Járvány ide, gazdasági válság oda, a kormány nem szakít bevett szokásával, már tavasszal beterjeszti az országgyűlés elé a jövő évi (jelen esetben a 2021-es) központi költségvetést, amit a képviselők még a nyári szünet előtt megtárgyalnak, és a kormánypárti kétharmad birtokában minden bizonnyal elfogadnak.

A büdzsé Pénzügyminisztérium (PM) által közzétett tervezési körirata szerint 2020-ban egész pontosan az alábbi a menetrend:

• A fejezetgazdák (például és elsősorban a minisztériumok) elkészítik az összevont költségvetési tervüket, és azt legkésőbb május 4-ig feltöltik a Költségvetési Adatcserélő Rendszerbe. A normaszöveg javaslatok megküldésének határideje szintén május 4.
• A PM ezt követően összeállítja a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat fő kötetét.
• A kormány megtárgyalja a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetét, majd átadja a Költségvetési Tanácsnak.
• A kormány a Tanács véleményének birtokában, szükség esetén az alapján módosítva, május 19- én benyújtja a törvényjavaslatot az országgyűlésnek.
• Május 25-ig a fejezetgazdák megküldik a PM-nek az egyeztetett, aláírt fejezeti szöveges indokolásokat. Az államháztartásért felelős miniszter a fejezeti köteteket a fő kötet benyújtását követő 10 napon belül terjeszti be az országgyűlésnek.

Reviczky Zsolt

Belenéznek a kristálygömbbe

A büdzsé tavaszi, kora nyári elkészítésének indoka ugyanaz, mint évek óta mindig: a kiszámíthatóság. A PM szerint ez a „konzervatív tervezési szemlélet” ezúttal is biztosítja „a féléves felkészülési időt mindenki számára a kormányzati intézkedések, valamint a pénzügyi, gazdasági és szabályozási környezet megismerésére”.

2012 előtt az országgyűlés csak ősszel (sőt nem egyszer előfordult, hogy csak télen) döntött a következő évi büdzsékről, illetve a szintén nagyon fontos adótörvényekről. A mostani tavaszi költségvetéssel általában véve és pusztán elvi síkon az a baj, ami bármiféle előrejelzésre igaz: minél távolabbra tekintünk előre az időben, annál nagyobbra nőnek a bizonytalanságok. Ráadásul minél kevesebbet tudunk a kiindulási állapotról, annál nehezebb előre jelezni, mi fog történni.

A költségvetés esetében a zárszámadás, ami arról szól, ténylegesen hogyan alakult az előző év, csak ősszel készül el. Az érintett szervezeteknek, és főleg a Pénzügyminisztériumnak előbb rendelkezésre áll a szükséges adatok nagy része, de nem az összes, az országgyűlés pedig konkrétan vakon, az előző évi teljesülések ismerete nélkül tárgyal, esetleg módosít. És szavaz. Aztán a zárszámadásból kiderül, hogy az előző évi költségvetést mennyivel sikerült mellélőni.

Túry Gergely

Másfél hónapra se látni előre, nemhogy másfél évre

Mindenesetre békeidőben talán indokolható a kiszámíthatóság igényével a korai költségvetés, különösen, hogy a kormány politikai helyzete stabil, ha a gazdasági folyamatokat nem is lehet pontosan megjósolni, a kormányzati intézkedések, jogszabályi környezet stb. tekintetében a Fidesz aligha okozhat magának meglepetést. Mondjuk ennek ellentmond, hogy az elmúlt években

napi rutinná vált a költségvetés rendeleti módosítgatása,

gyakran már a büdzsé életbe lépése előtt – szigorúan a kiszámíthatóság jegyében.

A koronavírus-járvány és a kibontakozó gazdasági válság azonban teljesen más helyzet: nemhogy másfél évre (2020 májusától 2021 decemberéig) előre nem lehet megmondani, hogy mi lesz, de még másfél hónapra sem. Különösen, hogy a költségvetési/gazdasági folyamatokat alapjaiban befolyásolja a járványügyi helyzet, aminek előrejelzése szintén minimum bizonytalan. Ami a kiinduló állapotot illeti, május elején még arról sem álltak rendelkezésre pontos adatok, mi történt a magyar gazdasággal márciusban, a járvány elején – a vonatkozó statisztikák nagy részét a KSH május első, második hetében publikálja. A járvány által már igazán érintett, áprilisi adatok pedig csak júniusban jönnek.

Ebben a bizonytalan helyzetben talán üdvös lett volna, ha a szokásokkal szakítva a kormány őszre halasztja a költségvetés elkészítését, akkor már sokkal biztosabb alapokról lehetett volna tervezni.

MTI / Balogh Zoltán

Elveszett költségvetés

A 2021-es büdzsé beterjesztésének hozadéka viszont, hogy legalább valami kiderül a 2020-as, folyamatban lévő költségvetésről. Maga Orbán Viktor jelentette be, hogy a járvány miatt a 2020-as költségvetést áttervezik – az eredményt azonban nemhogy nem terjesztették be az országgyűlés elé költségvetés-módosítás formájában, nyilvánosságra sem hozták. Egyes átcsoportosításokról született kormányrendelet, de még az átcsoportosítások sem ismertek mind, például mind a mai napig nem tudni, pontosan mely minisztériumi előirányzatokról csoportosítottak át 923 milliárdot a Gazdaságvédelmi Alapba.

Az biztos, hogy az eredeti 2020-as büdzsé nem fog teljesülni, a válság miatt például visszaesnek az adóbevételek, nőnek viszont a kiadások. Hogy pontosan hogyan tervezték át a költségvetést, az titok, kínzó kérdések például:

• Milyen forintárfolyamot vár a kormány az év végére?
• Pontosan mely forrásokból mennyi bevételre számít a kormány?
• Pontosan mire és mennyit terveznek költeni?
• Hogyan változik (ha változik egyáltalán) a különféle funkciójú kiadások egymáshoz viszonyított szerkezete?

Lehet persze azzal érvelni (és ez nem feltétlenül rossz érv), hogy bizonytalan a helyzet, és egyfelől nem lehet megjósolni, hogy milyen lesz a forint árfolyama, vagy mekkora lesz a munkanélküliség, másfelől egyelőre tűzoltás zajlik, ami a költségvetés folyamatos módosítását igényli, teljesen fölösleges lenne A-tól Z-ig újraírni az egészet és bevinni az országgyűlés elé, ha az új verzió megszavazása után két perccel úgyis módosítani kell azt is. Persze ha ez az érv, akkor adja magát a kérdés: ha az idei költségvetést nem lehet előre látni és lefektetni, akkor mégis hogyan lehet megcsinálni a jövő évit? Arról nem beszélve, hogy se az átláthatóságot, se a kiszámíthatóságot nem javítja, hogy

Magyarországnak jelenleg nincs olyan nyilvános költségvetése, amiről ne lenne egyértelmű, hogy már köze sincs a valósághoz.

Ugyanez igaz a 2021-esre, megszavazhatja az országgyűlés a nyári szünet előtt a májusban készült számításokat a kiszámíthatóság jegyében, de senki sem fogja elhinni, hogy egy-másfél év múlva tényleg úgy fognak alakulni a dolgok, mint amit abba beleírtak.

Fazekas István

Tartalékok, tartalékok és tartalékok

A 2021-es büdzsé egyébként az idein – mármint a nem nyilvános, áttervezett verzión – fog alapulni. A már említett PM-utasításban az áll, hogy a „dologi kiadások előirányzata az egyszeri feladatok kivétele és a bázisba épülő 2020. évi Gazdaságvédelmi Alapba (a továbbiakban: GVA) történő átcsoportosítások összegével csökken” – vagyis a költségvetési fejezetek gazdái (a minisztériumok és egyéb költségvetési intézmények) 2021-ben csak a 2020-ban a járvány miatt csökkentett kerettel kalkulálhatnak. Egyes kiadási előirányzatokat csak átcsoportosításokkal növelhetnek, vagyis ha valahol többet akarnak költeni, akkor máshol spórolniuk kell.

Fontos utasítás továbbá, hogy „személyi juttatások tervezésénél csak a már eldöntött illetményemeléseket kell és lehet a tárcáknak megtervezni. Amennyiben a Kormány vagy Országgyűlés a későbbiekben új bérintézkedésről dönt a közszférában, annak fedezete a Céltartalékok soron kerül központilag megtervezésre”. Magyarán a költségvetési intézmények saját hatáskörben nem tervezhetnek béremeléseket – ha majd a kormány úgy látja, lesz fedezet emelésekre, azokat céltartalékként fogja betervezni.

Általában véve arra lehet számítani, hogy a 2021-es költségvetést a PM hatalmas tartalékokkal fogja tervezni. A költségvetési tartalékok mérete évek óta nő, a magyarázat szerint a rugalmasság miatt – a rugalmasság persze azt is jelenti, hogy ezeket a pénzeket a kormány menet közben könnyebben tudja ilyen-olyan célokra elkölteni, mintha előre be lennének tervezve valahová a költségvetésben.

Túry Gergely

Kicsit mégis elengedik a hiányt

A 2021-es, illetve az áttervezett 2020-as költségvetésbe némi betekintést enged a kormány által az Európai Bizottságnak megküldött, 2024-ig szóló előrejelzéseket tartalmazó konvergenciaprogram. Ebből kiderül, hogy a kormány a 2020-ra alapesetben 3 százalékos gazdasági visszaesést vár, majd 2021-ben 4,8 százalékos növekedést (mármint a 2020-ban zsugorodott GDP-hez képest).

A konvergenciaprogramból derült ki, hogy (Orbán Viktor korábbi állításával szemben) a kormány engedi a GDP 3 százaléka fölé nőni a költségvetés 2020-as hiányát. 3,8 százalék várható e szerint, majd 2021-ben 2,7 százalék. Az eredeti elképzelések szerint az éves hiány 2022-ben már egy százalék alatt lett volna, az új tervek szerint 2024-re sikerül egy százalékra szorítani. Ennek megfelelően az államadósság sem csökken 60 százalék alá 2022-ben, hanem majd csak 2024-ben.

2020-ban a kormány épp annyi állami bevételre számít, mint 2019-ben, legalábbis GDP-arányosan: 44 százalékra. Mivel a GDP 3 százalékos zsugorodása várható, a forintban kifejezett bevételi összeg kisebb lesz a 2019-esnél. 2021-ben viszont (akkor már bővülő GDP mellett) 43,2 GDP-százaléknyi állami bevételt várnak. Érdekes módon

a konvergenciaprogram nem számít az állami adóbevételek GDP-arányosnál nagyobb csökkenésére:

a 2019-es 24,9 százalék után 2020-ban és 2021-ben is 25,4 százalékot vár – a 2020-as arányhoz persze nem szabad elfelejteni, hogy a GDP viszont 3 százalékkal kisebb lesz, mint a megelőző évben, így számszerűen az adóbevétel is kevesebb lesz.

MTI / Balogh Zoltán

Ami a kiadási oldalt illeti, a tervek szerint 2020-ban GDP-arányosan jóval több fog elmenni, mint 2019-ben (47,8 százalék a 46,1 százalékkal szemben). A különbség nagynak tűnik, de csak a GDP 2020-as zsugorodása miatt. 2019-es GDP-vel számolva 46,36 százalékos állami kiadási szint adódik, vagyis

összegszerűen a kormány egyáltalán nem engedi el a kiadásokat, mindössze szinten tartja azokat.

Mindez azt is jelenti, hogy 2020-ban a 3 százalékos hiány tartása (amit Orbán Viktor előre vetített) pusztán a gazdaság zsugorodása miatt csak jelentős megszorítás árán lett volna tartható. A jelek szerint ezt a kormány nem akarta vállalni.

A GDP-arányos állami kiadás 2021-ben aztán már 46 százalék alatt lesz, összegszerűen még mindig valamivel a 2019-es szint fölött.

A történelmi lépték elég messze van

Ahogy a fenti számokból és a más országokéhoz képest egyáltalán nem magas, 3,8 százalékos 2020-as hiányból is látszik, a magyar állam nem kíván sok új pénzt a gazdaságra önteni a válság miatt.

A kormány tagjai (Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökség-miniszter) a konkrét intézkedések bejelentése előtt úgy harangozták be a gazdaságmentő csomagot, mint amely „sosem látott”, „történelmi” léptékű. Ez enyhén szólva túlzás volt, a konvergenciaprogram szerint a járvány elleni és a gazdaságvédelmi intézkedések együtt nem érik el a 2020-ban a GDP 5 százalékát, úgy, hogy a konkrét járványügyi intézkedések (például eszközbeszerzések) önmagukban 1,26 százalékra rúgnak. 2021-ben ráadásul már jóval kisebb terhet jelentenek majd az intézkedések, a kormány számításai szerint a GDP 1,68 százalékányit. Amiből egyébként 0,64 százalékpontot jelent a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt kieső bevétel.

A kormány gazdaságvédelmi alapjának harmada kopizás, és nincs meg a fedezete

Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.

A másik oldalon a kiadások fedezeteként a kormány a GDP 3,13 százalékára rúgó összeget teremt elő 2020-ban. Ebből 2,86 százalékpontot költségvetésen belüli átcsoportosítások és az Országvédelmi Alap felhasználása tesznek ki, vagyis szó sincs új pénzről. Új pénzt csak a kiskereskedelmi és a banki különadó bevezetése hoznak. Utóbbi gyakorlatilag kölcsön, mert a pénzintézetek visszakapják öt év alatt.