sokkal gördülékenyebben mentek. „Megkaptuk a szerződést a Pfizertől, amikkel jogi kifogásaink voltak. Aztán felvettük a kapcsolatot az oroszokkal, Alberto Fernández elnök személyesen Vlagyimir Putyinnal tárgyalt, ami rendkívül felgyorsította a folyamatokat” – mesélte a CNN-nek, hogyan is megy ez. Az eredmény pedig egyértelmű: az ország 25 millió Szputnyik V-t vásárolt, amiből 600 ezret már be is adtak a lakosságnak, miközben az első Pfizer szállítmányra azóta is várnak. A CNN megkereste a Pfizert is, amely úgy nyilatkozott, hogy „továbbra is elkötelezett az argentin kormánnyal való együttműködés mellett”, ám mivel bizalmas tárgyalásokról van szó, ezért tovább nem szeretnék kommentálni az ügyet.

És persze nem csak azért sikeres ennyire az orosz vakcina, mert könnyebb tárgyalni Moszkvával. A másik ok, hogy olcsó: amíg a Pfizerből egy adag 19,5 dollárba kerül, addig a Szputnyik V-ből 10 dollárba. Márpedig Latin-Amerika országait a világ többi részéhez hasonlóan, vagy talán még jobban megütötte a koronavírus-válsággal járó gazdasági visszaesés, így nem túlzás, hogy minden cent számít.

Mindemellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az orosz vakcinát sokkal könnyebb szállítani és tárolni, ami megkönnyíti az magas fokú hűtési infrastruktúrával nem rendelkező latin-amerikai országok számára a kezelését.

A mostani sikeres tárgyalásokat pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök könnyedén kihasználhatja a későbbiekben, hogy újjáépítse a korábban akadozó együttműködéseket. Ahogy az Kolumbia esetében tisztán látszik is. És ez nem csak politika, illetve az amerikai hegemónia megtörése: ezek a tárgyalások kiváló alapot nyújthatnak ahhoz is, hogy a közeljövőben az orosz vállalatok meg tudják vetni a lábukat az országban. És nem mellesleg: vakcinák millióit eladni, dollármilliárdokkal segítheti a koronavírus és az olajválságot megszenvedő, nyugati szankciók által sújtott orosz gazdaságot.

Már csak egy kérdés maradt: lesz-e elég orosz vakcina?

Emlékezetes, amikor itthon először szóba került a Szputnyik V vakcina használata, akkor arról beszéltek a politikusok, hogy azért nem valószínű, hogy vásárolni fogunk belőle, mert nincs elég kapacitás a gyártására. Aztán ez fordult, Szijjártó Péter külügyminiszter január 22-én azt mondta Moszkvában: az első hónapban 300 ezer, a másodikban félmillió, a harmadikban pedig 200 ezer ember beoltásához elegendő vakcina érkezik. Azóta pedig már oltanak is itthon a szerrel – igaz a múlt heti hírek szerint egyelőre azzal 6 ezer adaggal, amelyik még decemberben érkezett.

Beoltanak egy nőt az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcinával (hivatalos nevén Gam-COVID-Vac) a Szent Imre Kórházban, a főváros XI. kerületében 2021. február 13-án

Azóta – február elején – 40 ezer dózis érkezett, és Gulyás Gergely a múlt héten már arról beszélt, hogy a beígért 600 ezer adag helyett ebben a hónapban mindössze 200 ezer érkezhet. A csúszást – mint a Telex múlt heti cikkében megjegyezte – a kormány nem verte olyan nagydobra, mint azt, hogy az EU-ból a vártnál lassabban érkeznek az oltóanyagok. A csúszás okáról sem esik sok szó, logikus magyarázat volt, hogy mégis gondok akadnak a gyártási kapacitással.

Ezt cáfolta a Financial Timesnak Kirill Dmitrijev, az RDIF vezetője, mondván, az eredeti megállapodásnak megfelelően szállítanak Magyarországra. Dmitrijev azt is elmondta, hogy az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap már 10 ország 15 gyártójával kötött szerződést 1,4 milliárd vakcina gyártására, ami – mivel ezt az oltást is kétszer kell beadni – 700 millió ember beoltására elegendő.

Mindez azt is jelenti, hogy az anyaországon kívül immár kétszer annyi vakcinát állítanak elő, többek közt Kínában, Dél-Koreában, Indiában, Iránban, Brazíliában vagy éppen Szerbiában. Igaz, a héten arról szóltak a hírek, hogy déli szomszédunknál egyelőre csak csomagolni fogják az Oroszországból származó vakcinákat, a távlati tervek szerint idővel maguk fogják gyártani az ország számára szükséges mennyiséget.

„A partnereink között igazán nagy szereplők is vannak, akik az egész világot el fogják tudni látni vakcinával. És vannak a kisebb szereplők, akik a helyi igényeket fogják kielégíteni” – erősítette meg az FT-nek Dmitrijev. És itt érdemes visszatérni a CNN-nek nyilatkozó szakértőkre, akik szerint éppen ez az erőssége a mostani orosz külpolitikának: amíg a nyugati országok elsősorban saját magukat akarják bebiztosítani (az amerikai kormányzat annyi vakcinát kötött le saját magának, amiből minden amerikait hétszer is be lehetne oltani és az EU is a többet vett, mint amennyi a lakossága – igaz, állítása szerint azért vásárolt többet, hogy az elmaradott országokon segítsen a többlettel, de erre még várni kell) és nem engedték ki a magáncégek kezéből a vakcinák formuláját, addig az oroszok láthatóan minél több partnerrel akarnak leszerződni, láthatólag minél hamarabb.

A fő kérdés persze most az, hogy a megnövelt kapacitás is lépést tud-e tartani az orosz terjeszkedés tempójával. Az FT-nek nyilatkozó, a jövőbeli előállítás felét végző brazil és indiai gyártók elismerték, hogy egyelőre még nem indult be a tömeggyártás. A Hetero Drugs nevű indiai cég például 100 millió adagot akar idén gyártani, ám továbbra is a helyi jogalkotók jóváhagyására vár, hogy egyáltalán neki tudjon állni a gyártás előkészítő lépéseinek – ami önmagában nem kevés idő.

Az Uniao Química nevű brazil gyártó pedig arról számolt be a lapnak, hogy egyelőre még csak kísérleti gyártásokat végeznek, a célt, a havi 8 millió adagot leghamarabb áprilisban érhetik el. Nem volt túl optimista a dél-koreai GL Rapha nevű cég sem, amely elismerte, hogy biztosan nem lesz kapacitása arra, hogy az RDIF-nek megígért 150 millió vakcinát idén leszállítsa, ezért egyelőre alvállalkozókkal és gyárának bővítésével próbálja csökkenteni vagy akár megszüntetni a hiányt.

„Minden kiszervezett telephely küzd a maga problémáival, így vélhetően időbe fog telni, amíg problémamentesen és biztonságban beindítják a gyártást mindenhol” – summázott a lapnak Rasmus Bech Hansen, a londoni tudományos elemző társaság, az Airfinity alapítója. Éppen ezért szerinte a 700 milliós cél meglehetősen valószínűtlen, ők úgy gondolják, hogy idénre inkább a 380 millió orosz vakcinával beoltott lehet a reális várakozás, de ez is csökkenhet, ha néhány kiszervezett telephely nem úgy teljesít, ahogy azt tervezik. És a számok is ezt mutatják: a cég becslése szerint eddig mindössze 8 millió Szputnyik V-t szállítottak ki, miközben a Pfizer saját állítása szerint csak az elmúlt hónapban 65 millió dózist készített.

A gyártási kapacitásról a Financial Times Dimitrijevet is megkérdezte, aki azonban nem kommentálta az adatokat, de ígéretet tett arra, hogy egy hónapon belül közzéteszik, hogy kivel és mekkora mennyiségre szerződtek le. Mindemellett jelenleg hat orosz gyógyszergyártó cég készíti a vakcinákat, amit további kettő követhet hamarosan. Igaz, az innen kikerülő termékek leghamarabb nyáron kerülhetnek exportra, amikor az orosz lakosságot már beoltották.

Koronavírus – a második év
A sorozat további cikkei

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Minden hír a koronavírus-járványról
Sport Horn Andrea 2021. május. 13. 20:00

Ki osont be titokban és miért a magyar sportlövő szállodai szobájába?

Példátlan események követik egymást a hazai sportlövészeknél. Előbb a márciusi sportlövő-világkupán Újdelhiben a magyar férfi válogatott két tagja nem állt ki az egyik versenyszám döntőjére, mert harmadik társuk fegyvere szerintük szabálytalan volt. Az elmúlt napok pedig olyan, újabb fordulatot hoztak, amely miatt a magyar sportélet egyik legnagyobb botrányává fajulhat.