Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Csökkent a családtámogatások összege 2008 és 2019 között. Legalábbis, ha nem vesszük figyelembe a tehetősebbekre kihegyezett új támogatásokat, mint amilyenek az adókedvezmények, a hiteltámogatások, a vásárlási támogatások.
62 milliárd forinttal kevesebbet költött a kormány a központi költségvetésből „családi támogatások” címszó alatt 2019-ben, mint 2008-ban – derül ki a tavalyi büdzsé teljesülését bemutató zárszámadásból. 2008-ban ebből a költségvetési keretből 461 milliárdot fizettek ki a második Gyurcsány-kormány utolsó teljes (és a gazdasági világválság előtti) évében, miközben a negyedik Orbán-kormány első teljes (és a járvány/gazdasági világválság előtti) évében csak 399 milliárdot. Az összeg számszerű csökkenése is hatalmas, és közben volt 41 százalék kumulált (vagyis összeadódó) infláció, így az árak emelkedését is figyelembe véve a különbség még sokkal nagyobb.
A gyed a TB-kasszából megy
Ebben a költségvetési kalapban található a családi pótlék és a gyes (gyermekgondozási segély, illetve – minthogy a Fidesz a „segély” szótól is irtózik – újabb nevén gyermekgondozást segítő ellátás), mint a legnagyobb tételek. A „családi támogatások” csökkenése nem meglepő, a családi pótlék ugyanis épp 2008-ban emelkedett utoljára. A társadalom elöregedése miatt viszont egyre kevesebb a gyerek, vagyis változatlan összeg mellett egyre kevesebb családi pótlékot kell kifizetni utánuk.
Igaz, a fontosabb családtámogatási eszközök közül a gyed (gyermekgondozási díj) és a csed (csecsemőgondozási díj) sem ebben a költségvetési kalapban található, hanem a társadalombiztosítási kasszában. Ezeket is figyelembe véve a költségvetésből kifizetett családtámogatások már emelkedtek 2008-hoz képest, lényegében kizárólag a gyed emelkedésének köszönhetően. Ehhez a keresetek emelkedése is kellett, a gyedet ugyanis a kereset alapján számítják, de tény, a kormány az elmúlt években emelte maximális összegét, és szélesítette a gyedre jogosultak körét. Ennek ellenére
az inflációt is figyelembe véve a kifizetett családtámogatások 2019-es szintje gyeddel és cseddel együtt sem érte el a 2008-as szintet.
A családi adókedvezmény vette át a családi pótlék helyét
Más a helyzet, ha figyelembe vesszük a Fidesz nagy újítását (mármint 2011-es bevezetésekor újítás volt), a családi adókedvezményt. Ezt hozzászámolhatjuk a fentiekhez. Egyrészt azért, mert a Fidesz deklaráltan és az „aki nem dolgozik, ne is egyék” elv (avagy: munkaalapú társadalom) jegyében elsődleges családtámogatási eszközként tekint rá. Másrészt a gyerekes háztartások az adókedvezményből is rendszeres, elkölthető havi jövedelemhez jutnak, ellentétben a kormány által preferált támogatott hitelekkel, autóvásárlási támogatással stb. A központi költségvetés oldaláról pedig a családi adókedvezmény ugyan nem kifizetés, de az egyenleget rontja, mivel be sem folyik oda.
A családi adókedvezmény nagyot dobott a költségvetés által a családoknak juttatott összkiadáson, nem csak a bevezetésekor, hanem azóta is. Az adókedvezménnyel együtt a családtámogatások összege 2019-ben nemcsak számszerűen, hanem az inflációt figyelembe véve is meghaladta a 2008-as szintet. Vagy ha úgy tetszik
az adókedvezménnyel együtt a Fidesz reálértéken növelte a családtámogatások összegét.
Az adókedvezmény nélkül azonban a családtámogatások értéke reálértéken csökkent.
Kevésbé hízelgő a kép, ha a családtámogatásokat a központi költségvetés egészéhez viszonyítjuk. Az államháztartás ugyanis 2,5-szörösére hízott 12 év alatt, kiadási főösszege 9 ezer milliárdról 22,7 ezer milliárd forintra. Eközben a családtámogatások összege közel sem nőtt 2,5-szörösére.
Más szóval a családtámogatások súlya csökkent a költségvetésben. Ez egyébként igaz a szociális juttatásokra általában. 2008-ban az állam „társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra” a kiadások 34,3 százalékát költötte, ami akkoriban a GDP 17,4 százalékával volt egyenértékű. 2019-ben a kiadások 27,5 százaléka ment erre a területre, az aktuális GDP 12,4 százalékával egyenértékű összeg.
Olcsó, jól kommunikálható intézkedések
De mindeközben a Fidesz nemcsak a családi adókedvezmény bevezetésével szabta át a családtámogatási rendszert, hanem a különféle, újabb és újabb kedvezmények bevezetésével. Családok otthonteremtési kedvezménye (csok), többgyermekesek jelzáloghitel-elengedése, gyesen és gyeden lévők hallgatói hitelének támogatása, nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, babaváró hitel stb. A hírek szerint 2021-től a gyerekesek lakásfelújítási támogatást is igényelhetnek.
E támogatási formákban közös, hogy relatíve – mármint a költségvetés egészéhez, illetve az univerzális támogatásokhoz képest – kicsi a forrásigényük. Például a többgyerekesek jelzáloghitel-elengedése 2019-ben összesen csak 5,6 milliárdba került, az autóvásárlási támogatásra 8 milliárd forint ment el, a diákhitel-támogatások pedig félmilliárdot sem vittek el.
Egyszóval ezek olcsó intézkedések mondjuk a családi pótlék jelentős emeléséhez képest, de politikailag mindegyikkel alá lehet támasztani a „családbarát kormány” narratívát. Sok kicsi persze sokra megy, azt nem lehet mondani, hogy a Fidesz vezette állam ne költene sokat a családok támogatására. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a 2010 óta bevezetett intézkedések a tehetősebb, illetve magasabb keresetű családok felé billentették el a rendszert. Kezdve a jövedelemadó-kedvezménnyel, de mondjuk a diákhitel-támogatással se sokat ér az a szülő, akinek nincs diákhitele, ide tartozik minden magyar, aki nem járt felsőoktatási intézménybe. Az autóvásárlási támogatással se megy messzire az a család, ahol fél kiló kenyér megvásárlása is gond, nemhogy fél autóé. Vagy házé. És ez nem csak a munkanélküliekre lehet igaz, alacsony keresetből sem könnyű több millió forintot kigazdálkodni autóra és házra. A minimálbér nettója 2020-ban 107 ezer forint, ami egy nem túl extravagáns albérlet kifizetésére sem feltétlenül elég.
A rendszer ezért még a „munkaalapú társadalom” és a „családbarát ország” metszetében (esetleg: munkaalapú család) működő államvezetési filozófiába sem illeszkedik tökéletesen. Ugyanakkor felveti a kérdést, hogy közben lehet-e mellőzni azokat a családokat, amelyek nem esnek bele a tehetősebb-munkaalapú halmazba – beleértve az ezekben a családokban élő gyerekeket.
A nép csak nem akar szaporodni
A kialakított rendszer azt a kérdést is felveti, hogy mennyire szolgálja jól a másik kitűzött célt, a társadalom elöregedésének és a népesség csökkenésének megállítását, vagyis a termékenységi ráta feltornázását. Magyarország termékenységi mutatói egyáltalán nem rosszabbak, mint az Európai Unió átlaga, sőt az erős középmezőnyben szerepelünk. Hazánk termékenységi mutatója jelenleg 1,53 körül alakul, ez azt jelenti, hogy egy magyar nőnek átlagosan ennyi gyereke születik életében. (Ugyanez a szám 2011-ben még csak 1,24 volt.) Európában a franciák rendelkeznek a legjobb mutatókkal, náluk ez a szám 1,9, de még így is alatta vannak annak, ami ahhoz szükséges, hogy egy ország népessége újratermelje saját magát (2,1).
Elmarad a nagy népességrobbanás, de jóval kevesebben halnak meg, mint tavaly
Folytatódik a jó tendencia: kicsivel többen születnek és sokkal kevesebben halnak meg Magyarországon idén, mint egy évvel korábban.
A HÉTFA kutatóintézet és elemzőközpont tanulmányából, melyet az Európai Bizottság megrendelésére készített, az derült ki, hogy bár a Fidesz családpolitikájának vannak olyan elemei, amelyek pozitívan befolyásolják a születésszámot, a teljes rendszernek összességében igen alacsony a hatása, sőt sok olyan elemet is tartalmaz, ami egyáltalán nem segít rajta.
„A női foglalkoztatást segítő intézkedések, a bölcsődei férőhelyek növelése, az elérhető munkajövedelem növekedése, a lakásvásárlási támogatások, vagy akár a családi adókedvezmény, ha nem is kiugró mértékben, de pozitív hatással vannak a születésszámra” – mondta Szabó-Morvai Ágnes, az intézet vezető kutatója.
Ugyanez már nem mondható el a rendszer egészéről, vagy akár az olyan támogatásokról, mint a családi pótlék, vagy a gyes. Ehhez kapcsolódóan a kutató arra is rámutatott, hogy a jelenlegi családtámogatások leginkább a harmadik gyermek megszületését ösztönzik, az első gyermek vállalásában viszont nem az állami támogatás, hanem az anya munkahelyi helyzete a döntő.
Egyébként a magyarországi népesség fogyását gyakorlatilag lehetetlen megállítani, már a 2,1-es termékenységi ráta eléréséhez csoda kellene, és az sem lenne elég, a népesség ugyanis az 1980-as évek eleje óta fogy, így a jelenleg szülő korban lévő réteg már kevésbé népes, mint az idősebb korosztályok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
