A magyar lett az EU legdrágábban működő állama
GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.
GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.
A kormány megint másra hárítja a felelősséget – derül ki a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatból, amely a recessziót és az inflációs rekordot „az elhibázott brüsszeli szankciókkal” és az uniós támogatások visszatartásával magyarázza.
A 2022-es költségvetési folyamatokat bemutató zárszámadás szerint a kormány 2021-ben úgy látta, jobban alakulnak a folyamatok a vártnál, ebből futotta a választások elé időzített osztogatásra. Vagyis nem futotta, már 2021 decemberében megszorításokat vezettek be, aztán jött az ukrajnai háború, végül a rengeteg különadóval együtt is 4,7 ezer milliárd forintos hiány. A sportkiadások viszont nem szálltak el.
A tavalyi költségvetés módosítását és a zárszámadás elfogadását négy fideszes és két független képviselő akadályozza.
Leginkább versenysportra ment pénz, a tömegsportra csupán alig több mint 23 milliárd forint jutott.
Csak a kohéziós programokra 1,2 ezer milliárd forint érkezett az uniótól Magyarországra 2021-ben, miközben az ország feleennyit fizetett be. A vártnál gyorsabb gazdasági visszapattanás miatt szinte minden adónemből több pénz folyt be az államkasszába a vártnál. Az állam 1,3 ezer milliárd forint adóbevételről mondott le a különféle adókedvezményeken keresztül – a sport tao-kedvezmény 140 milliárdba került.
Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben. Be nem tervezett milliárdokat vitt el egyebek mellett a vadászati világkiállítás, a kínai Fudan egyetem, egy szerencsés vizsgálókesztyűgyár. A felsőoktatásra a tervezettnél sokkal több pénz ment el – a modellváltással kiszervezett egyetemekre is.
A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”.
Nagyon nem úgy alakult a 2021-es költségvetés, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna, még a sarokszámok sem stimmelnek, a hiány duplája a tervezettnek, a kiadási oldalon 17 százalékos az eltérés.
Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.
Kilencéves csúcsra nőtt az infláció; benyújtották a 2020-as zárszámadást, de alig derült ki belőle valami arról, mire költötték a gazdaságvédelemre szánt pénzeket; újra felvetődött, hogy szigorúbban szabályozza a politika a Facebook működését. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.