Német zsidó műkincskereskedők leszármazottjai a Guelf-kincseket szerették volna visszakapni, magyar holokauszttúlélők pedig deportálásukkor elkobzott javakért kértek kárpótlást. Az amerikai legfelsőbb bíróság mindkét ügyben kimondta saját illetéktelenségét.
Az amerikai legfelsőbb bíróság a nemzeti szuverenitás elvére hivatkozva kimondta saját illetéktelenségét, ily módon visszautalt az alsóbb bíróságokra két olyan pert, amit a náci vészkorszak túlélői és leszármazottaik indítottak Magyarország, illetve Németország ellen.
Előbbi ügyben (Hungary v. Simon, 18-1447) 14 magyar holokauszttúlélő perelte be még 2010-ben egy washingtoni bíróságon a magyar államot kárpótlásért azokért a javaikért, amiket deportálásukkor koboztak el tőlük vagy családjuktól.
Utóbbi középpontjában a 250 millió dollár (74 milliárd forint) értékre becsült Welfenschatz-, vagy Guelf-kincsek tulajdonjoga áll. A kincseket német zsidó műkereskedőktől vette meg a náci porosz kormány még 1935-ben. A tulajdonosok a leszármazottak szerint áron alul és kényszerből adták el azokat, ezért indítottak pert az USA-ban még 2015-ben.
A felperesek most legfeljebb azt tehetik, hogy újra alacsonyabb fokú bírósághoz fordulnak, és új érvekkel állnak elő követeléseik alátámasztására.
(Címlapi képünkön a Guelf-kincs egy darabja látható.)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.