Az Európai Parlament felmérése szerint a magyarok több mint ötödének gondjai vannak a számlák, hitelek kifizetésével, 15 százalékuk pedig barátaitól, családjától kért pénzt, hogy túlélje a válságot.
Sokkal súlyosabban érintette a magyarok anyagi helyzetét a koronavírus-járvány az uniós átlagnál – derült ki egy EU-s közvélemény-kutatásból. A felmérést 27 uniós tagállamban, közel 25 ezer megkérdezett részvételével végezték, Magyarországon több mint ezren válaszoltak a feltett kérdésekre.
A válaszokból érdekes kép rajzolódott ki arról is, mit gondolnak a magyarok az EU szerepéről, miközben a kormány folyamatosan az uniós válságkezelést hibáztatja. A megkérdezett magyarok 57 százaléka ugyanis egyetértett azzal, hogy az EU-nak nagyobb hatásköröket kellene adni olyan válságok megoldására, mint a koronavírus-járvány (teljesen 16, általában pedig 41 százalékuk értett egyet ezzel a kijelentéssel). Az EU-s átlag ugyanebben a kérdésben valamivel nagyobb, 68%.
Szintén eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy az Európai Uniónak kell-e a jelenleginél nagyobb pénzügyi eszközzel rendelkeznie a járvány következményeinek kezelésér. A magyaroknak mindössze 40 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre, míg az EU átlaga 56%.
A magyarok 42 százaléka szerint elég pénze van az uniónak a járványkezelésre, ez igencsak messze áll az uniós átlagtól, ami mindössze 30 százalék.
A felmérésben rákérdeztek arra is, mire költsék az uniós költségvetés forrásait, ebben nagyjából egyezik a véleményünk a többi tagországgal. A legtöbben a következőket említették:
- egészségügy (EU 55, magyarok 53%)
- gazdaság helyreállítása, vállalkozások támogatása (EU 45 magyarok 50%)
- foglalkoztatás, szociális ügyek (EU 37 magyarok 38%)
- klímavédelem, környezetvédelem (EU 36 magyarok 39%)
- bevándorlás (EU 15, magyarok 14%)
Érdekesség viszont, hogy a magyarok többet költenének védelemre és biztonságpolitikára (27 százalékuk említette, míg az EU-s átlag 18%).
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az unióban élők egy része még nem is hallott a koronavírus-járványra válaszul hozott EU-s intézkedésekről. Mindössze 36 százalékuk van teljesen tisztában azzal, hogy mit tett az EU a járvány alatt, 41 százalékuk pedig ugyan hallott ilyenről, de nem tudja, mik azok.
Miközben a kormány folyamatosan bírálja Brüsszelt, érdekes fejlemény, hogy a magyarok az átlagnál elégedettebbek a járvány kezelésére hozott EU-s intézkedésekkel: az itthon megkérdezettek közel fele válaszolta azt, hogy „eléggé elégedett”, szemben a 43 százalékos EU-s átlaggal.
Az igazi különbségek ott mutatkoztak ki, ahol a felmérés készítői arra kérdeztek rá, konkrétan hogyan érintette az egyes országok lakóit a koronavírus-járvány. A magyarok 43 százaléka azt válaszolta, hogy csökkent a jövedelme, ezt a tagországok összesítésében mindössze a 28 százalék. Szintén magasabb azoknak a magyaroknak az aránya (25%), akiknek a tervezettnél korábban hozzá kellett nyúlniuk a megtakarításaikhoz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.