Gazdaság Lengyel Miklós 2020. június. 02. 13:05

Bejönnek Soros György jóslatai?

Az üzletember szívesen írja le véleményét. A Business Insider megnézte, az elmúlt években leírt prognózisai valóra váltak, vagy sem.

"Ha figyelembe vesszük, hogy az emberi megismerés nem tökéletes, akkor egyáltalán nem szégyen a tévedés. Az viszont igen, ha azt nem javítjuk ki" – írta a 88-ik évében járó Soros György, akit sokan csodálnak csaknem 40 milliárd dolláros vagyonáért. A Business Insider az magyar–amerikai milliárdos néhány jóslatát vizsgálta meg.

"Az Európai Unió léte veszélyben. Ez realitás" – közölte Soros György 2018 májusában. Hozzátette: "az eurónak számtalan megoldatlan problémája van. Nem szabad megengedni, hogy ezek lerombolják az Európai Uniót."

Ez a jóslat egyelőre nem vált valóra – írja a Business Insider, és kiemeli: a 10 éves olasz államkötvény kamata 2,7% míg az USA hasonló államkötvényének 2,4%. Vagyis nincs nagy különbség a monetáris unió egyik legtöbb problémával küzdő állama és a világ vezető gazdasági hatalma között. Legalábbis egyelőre.

"A következő nagy pénzügyi válság Kínában lesz" – jósolta Soros György 2016 áprilisában az Ázsia társaságban. Miért? "A Kínában kialakult helyzet hasonlít ahhoz, ami az Egyesült Államokban létrejött 2007 táján. Ezért Kínában hitelválság várható" – jósolta az üzletember, összevetve a rossz fedezetű értékpapírok kereskedelme alatt összecsukló amerikai hitelpiacot és a Kínára jellemző árnyékbankrendszert.

Ez egyelőre nem jött be – hangsúlyozza a Business Insider. Tegyük hozzá, hogy ebben része lehet annak is, hogy Soros Györggyel együtt Pekingben is felismerték a veszélyt: hitelválság fenyeget. Meg is bízták Liu Ho miniszterelnök helyettest a probléma rendezésével. Csakhogy ekkor jött Donald Trump a kereskedelmi háborúval, melyben a kínaiak Liu Hot jelölték főtárgyalónak, mert ő a Harvard egyetemen doktorált. A kínai hitelválság ügyét pedig jegelték.

Soros György megjósolta a demokraták győzelmét az amerikai választásokon 2018-ban. Az ellenzéki demokraták megszerezték a többséget a képviselőházban. Hasonló fordulatra számít Soros György az elnökválasztáson is: Trump bukását elkerülhetetlennek tekinti. Indoklás: "Trump remekül motiválja törzsszavazóit, de fellépései ugyanilyen erővel hatnak az ellenzékre is." Jelenleg a demokrata Joe Biden a népszerűbb, de az elnökválasztás novemberben lesz az USA-ban.

2018 januárjában Soros György azt jósolta, hogy a Facebook és a Google monopóliumának napjai meg vannak számlálva. "Az internetes reklámpiac több mint felét a Google és a Facebook ellenőrzi. Monopóliumközeli helyzetük van, és ezen változtatni kell, hogy lehetővé tegyük a versenyt és azt, hogy mindenki szabadon hozzáférhessen az információkhoz."

Ez a jóslat – bár inkább csak kívánság – csak félig jött be: a washingtoni kongresszus vizsgálta a Facebook szerepét a 2016-os elnökválasztáson, de nem sok minden változott. Igaz, hogy 44%-kal csökkent a Facebook-részvények árfolyama 2018-ban, de 2019-re visszakapaszkodott – írja a Business Insider.

Múlt novemberben Zuckerberg találkozott Trumppal a Fehér Házban. A találkozót sokáig titkolták, de végül is kiszivárgott a hír. A sajtó szerint Trump és Zuckerberg a 2020-as elnökválasztás körülményeit beszélte meg, de nem lehet tudni, hogy pontosan miben állapodtak meg. A Facebook a 2020-as választáson is fontos szerepet játszik majd. Trump ugyanazzal a választási csapattal készül, amely a Facebook segítségével meghozta neki a diadalt 2016-ban. Csakhogy akkor nem volt koronavírus-járvány több mint 100 ezer halottal és több mint 41 millió munkanélkülivel.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.