Gazdaság hvg.hu 2020. május. 27. 09:45

Két hónap alatt 129 ezren vesztették el az állásukat, de csak 21 ezer hivatalosan munkanélküli

Kiszámolta a KSH: egy hónap alatt egy ezrelékponttal nőtt a munkanélküliség.

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

Az egy évvel korábbihoz képest 0,3, január–március óta pedig csak 0,1 százalékkal nőtt a munkanélküliség – számolt a Központi Statisztikai Hivatal, így most a hivatalos adat az, hogy 3,8 százalékos a mutató. Már ez a szám is a legmagasabb munkanélküliséget jelenti 2018 szeptembere óta, de az is világos, hogy a valóban állás nélküliek száma ennél sokkal magasabb lehet.

Ez máris bebizonyosodik, ha ránézünk a szintén most közölt foglalkoztatottsági számokra: miután márciusban 56 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint februárban, áprilisra ez a szám is 73 ezerrel, 4 millió 368 ezerre csökkent. Vagyis a járvány megérkezése óta 129 ezer ember vesztette el az állását.

A statisztikusok két okkal magyarázzák a nagy eltérést és a válsághoz képest feltűnően alacsony munkanélküliségi adatot. Ebből az egyik az, hogy a munkanélküliségi számokat mindig három hónap átlagában adják meg, most a február és április közötti számokat tették közzé, vagyis a vizsgált időszaknak az első majdnem felében még itt sem volt a járvány az országban. Ennél is fontosabb a másik ok: munkanélkülinek hivatalosan az számít, aki aktívan munkát keres és két héten belül munkába tudna állni, ha kellene, márpedig a járvány mindkettőt nehezíti.

Ebből aztán kijön az, hogy áprilisban hiába vesztette el 73 ezer ember az állását, közülük csak 19 ezer számít munkanélkülinek. A többi 54 ezer ember gazdaságilag inaktív besorolást kapott. Márciusban ugyanez történt: akkor 56 ezren vesztették el az állásukat, közülük kétezren számítottak munkanélkülinek.

Ha a háromhavi átlagból kiszedjük csak az áprilisiakat, akkor kijön, hogy ezzel a hivatalosan csak 19 ezer új munkanélkülivel számolva áprilisban 4,1 százalékos volt a munkanélküliség, ami 0,5 százalékos növekedés egy hónap alatt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 26,5 százalékkal, 331 ezer főre nőtt.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 21 ezerrel csökkent, de ugyanennyivel esett a közmunkások száma is. A Magyarországon élő, de külföldön dolgozó emberek száma 14 ezer fővel csökkent (a kivándorolt magyarok nem ide számítanak).

A munkanélküliség átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 25,7 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.