Hároméves rekordra nőtt a munkanélküliség júniusban. Pedig 58 ezer ember talált már állást május óta, de sokan, akik eddig csak inaktívnak számítottak, júniusban jutottak el a munkaügyi hivatalba, így a statisztikában csak akkor kerültek be a munkanélküliek közé. Kiveséztük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat számait a regisztrált álláskeresőkről, és arra jutottunk: a nagyvárosokat és a gazdagabb megyéket jobban megütötte a válság, mint a kistelepüléseket. A falvakban már eddig is rossz volt a helyzet, a városok munkaerőpiacának állapota most romlott nagyobbat. A legkevesebben még így is Budapesten vannak állás nélkül, pedig a munkakeresők száma majdnem megduplázódott ott február óta.

Aki viszont dolgozik, az nem jár rosszul: a KSH 398 ezer forintos átlagfizetést mért. Igaz, ide csak azok számítanak, akik 5 főnél nagyobb cégnél dolgoznak teljes állásban, vagyis a kis cégek dolgozói és azok, akiket a válság miatt részmunkaidőre küldtek, nem rontják a statisztikát.

Térképre tettük, hogy kik, hol, és mennyi közpénzt kaptak a Balatonnál hotelfejlesztésre a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy programjából. Összesen 16 hotel tulajdonosának járt 43,4 milliárd forint, felerészt uniós, felerészt magyar állami közpénzből.

Jelentkezzen, akit meglep: a program legnagyobb, milliárdos nyertesei kormányközeli tulajdonosi körhöz köthetők. Csak a májusban szétosztott 83 milliárd forintból 17,7 milliárd jutott a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szállodáknak. De Tiborcz István egykori üzlettársainak, vagy épp Szíjj Lászlónak a cégei is jól jártak.

Sorra jönnek ki a második negyedéves GDP-adatok - a válság súlyosságát nem is lehetne jobban jellemezni, mint azzal, hogy az EU és az Egyesült Államok GDP-je sem zuhant még soha akkorát, mint most. Az EU-ban az egy évvel korábbihoz képest 14,4 százalékos volt a visszaesés a második negyedévben, eddig csak két ország, Lettország és Litvánia statisztikai hivatala adott le olyan adatot, amely 10 százalékosnál kisebb visszaesést mutat, de például Spanyolországban 22,1, Franciaországban 19, Olaszországban 17,3 százalékos esést mértek, Németország pedig ott tart, hogy a 11,7 százalékos visszaesés európai összehasonlításban nem is annyira rossz. Ha az összkép nem is, a pontos szám még sokat változhat, most a statisztikusok szerint is hiányosak az adatok. Az mindenesetre már látszik, hogy a kontinens keleti fele úszta meg egy kicsit könnyebben az első hullámot.

Az Egyesült Államokban az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékos a visszaesés. Egy jobb hét után újra nőni kezdett az első alkalommal munkanélküli segélyt kérő amerikaiak száma is, egy hét alatt 1,43 millióan regisztáltak a hivatalokban. Eközben a fertőzöttek száma is újra nőni kezdett, ahogy több állam is a járványügyi szabályok lazításáról döntött, emiatt aztán sok helyen újra elrendelték cégek leállítását - vagyis úgy tűnik, sikerült annyira félrekezelniük a helyzetet, hogy a fertőzések számában is világelsők lettek, miközben a gazdaságuk is zuhan.

A hét képe: a Népligetnél 78 milliárd forintból épülő kézilabdacsarnok látványterve - az építkezés sokáig látványterv nélkül zajlott, ezen a héten mutatták csak be a képeket. Majd az is kiderült, hogy az épületet megkapja az FTC.

Nem 17,4 milliárd forintot költött az állam a korábban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőmű megvásárlására, hanem 75 milliárdot - ezzel a váddal állt elő az MSZP, miután közérdekű adatigényléssel kikérték a vásárláshoz kapcsolódó papírokat. Elolvastuk mi is a dokumentumokat, és arra jutottunk: valóban sokkal drágább volt az üzlet a 17,4 milliárdos vételárnál, de csak 44 milliárdjába került az államnak az erőmű megszerzése.

A dokumentumokból az olvasható ki: az MVM - vagyis az állam - hitelekkel terhelten, a terhekkel olcsósítva vette az erőműcsoportot, most pedig tehermentesíti a cégeket. Így végső soron annyit ad értük, mintha alapból tehermentesen vette volna őket.

A magyar kikötő mellé magyar kereskedőház is lesz Triesztben, legalábbis ennek a létrehozására írt ki közbeszerzést az állami tulajdonban lévő CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Kft. A CED-et korábban MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft.-nek hívták, akkoriban a csúfos kudarcba fulladt globális kereskedőházi rendszert építgető MNKH Zrt. leánya volt.

A trieszti kikötői terület és a kikötőüzemeltetési koncesszió megszerzése azonban elakadt, a hivatalos megfogalmazás szerint a terület adásvételének a lezárása még folyamatban van. Ezt most a koronavírus miatti leállásokkal magyarázzák, csakhogy már januárban, amikor még csak az első megbetegedést regisztrálták Olaszországban, késés volt. Arról akkor azt mondták: a „tranzakció akkor tekinthető befejezettnek, amikor minden, az adásvételi szerződésben szereplő feltétel teljesült”.

A navigációs rendszerei mellett a sportoláshoz használt órákat és okosfelszereléseket forgalmazó Garmin napokra leállt. A cég sokáig nem kommentálta, mi történt, de a kiszivárgott belső információk szerint egy zsarolóvírus miatt nem fértek hozzá a saját adataikhoz. Azóta megerősítették: valóban hackertámadás történt.

A pletykák arról szóltak, hogy egy orosz hackercsoport, az Evil Corp áll az akció mögött, akik tízmillió dollárral zsarolták a céget. Az Evil Corp első embere Makszim Jakubec, akiről főként azt érdemes tudni, hogy az FBI ötmillió dollárt ajánlott annak, aki segít bíróság elé állítani őt. Erre nincs sok esély, nem valószínű, hogy valaha is elhagyja Oroszországot, ott pedig jók a kapcsolatai, az apósa a KGB utódszervezetének, az FSZB-nek volt tisztje.

Ma már tisztán látszik, hogy néhány hónap nem lesz elég a turizmus talpra állására, „amíg nem lesz vakcina, a klasszikus ki- és beutaztató piac nem fog beindulni számottevően” - mondta egy utazási iroda tulajdonosa. Szerinte ahhoz, hogy egy magyar utazási iroda talpon maradjon, egy-másfél évre elegendő tartalékra van szükség, ennyi pénze azonban valószínűleg egyetlen cégnek sincs a szektorban.

Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke is azt mondta, hogy drámai helyzetben vannak a magyarországi utazási irodák. A szakmában eddig átlagosan 10-15 százalékos volt a leépítés, az elnök tart attól, hogy akár 50-60 százalékos további elbocsátás is várható. A héten a kormány azt is bejelentette, hogy a zenés-táncos rendezvényeket augusztus második felében sem lehet megtartani 500 főnél több vendéggel, vagyis a fesztiválok elmaradnak.