Az Európai Unió Bíróságának (EUB) elnöke szerint Lengyelország vagy Magyarország nem mondhatja a német alkotmánybíróság döntése után sem, hogy nem fogadják el az uniós bíróság döntéseit.

Mindez azért fontos, mert Orbán Viktor miniszterelnök és az igazságügyi miniszter is vitatja az Európai Bíróság menekültügyi döntéseit.

A bíróság kimondta, hogy a tranzitzónákban való elhelyezés őrizetnek minősül, ezért a fogva tartás nem haladhatja meg a 28 napot, illetve azt is, hogy a magyar menekültügyi hatóságok nem nyilváníthatják elfogadhatatlannak a menedékkérelmet a „biztonsági tranzitország” kifejezésre kihivatkozva, mert ezt a kifejezést nem ismeri az európai jogrend.

Az Index cikke szerint abból, ahogy reagált a kormány a döntésre, arra lehet következtetni, hogy az Alkotmánybíróságnak kellene állást foglalnia ebben a kérdésben, és kimondania, hogy a magyar törvények felülírhatják az uniós jogot.

Mindez azután merült fel, hogy a német alkotmánybíróság gyakorlatilag felülbírálta az EUB egy korábbi határozatát.

Koen Lenaerts, az EUB elnöke a holland NRC Handelsblad című lapnak adott interjút. Elmondta, ha egy tagállam nem tartja be az európai ítéleteket, akkor más tagállamok ezt soha nem használhatják ürügyként a szabályok be nem tartására. Ellenkező esetben az első tagállam, amely figyelmen kívül hagyja a határozatot, szétfoszlatja a teljes európai jogrendet. Vagyis

Lengyelország vagy Magyarország nem mondhatja, hogy a német döntés után nem fogadjuk el a luxemburgi ítéleteket sem.

Lenaerts arról is beszélt, hogy a nemzeti szempont nem lehet meghatározó kritérium az Európában megkötött megállapodások értelmezésére. Azt mondta, "ha ezt országként valóban vitatod, akkor ez a tagságod végét jelenti."

Adalbert Jahnz, az Európai Bizottság belügyekért felelős szóvivője kedden azt mondta, az Európai Bizottság álláspontja változatlan, tehát az európai jog elsőbbséget élvez és a tagállamoknak ezt az elvet kell követni. Azt is hozzátette, hogy most a magyar hatóságokon van a sor, hogy az Európai Unió Bíróságának az ítéletét végrehajtsák.

Halmai Gábor alkotmányjogász, az összehasonlító alkotmányjog és a nemzetközi emberi jogok doktora a hvg.hu-nak egyébként azt mondta, hogy ha a magyarok és a lengyelek ki akarják használni a német döntést, akkor csúsztatnak, hiszen a határozat nem „ultra vires” döntés, azaz nem azt mondja, hogy az EUB túllépett a hatáskörén, hanem csak azt, hogy nem indokolta meg kellőképpen a döntését, és így nem derül ki, hogy az arányos volt-e.