Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miközben az euró ára már 365-nél is járt, utolsóként az MNB is elismerte, hogy idén recesszió lesz; minden idők legnagyobb otthonteremtési programját ígérte meg Novák Katalin; leállt a Hajógyári-sziget gátépítésének előkészítése. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Elesett az optimizmus utolsó bástyája is. Nemrég Matolcsy György jegybankelnök még arról értekezett, hogy nem lesz idén recesszió, most azonban a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntés indoklásában is borúlátó hangnemre váltott, majd kiadta az inflációs jelentését, így aztán kiderült: már a jegybankban is 5,1-6,8 százalékos recesszióval számolnak. Emellett úgy számolnak: 2022-ig marad a magas infláció, a vállalkozásoknál leépítések jönnek, a reáljövedelem csökken a prognózis szerint.
Ahogy napról napra több száz új koronavírusos fertőzöttet diagnosztizálnak, úgy esik az országba vetett befektetői bizalom is. A forint/euró árfolyam 365-ig esett. A mostani gyengülés nem csak Magyarország kritikája, a befektetők szinte minden közép-európai deviza helyett euróba vagy dollárba menekítik át a pénzüket, de az nem segít, hogy a forint már alapból gyengén várta a második hullámot.
Az MNB az alapkamaton nem változtatott. Egy fontos döntést így is meghozott, amit bújtatott kamatemelésként is lehet értékelni: az egyhetes betét kamata eddig megegyezett az alapkamatéval, most azonban 0,15 százalékponttal fölé került.
A jelen tehát nem valami fényes, de szép víziókban így sincs hiány. A Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésének első előadója Matolcsy György volt, aki arról beszélt: erős geopolitikai karaktere lesz ennek az évtizednek, és pénzügyi forradalom jön. A válságot pedig gazdaságilag és társadalmilag is kezelni kell – mondta, amiben a legnagyobb meglepetés az volt, hogy elismerte, válság van.
A vándorgyűlésen felszólalt Varga Mihály is. Ő arról beszélt: ami az előnyünk volt az elmúlt években, az most a hátrányunkká vált, szenved az autóipar, a vendéglátóipar és a szolgáltató szektor is. A pénzügyminiszter szerint bár szép eredmény, hogy az elmúlt években csökkenteni tudtuk az államadósság mértékét, de a mostani válság miatt akár 5–6 évet is visszaléphetünk az adósságcsökkentésben.
Hatályba lépett a korábbinál szigorúbb szabályozás a maszkviseléssel kapcsolatban. Mostantól kötelező maszkot viselni a tömegközlekedési eszközökön, a várótermekben, a megállókban, a plázákban, a színházakban, a mozikban, a múzeumokban, a könyvtárakban, a postán. Körbenéztünk, hogy komolyan veszik-e az emberek az előírásokat, és arra jutottunk: nem igazán.
Budapesten a megállókban nem sokan hordtak maszkot, a járműre felszállva azonban szinte mindenki, igaz, az orrot eltakarni már nem mindenkinek sikerült. Jártunk olyan bevásárlóközpontban, ahol pont az eladók nem vették komolyan a szabályt. Szegeden most is kevesen takarják el az arcukat a tömegközlekedésen, de egyre többen óvatosak.
A MÁV-Startnál a kalauzok felelőssége, hogy maszkban legyenek az utasok, többször meg is állt a vonat a renitensek miatt. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete azt kérte, hogy minden maszkban töltött két óra után járjon tíz perc pihenőidő. Egy pécsi takarékban pedig kötelezővé tették, hogy a belépés után mindenki vegye le a maszkját, amíg lefényképezik – miután fél éven belül kétszer is rabló járt ott, legutóbb orvosi maszkot húzva.
A hét képe: a HVG-hez érkezik az EUrologus.
Minden idők legnagyobb otthonteremtési programját ígérte Novák Katalin frissen kinevezett, családokért felelős tárca nélküli miniszter. Az ígéret váratlanul érte a szakmát, már csak azért is, mert a most induló rozsdaövezeti fejlesztési program kidolgozását szélesebb körű egyeztetés előzte meg, most azonban nem volt ilyen.
Van olyan, a piacvezetők közé tartozó fejlesztő, aki a nagy nemzeti lakáspolitika születését véli felfedezni. Egy kutató azonban azt vetette fel: a kormány a keresletet növelné, de már a csok miatt is elszálltak a négyzetméterárak, annyira nem bírta a kínálat követni a felpumpált keresletet.
Csökkent a Bethlen Gábor Alapon keresztül határon túlra juttatott állami támogatások összege 2019-ben, bár még így is 60 milliárd lett. A külügyminisztérium saját támogatásaival együtt majdnem 100 milliárd ment határon túlra, és akadnak még ismeretlen tételek a költségvetésben.
Ahogy a korábbi években, a BGA nem pályázati úton, hanem „egyedi támogatások” keretében osztotta szét a pénz nagy részét, egész pontosan 48 milliárd forintot. A legtöbb pénz, 24 milliárd forint Erdélybe ment. Jutott pénz egyházaknak, de a jégpályák építése sem maradhatott ki.
Hiába ígérte a kormány azt, hogy leállítják a Hajógyári-sziget gátépítésének tervezését és így megmenekül 15,3 hektár ligeterdő, folytatódott a projekt előkészítése – jelezte kedden Karácsony Gergely. A kormány nevében Gulyás Gergely reagált: a Miniszterelnökséget vezető miniszter – aki korábban bejelentette, hogy nem lesz olyan projekt, amelyet nem támogat az önkormányzat – azt írta, hogy a főpolgármester szellemekkel harcol.
Mint később kiderült, ekkor még valóban folyt az engedélyezési eljárás. Szerdán azonban az Országos Vízügyi Főigazgatóság visszavonta a fejlesztésre vonatkozó kérelmet. A hatóságnak pedig így nem volt más választása, megszüntette az engedélyezési eljárást. Mi még az előtt készítettünk videóriportot a szigetnél, hogy a politikusok újra egymásnak ugrottak volna – annak jártunk utána, milyen környezeti kárral járna a gátrendszer felépítése és hogy mióta van már a napirenden a terület beépítése.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
