A felek épp azon vitatkoznak, hogy érdemes-e videón tárgyalni. Mintha nem lennének fontosabb kérdések.
Fizessen-e 300 millió eurót Nagy-Britannia az Európai Unió 3 milliárd eurós vírusválság elleni alapjába? London nem kíván, Brüsszelnek viszont minden pénz jól jönne a nehéz helyzetben. Ez a legújabb vita, amelyik megakasztja az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli viszonyáról szóló tárgyalásokat.
"Nem értünk el komoly eredményeket a kereskedelmi tárgyalásokon" – így foglalta össze pénteki sajtóértekezletén az uniós főtárgyaló. Michel Barnier sietett hozzátenni: "ez nem mehet így a végtelenségig". A feleknek az év végéig megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.
A süketek párbeszéde elsősorban a szabadkereskedelmet érinti, de felmerült a fenti fizetési probléma is, amelyre a brüsszeli Politico hívta fel a figyelmet.
Ennek az alapja az, hogy Nagy-Britannia a január 31-i kilépést követően már nem vesz részt az uniós döntéshozatalban, de minden kötelezettséget vállal, így 2020-ban még befizet az unió kasszájába, és kap is onnan pénzt. Ezen az alapon kéri az EU Londontól a 300 millió eurót a közös alapba. A brit álláspont szerint viszont a Brexit-megállapodás idején szó sem volt erről a hárommilliárd eurós válságalapról. Ezért London szerint a kért összeg kétharmada nem jár az Európai Uniónak. "Mi támogatjuk a koronavírus elleni uniós védekezést, de ezen felül nem vagyunk hajlandók fizetni" - jelentette ki a brit pénzügyminisztérium szóvivője.
Négy forduló nulla eredmény
A két fél álláspontja azonban a leglényegesebb kérdésben sem közeledett egymáshoz: ez pedig a szabadkereskedelem - állapítja meg a BBC. Az EU álláspontja szerint Nagy-Britannia csakis úgy köthet szabadkereskedelmi egyezményeket Kanadával vagy az USA-val, hogy közben megtartja az alapvető uniós előírásokat a kereskedelemről. London álláspontja viszont az, hogy miután Nagy-Britannia elhagyta az Európai Uniót, olyan egyezményeket köt, amilyeneket akar, nem kötheti meg a kezét Brüsszel.
Csakhogy a kilépés ellenére Nagy-Britannia legfontosabb kereskedelmi partnere továbbra is az Európai Unió marad. Ezért csúcstalálkozónak kellene döntenie a megoldásról, de Ursula von der Leyen és Boris Johnson találkozójának időpontját még ki sem tűzték. A brit miniszterelnök többször megerősítette: nem lehet szó az átmeneti időszak meghosszabbításáról vagyis az év végén Nagy Britannia távozik - egyezménnyel vagy anélkül. Johnson a tárgyalások kezdetén még arról beszélt: a fordulópont a június végi EU-csúcs lehet, ha addig nincs érdemi előrelépés, úgy országa kész megállapodás nélkül is távozni, ezzel pedig egy szabadkereskedelmi megállapodás helyett a WTO általános szabályait alkalmazni az unióval folytatott kereskedelemben. Csak azóta jött a koronavírus-válság, így most két megoldandó feladattal is szembekerültek a felek, akik vékony jégen táncolnak, miközben a második világháború óta a legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe mind az EU, mind pedig a britek.
Ennek ellenére egyelőre menetrend sincs igazán a további tárgyalásokról, sőt, David Frost brit küldöttségvezető pénteken arról beszélt: a brit fél az eddigi videókapcsolatos tárgyalási módszert nem tartja megfelelőnek.
Mindez annak fényében némileg ironikus, hogy Michel Barnier uniós Brexit-főtárgyaló maga is túlesett a vírusfertőzésen éppúgy, mint Boris Johnson brit miniszterelnök.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.