Magyarország – modern értelemben véve – három háborút vívott 2020-ban. Politikai küzdelem folyik Európa jövőjéért, egészségügyi harcot vívunk a járvány ellen és hadat viselünk a gazdasági visszaeséssel szemben. Az első fronton döntő csatát nyert a magyar miniszterelnök, lengyel és szlovén támogatással”

– olvasható Matolcsy György a Növekedés.hu-n megjelent írásában.

A jegybank elnöke szerint „a győztes csata után folytatódik a háború a nemzetállamok Európájára és az Európai Egyesült Államokra vonatkozó víziók között. Az előbbi győzelmének jelentősége azonban az 1956-os magyar forradalomhoz mérhető. Bármit is hoznak a jövő ütközetei, az európai birodalom építése megakadt és 2030 körül már győzhetnek a nemzetállamok”.

Matolcsy szerint a járvány elleni harc sikeres volt 2020-ban, mert a két hullám ellenére nem tört át a vírus. „A társadalom, az egészségügy és a kormány jól állta a sarat. A magyar járványkezelés a nyugati országok élvonalában volt tavaly”. Ugyanakkor a gazdasági hadviselés vegyes eredményt hozott. Kitűnően vizsgázott a munkahelyek védelmében, jól teljesített a fogyasztási szint fenntartásában és megbízhatóan működött a pénzügyi rendszer működtetésében.

A beruházások, ezen belül az állami beruházások bővítése terén azonban inkább kudarc, mint siker a válságkezelés”

– fogalmaz Matolcsy.

Szerinte a magyar gazdaság visszaesése az európai középmezőnyben lesz a végleges adatok alapján. „Igaz, a hazai második hullám miatt végül nálunk sem volt lehetséges a 2019-es GDP-szint megőrzése. Mások azonban – németek, lengyelek, románok – jobbak voltak a beruházások, az építés, a közösségi fogyasztás fenntartása terén. Elérhettünk volna jobb teljesítményt, ha képesek lettünk volna ötödével emelni az állami beruházások szintjét, valamint az építőipari és különösen a lakásépítési teljesítményt” – írta.

A gazdaságvédelemre szánt pénzeknek legfeljebb a negyede mehetett válságkezelésre

2020 áprilisában hozta létre a kormány a Gazdaságvédelmi Alapot, eredetileg 923 milliárd forintot keretösszeggel, de mostanra már a háromezer-milliárd forinton is messze túl van az ebből adott támogatás. Gyakori kritika a kormánnyal szemben, hogy nem a válságkezeléshez igazán fontos célokra költött, de ezt nehéz volt konkretizálni, mivel ahhoz, hogy megtudjuk, pontosan mire vettek ki pénzt az alapból, a tavaly április óta megjelent összes Magyar Közlönyt egyenként kellett végignézni.