Gazdaság T. R. 2020. május. 19. 18:37

Visszavonta a kormány a saját javaslatát az egyszer használatos műanyagok betiltásáról

Az erről szóló törvényjavaslatot – ahelyett, hogy az Országgyűlés elé került volna – Semjén Zsolt a kormány nevében visszavonta.

Az Európai Unió 2021-től betiltja a könnyen és olcsón helyettesíthető egyszer használatos műanyagokat, így a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium május 13-án este nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely 2021. január elsejétől tiltotta volna be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült zacskók forgalomba hozatalát.

Vagyis a terv az volt, hogy jövő év elejétől betiltják a nejlonzacskót és a műanyag tasakot a zöldségeknek vagy a péksüteményeknek a boltokban.

De amikor már csak az volt hátra, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadják, kedden délután az Országgyűlésben bejelentették:

a kormány visszavonta a törvényjavaslatot.

A jogszabálytervezet parlamenti adatlapjáról csak annyi derül ki, hogy annak státusza visszavont, az önálló indítvány visszavonása pedig ma, május 19-én történt meg. A Semjén Zsolt által jegyzett és Kövér László házelnöknek címzett levélben csak az áll, hogy:

az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot a kormány nevében visszavonom.

Pedig a törvény elfogadásával a kormány felhatalmazást kapott volna arra, hogy rendeletben állapítsa meg a korlátozás és tilalom alá sorolható termékek körét, valamint a termékek gyártását, forgalomba hozatalát, felhasználását és kereskedelmét korlátozó vagy tiltó részletes szabályokat. Ez azokra a termékekre irányulna, amelyek jellemzően egyszeri használat után hulladékká válik, vagy ha a termék a környezetet kevésbé terhelő termékkel helyettesíthető.

Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón arról beszélt, a szabályozás egy uniós kényszer. Úgy fogalmazott, ezt nem feltétlenül a jó szándékuk miatt teszik, hanem azért, mert van egy uniós elvárás, “ami azt mondja, hogy 2025-ig 90 százalékkal kell csökkenteni ezeknek a műanyagoknak a felhasználását. Ezért mi is arra kényszerültünk, hogy ezt meghozzuk. Emögött egyébként állnak méltányolható környezetvédelmi szempontok, ezért a döntést a kormány támogatni tudta." Most úgy néz ki, ezt elodázzák.

A visszavonásról megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de levelünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az iromány tárgyalására a fenntartható fejlődés bizottsága volt kijelölve. A testület LMP-s elnöke, Schmuck Erzsébet a hvg.hu-nak azt mondta, amikor megkérdezte erről a parlamenti folyosón a kormányoldal képviselőjét, az ITM egyik államtitkára azt válaszolta neki, dolgoznak még a törvényszövegen, de azt nem tudta megmondani, meddig, vagy mikor terjesztik be újra, az államtitkár egyéb részlettel nem szolgált.

Az Origo úgy tudja, hogy az Országgyűlés egy későbbi időpontban tárgyalja a törvényjavaslatot. Azzal magyarázták a lépést, hogy bár elkötelezettek a környezetromboló termékek hazai korlátozása mellett, de a járvány miatt nehéz helyzetbe került hazai műanyagipari vállalkozások lélegzetvételhez kell, hogy jussanak.

Egyelőre a kormány megbízta az ITM-et, hogy folytassák az egyeztetéseket és készítsen ütemezést a technológiaváltás hatékony végrehajtására vonatkozóan. A cikk szerint ráadásul értelmezési kérdésekre is várnak válaszokat az Európai Bizottságtól, mert szerintük hiányoznak az egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó pontos előírások és iránymutatások.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.