Hiába határozza meg a járvány és az azzal kapcsolatos intézkedések a mindennapokat, mégsem emiatt övezte a legnagyobb várakozás az uniós állam- és kormányfők csütörtök esti videokonferenciáját. A magyar és a lengyel kormány álláspontja az uniós költségvetés és az újjáépítési alap blokkolása kapcsán egész Európában nagyon komoly párbeszédet indított el, számtalen felhívás és figyelmeztetés hangzott el, de az álláspontok nem közeledtek. Budapest és Varsó a jogállamisági feltételek miatt akár arra is hajlandó, hogy megvétózza az összesen 1800 milliárd eurós csomagot. Ezzel a témával kezdték a tanácskozást a tagállami vezetők, majd negyedóra múlva már a következő napirendre, a járvánnyal összefüggő koordinációra tértek át.

Annyit megtudtunk, hogy a költségvetés témájáról Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Angela Merkel, a soros elnökséget betöltő Németország kancellárja adott összefoglalót. Ezt követően Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök adta elő saját álláspontját és erősítette meg a vétózás lehetőségét. Szintén az ő pártjukon, de saját oldaláról a vétót nem említve szólalt fel Janez Jansa szlovén miniszterelnök is. Vita nem volt, a témát lezárták azzal, hogy egyrészt a videokonferencia nem alkalmas egy ilyen kérdés megtárgyalására, másrészt a német elnökséget kérték fel a megoldás kidolgozására.

Angela Merkel azt mondta berlini sajtótájékoztatóján, hogy

kötelesek vagyunk megoldást találni, ez egy komoly és fontos probléma, amit meg kell oldani, keményen dolgozunk ezen.

Charles Michel arról beszélt sajtóértekezletén, hogy a júliusban megkötött megállapodást mielőbb meg kell valósítani és folytatni kell a tárgyalásokat annak érdekében, hogy mindenki számára megfelelő megoldás szülessen.

A jogállamiságot a tagállamok nagy többsége támogatja, de van néhány tagállam, amely nem támogatja ezt a többséget

- mondta Michel, aki egyszer sem ejtette ki sem Magyarország, sem Lengyelország, vagy vezetőik nevét. Annyit mondott még, hogy "senki sem becsüli le a téma jelentőségét és az előttünk álló akadályokat, a júliusi döntések megvalósítása, vagyis a kilábalási program megkezdése azonban kulcsfontosság az európai emberek és a vállalkozások számára".

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a koronavírus-helyzet koordinálásával kapcsolatban elmondta, hogy a tagállamok körében széles körű támogatást kapott a tesztelés jobb összehangolása. Abban is egyetértés volt, hogy az antigéntesztek és a PCR-vizsgálatoknak ki kell egészíteniük egymást. Az oltásokkal kapcsolatban sok vezető rámutatott a logisztikai kihívásokra, ezen a téren minél jobban fel kell készülni a vakcinák szállítására, tárolására. Az is elhangzott, hogy az Európai Gyógyszerügynökség tájékozatása alapján legkorábban december második felében kaphatja meg a Pfizer-Biontech cégek közös fejlesztése, illetve a Moderna vakcinája az engedélyeket az EU-ban, arra azonban nem adtak választ, hogy ez esetben mikor kerülhet forgalomba a vakcina. Ugyancsak egyetértettek abban az állam- és kormányfők, hogy közös kommunikációs erőfeszítések kell folytatni az emberek vakcinákkal kapcsolatos esetleges kétségeinek eloszlatására.

A tagállami vezetők beszéltek a korlátozások majdani feloldásáról is.

Tanulnunk kell a múltból és óvatosabbaknak kell lennünk, amikor az enyhítésekről lesz szó. Az év végi ünnepeket mindannyian szeretnénk megünnepelni, de biztonságosan

- mondta ezzel kapcsolatban Charles Michel. Az is kiderült, hogy a csúcstalákozón nem kerül szóba az az orosz oltás, amelyet – ha alkalmas – Magyarország szeretne forgalmazni és gyártani is , Von der Leyen csupán annyit mondott ezzel kapcsolatban: fontos, hogy a használatba kerülő oltóanyagok esetében átlátható legyen a fejlesztés. Az EUrológus egy tanácsi tisztviselőtől megtudta, hogy Szlovákia köszönetet mondott Magyarországnak és Ausztriának a védekezésben nyújtott támogatásért és hogy élénk érdeklődés mutatkozott a szlovák és az ír tömeges tesztelés iránt.

Arról nem született döntés, hogy a költségvetési kérdésekről, a magyar-lengyel vétóról külön csúcstalákozót rendezzenek. A jelenlegi menetrend alapján legközelebb december 10-11-én tárgyalnak az állam- és kormányfők, de nem egyértelmű, hogy az videokonferencia vagy személyes találkozó lesz.