A munkanélküliségi adatok transzparenciája jelentősen romlott a koronavírus-járvány kirobbanása után - mondták a Portfoliónak nyilatkozó szakértők.
Éppen a koronavírus-válság kirobbanása után váltak elérhetetlenné a fontos munkanélküliségi adatok, akkor, amikor a legfontosabb lenne, hogy tisztán lássuk ebben a helyzetet – mondták a Portfoliónak a hazai kutatási élet szereplői.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hosszú évek óta részletes adatbázist épít a munkanélküliek számáról, az újonnan elbocsátottakról, a csoportos létszámleépítésben érintettekről, és minden hónapban elemzést közöl arról, hogy miként alakult a munkaerő-piaci helyzet. Márciusban azonban csak néhány fő számmal frissítette egyes adatsorait a szolgálat, és csak az állástalanok demográfiai eloszlását lehetett látni - írja a lap.
A KSH a héten közölte, hogy 56 ezer ember vesztette el az állását márciusban, de Portfolio szerint nem tudjuk, hogy hány fő az álláskeresési ellátásra jogosultak száma, hányan kapnak szociális támogatást, mennyien vannak ellátás nélkül, hány főt és milyen szektorokat érint a csoportos létszámleépítés, vagy pl. mennyien tartósan munkanélküliek. A gazdasági portál megkérdezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy márciusban hány főt érintett csoportos létszámleépítés, azonban nem válaszoltak a kérdéseikre.
A csoportos leépítésben érintettek száma azonban kifejezetten fontos lenne, hogy lássuk, milyen mértékben válnak meg a cégek a munkavállalóktól tömegesen.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.