Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bárki számára elérhető online bevezető készült a mesterséges intelligencia világába. A kurzus nem rossz, bár nem is jó. A kormányzati háttérintézmény szokás szerint titkolja, mennyibe került, és miért pont azok csinálták, akik.
December elején elindult a kormány Digitális Jólét Programja (DJP) keretében a mesterséges intelligenciát bemutató, „MI Kihívás” névre keresztelt tudatosító kampánya, amelynek „célja, hogy 2021 végéig egymillióan átfogó képet kapjanak a technológiában rejlő lehetőségekről, és közülük százezren megismerjék a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető tudnivalókat”.
Utóbbi cél elérését a „Bevezetés a Mesterséges Intelligencia világába” című ingyenes online kurzus segíti. A kurzus működik, ingyen van, egy email-cím birtokában és egy egyszerű regisztráció után bárki elvégezheti. Ráadásul nem csak 100 ezer felhasználó regisztrálhat, hanem bármennyi, „folyamatosan elérhető az érdeklődők számára, és nem kerül lezárásra a százezer fő után sem” – erősítette meg a hvg.hu-nak a DJP-t bonyolító, azonos névre hallgató állami cég.
Mivel a kurzust bárki elvégezheti, a 100 ezres szám minden bizonnyal csak minimális célkitűzés, illetve úgy tűnik, csak az első 100 ezer nebuló kap tanúsítványt a kurzus elvégzéséről, ilyet:
Egyetemi jegyzet extrákkal?
Egyelőre a jövő zenéje, kiadnak-e egyáltalán valaha 100 ezer tanúsítványt, a kurzust ugyanis enyhén szólva nem reklámozzák agyon. A kormány hivatalos Facebook-oldalán az „MI kihívás” kifejezésre keresve hiába várunk az MI Kihívással kapcsolatos találatokat – a kormány számára a jelek szerint csak a Migráció kihívás.
Pedig a tananyag elkészült, ingyen van, akár büszkék is lehetnének rá, de legalábbis nincs ok rejtegetni. A hivatalos tájékoztatás szerint a kurzust az ELTE szakemberei dolgozták ki. Ezzel kapcsolatban persze felmerül, hogy pontosan mely szakemberek, és mennyi pénzért – a hvg.hu ezt firtató kérdésére a DJP mindössze annyi választ adott, hogy a „kurzust az ELTE Informatika Karának szakemberei készítették”.
Ami azt illeti, a tananyag egyes részei nagyon úgy festenek, mintha egy egyetemi bevezető kurzus jegyzetéből ollózták volna össze.
A kurzus amúgy nem sikerült nagyon rosszul, az összeollózottság látszik rajta, helyenként száraz, helyenként unalmas, interaktivitást pedig annyit sikerült belecsempészni, hogy az elején van egy 3x3-as amőba-játék, menet közben pedig alkalmanként kattintani kell, hogy előbukkanjon a szöveg, ami a legtöbb esetben amúgy is pont elfér ott. A kurzus egyáltalán nem hosszú, de úgy a negyedét biztos el lehetne hagyni – bőven vannak olyan részek, amik fölöslegesek, az átlagembert nem érdeklik, akit meg érdekel, az úgyis tudja (illetve majd megtanulja az ELTE-n a második félévben).
Nem rossz, de nem is olyan jó
Hibáitól eltekintve az anyag bevezető alapozásnak jó, benne van, amivel egy laikusnak a 2020-as évek elején jó tisztában lennie a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban.
Kezdve azzal, hogy micsoda is voltaképpen az MI? Mire jó egy ilyen, hol találkozhatunk vele? Milyen változatai vannak, és miben különbözik a Google utazástervezője egy T-800-as terminátortól? Az elméleti alapokon túl terítékre kerülnek hétköznapi, mindenkit foglalkoztató kérdések, mint például az, hogy elveszik-e a munkánkat az MI-k és a robotok (mielőtt a Skynet kirobbantja a harmadik világháborút)? A válasz egyébként az, hogy igen, de nem minden munkát, illetve nem minden munkát egyforma mértékben. Ráadásul lesznek új munkahelyek azok helyett, amiket elvesznek a gépek. De még az etikai kérdésekről is esik szó. Erkölcsös dolog például felrúgni egy robotot? Kell-e sajnálni a felrúgott robotot? Illetve ha egy önvezető autó elgázol egy idős nénit, felelőssé tehető-e a járművet irányító MI? És ettől részben függetlenül, balesetveszélyes helyzetben kinek az életét sodorhatja veszélybe az MI, a saját utasáét, vagy a zebrán átkelő gyerekét? Vagy esetleg az idős néniét a gyerek helyett?
Egyszóval a kurzus rossznak nem rossz, elkészült (bár nem tudni, mennyibe került), fönt van az interneten – nem világos, hogy a DJP, illetve a sokkal nagyobb eléréssel rendelkező kormány miért nem tukmálja boldog-boldogtalanra. Hacsak nem azért, nehogy lefagyjon a kurzusnak otthont adó szerver.
Az SDA-csoport újabb megbízása
Ami végül is benne van a pakliban, a hírek szerint ilyesfajta problémák is akadtak az elmúlt időszak másik ingyenes állami kurzusával, a mindenki számára elérhetőként beharangozott, Újratervezés névre keresztelt online informatikusképzéssel.
Főleg, hogy az Újratervezés tananyaga ugyanúgy a Nexius Learning online oktatási szoftverén futott, mint a Bevezetés a mesterséges intelligencia világába. Ahogy a tananyag készítőinek díjazását, a DJP azt sem árulta el a hvg.hu-nak, mennyi pénzt fizetnek a Nexius Learning üzemeltetőjének. Ami az ELMS Informatika Zrt. volna, az SDA-csoport tagja. Az SDA az állami oktatási szektor legnagyobb informatikai beszállítója, a Nexius Learning felületén fut például a központi online KRESZ-kurzus, az SDA-é a felsőoktatási intézmények által használt Neptun oktatásszervezési rendszer, közoktatási párja, a KRÉTA. De az SDA-csoport egyik tagja kapta meg 2016-ban a kormányhivatalok egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszere (EKEIDR) kiterjesztéséről szóló megbízást, egymilliárd forintért.
Nem az SDA hibája, hanem a programot uniós pénzből lebonyolító Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalé (NSZFH), hogy az Újratervezés programot botrányok sora kísérte. Sőt talán leginkább a kormányé, amely tavasszal a járvány kitörése után szemmel láthatóan kapkodva próbált bejelenteni legalább jól hangzó lépéseket. A program nyitott alapozó képzésére több mint 60 ezer ember regisztrált, aztán csak menet közben derült ki, hogyan és milyen szakképzések lesznek elérhetőek azoknak, akik azt elvégzik. Ami végül 8 ezer embernek sikerült – közülük ezer kezdhette meg a szakképzések valamelyikét, de az is csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy ilyen szűk a keret, és hogy rangsorolt felvételikkel lehet bekerülni.
MI stratégia
Az MI Kihívás, illetve azon belül a Bevezetés a mesterséges intelligencia világába a kormány MI stratégiája keretében, illetve a kormány által iparági szereplők képviseletére összehozott MI Koalíció égisze alatt valósult meg.
Magával az elkészült stratégiával az MI hazai szakértői is elégedettek, egyikük a HVG érdeklődésére úgy fogalmazott: az Innovációs és Technológiai Minisztérium meglepően nyitott volt a véleményükre, és szabad kezet kaptak abban, hogy alulról építkezzenek. Ennek eredményeként a dokumentum nem hallgatja el a nehézségeket sem. Például azt, hogy egy 2011-ben elfogadott törvény ellenére a közigazgatási adatvagyon mind a mai napig csak korlátozottan hozzáférhető, vagy hogy a magyarok digitális tudása jelentősen elmarad az európai átlagtól. Illetve hiába lép fel egy kis nemzet nagy mellénnyel, a magyart viszonylag kevesen beszélik, ezért az annak használatára épülő fejlesztések nem kifizetődőek.
A stratégiában nem szerepel, de maga a kormány és a kormányzati szervek, szervezetek ha nem is nehézséget jelentenek a stratégia megvalósításában, de legalábbis a már megszokottnak nevezhető átláthatatlanságot, titkolózást folytatják – például amikor nem árulják el, hogyan és mennyi pénzért jött össze az MI Kihívás online kurzusa.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
