A követeléskezelő cég és a GKI Gazdaságkutató Zrt. a közelmúltban két felmérésben is vizsgálta a lakosság pénzügyi helyzetének alakulását. Az első kutatást még márciusban, nem sokkal a COVID-19 járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése után zárták le, míg a másodikat május elején. A két cég kutatói mindkét alkalommal a lakosság úgynevezett fizetőképességi indexét készítették el. Ezt a mérőszámot (Intrum fizetőképességi index, IFI) negyedévente számítják ki olyan adatok alapján mint a jövedelmek alakulása, a hitelállomány változása, a megtakarítások értéke és a megélhetés költségei, így árnyalt képet ad az átlagos magyar háztartások pénzügyi helyzetéről, anyagi biztonságáról.

Az elemzés szerint

a márciusi, első negyedéves adatok alapján készült index értéke 41,6 volt, míg az új, áprilisban felvett adatok alapján készült indexé már csak 18,9.

Az elemzés szerint az első negyedéves érték még nem számít kiemelkedően alacsonynak, igaz, a lakossági fizetőképességi index már a tavalyi év második felétől kezdve enyhén csökkenő tendenciát mutatott.

A frissebb érték viszont rendkívül nagy visszaesést jelent, utoljára 2016 elején állt ennyire alacsonyan a lakosság fizetőképességi indexe.

„A fizetőképesség mostani, drasztikus visszaesése elsősorban a jövedelmek csökkenésével magyarázható” – mondta Deszpot Károly, az Intrum hazai értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette, hogy csak márciusában nagyjából 56 ezer ember veszítette el az állását, és a foglalkoztatottság a következő hónapban is tovább csökkent. „Pontos adatokkal még nem rendelkezünk, de az IFI alapján készített becslés szerint a foglalkoztatottak száma 8 százalékkal is csökkenhetett, ez 320-350 ezer újabb munkanélkülit jelenthet március végéhez képest” – jegyezte meg.

A közlemény szerint az IFI értéke gyakran előrejelzi a GDP alakulását is. 2019 utolsó negyedévében még 4,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, az egyes iparágak termelékenységének és a belső keresletnek köszönhetően.

Az idei első negyedév végére már csak 2,2 százalékos volt a növekedés, és az Intrum indexe alapján az április havi GDP 15 százalékkal mérséklődhetett.

Az elemzés szerint májusban már javulás várható a korlátozások enyhítése miatt, azt azonban még szinte lehetetlen megjósolni, hogy az év végéig hogyan alakul majd a nemzeti össztermék. A helyzet bizonytalanságát jól mutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a kormány 3, az Európai Bizottság 7 százalékos visszaesést vár, míg a Magyar Nemzeti Bank növekedésre számít 2020 végére.

Deszpot Károly szerint most minden azon múlik, milyen válságkezelő lépéseket tesz a kormány és az EU a következő néhány hónapban, különös tekintettel a munkanélküliség és a bércsökkenés elleni fellépésre.

(Képünk illusztráció)