Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás tekintetében továbbra is a sereghajtók között vagyunk az EU-ban.
Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) 2019-ben az Európai Unióban – ez derül ki az unió statisztikai hivatalának kedden publikált jelentéséből.
Az Eurostat által közzétett adatok szerint 2019-ben ez a mutató 6 százalékkal volt magasabb az euróövezetben, mint az uniós átlag (100 százalék). A tagországok közül Luxemburg szerepel az első helyen, ahol az uniós átlagnál 35 százalékkal magasabb egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, a második helyen Németország (+22 százalék), a harmadikon pedig Ausztria (+18 százalék) áll a 2019-es adatok szerint.
Az uniós átlagot a három országon kívül még hat tagállam haladta meg, Dánia, Belgium, Hollandia, Finnország, Franciaország és Svédország.
Magyarországon az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az uniós átlag 65 százaléka volt 2017-ben, 2018-ban pedig 66 százalék, tavaly egy pontot emelkedett 67 százalékra. Ezzel 2019-ben csak az uniós átlag 58 százalékát elérő Bulgáriát és Horvátországot (az átlag 66 százaléka) előzzük meg.
Ha a nem EU-tag országokat is nézzük, akkor Norvégia, Svájc és Izland is az uniós átlag fölötti értékeket ért el 2019-ben, Magyarországnak pedig Montenegrónál, Szerbiánál, Észak-Macedóniánál, Albániánál és Bosznia-Hercegovinánál is jobbak voltak a mutatói.
Az Eurostat jelentése szerint 2019-ben az egy főre jutó hazai össztermék szintén 6 százalékkal volt magasabb, mint az átlag. Luxemburg főlénye itt kimagasló, a miniállamban az egy főre jutó GDP 260 százaléka volt az uniós átlagnak, a második helyen Írország (+93 százalék), míg a harmadikon Dánia (+30 százalék) szerepel.
Magyarország esetében ez a szám az uniós átlag 73 százaléka, ezzel viszont Bulgária és Horvátország mellett Szlovákiát, Lettországot, Görögországot és Romániát, a nem EU-tag országok közül pedig Törökországot, Montenegrót, Szerbiát, Észak-Macedóniát, Albániát és Bosznia-Hercegovinát is megelőzzük.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.